Meghalt Kenedi János
A író, műkritikus, a demokratikus ellenzék kiemelkedő alakja, gyerekként az 1956-os forradalom résztvevője 78 éves volt.
Elment Kenedi János, Budapest díszpolgára, Magyarországnak erkölcsi mérce, nekem személyes hős – közölte a gyászhírt Karácsony Gergely. – Ő őrizte azt a töltőtollat, amivel a főpolgármesteri eskümet aláírtam. Bibó István tulajdona volt, halála előtt Jánosnak ajándékozta, tőle jutott hozzám. Miként maga Bibó is Kenedi János által jutott el a magyar szellemtörténet rendíthetetlenjei közé. Kenedi János pedig egész életében tartotta magát ahhoz, amit Bibó úgy fogalmazott: „a hatalom demoralizál, a hatalom igazolásra szorul, a hatalomgyakorlás csak valamilyen morális célja révén kaphat igazolást, nyerhet felmentést” – emelte ki Budapest vezetője, vette észre a Népszava.
Az író, műkritikus Kenedi János 1947. július 12-én született Budapesten, Az 1956-os magyar forradalom idején gyermektársaival futárként tartotta a kapcsolatot az ellenállás gócai között, iskolai sztrájkot szervezett. A későbbi demokratikus ellenzék kiemelkedő alakját a József Attila Gimnáziumból másfél év után kirúgták, 1966-ban magántanulóként tudott leérettségizni.
„Ha valaki, hát Kenedi János tudta, milyen küzdeni a magyar szabadságért. A rá jellemző szerény bátorsággal mondta fel a diktatúrával kötött társadalmi alkut, egész egyszerűen azért, mert nem volt hajlandó hazudni. Állása nem, vagy alig volt hosszú évekig, különleges, intézményen kívüli alakja lett a magyar demokratikus átalakulásnak. Bibó István temetése volt az első nagy spontán demonstráció ’56 szelleme mellett 1979-ben, a temetésen Illyés Gyula mellett Kenedi János mondott beszédet. Szervezője a magyar társadalom problémáiról rendezett 1985-ös monori konferenciának, valamint az 1956-os forradalomról 1986-ban megszervezett illegális konferenciának” – idézte fel a főpolgármester.
Felsorolása szerint Kenedi János előkészítette Bibó István összes munkájának kiadását, valamint Szabó Zoltán kézirathagyatékát is hazaszállította Franciaországból, az Országos Széchényi Könyvtár számára. A rendszerváltás éveiben a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének alapító tagja, a Szabad Demokraták Szövetsége elvi nyilatkozatának egyik megfogalmazója, a Nyilvánosság Klub ügyvivője. 1990-től az 1956-os Intézet tudományos munkatársa. 2007 és 2010 között az állambiztonsági iratok levéltárba való átadását vizsgáló úgynevezett Kenedi-bizottság vezetője.
„A rendszerváltozás előtt a demokratikus ellenzék egyik vezéralakjaként küzdött a diktatúra ellen, a rendszerváltás után pedig azért, hogy a diktatúra titkai ne legyenek a demokrácia titkai is. Nem rajta múlt, hogy ez nem sikerült. Akinek fontos a szabadság, akinek fontos a demokrácia, annak Kenedi János erkölcsi mérce és kiindulópont, és az marad mindörökre már” – szögezte le Karácsony Gergely.
