Megkeresést sem kapott a honvédség a járvány alatti szállításokra

Harkai Péter 2020. július 9. 20:00 2020. júl. 9. 20:00

A magyar kormány a járványhelyzet idején, közvetlenül kereste meg a magyar alapítású Wizz Airt, hogy közreműködjön az egészségügyi eszközök szállításában. Hogy miért a járvány miatt a légitársaság kieső bevételeit támogatta inkább az Orbán-kormány bő hétmilliárd forint közpénzzel a rendelkezésre álló és megfelelő kapacitású katonai gépek használata helyett? Szekeres Imre elmondta a valódi okokat.

Mint ismert, Demeter Márta LMP-s képviselő adatigénylésére a külügyminisztérium elismerte, hogy a nevezett légitársaság egészen pontosan 7 milliárd 52 millió forintot fizetett az egészségügyi eszközök főként Kínából történt beszerzésére a járványidőszak alatti logisztikához.

Ezzel együtt nem érkezett válasz arra a logikus felvetésre, hogy miért volt ehhez szükség egy magyar alapítású fapados magántársaságra, amikor a Magyar Honvédség kellő eszközparkkal rendelkezhet a feladat ellátására. Arról nem beszélve, hogy az elhíresült kormánygépeket eddig főként személyes használatra vette igénybe Orbán Viktor, semmint arra, amire valóak – kormányfeladatok teljesítésére, mint például az eszközszállítás, miközben Németh Szilárd honvédei a határzár mellett harcoltak a vírus ellen.

A hivatalos indoklás szerint, azért nem a honvédség gépeit használták, mert sokkal nagyobb mennyiségű áruról volt szó, mint azt a HM repülőgépeivel el lehetett volna szállítani, illetve a polgári gépek gyorsabban kapnak engedélyt Kínától, mint a katonai járművek.

A valódi okokról kérdeztük Szekeres Imre volt honvédelmi minisztert, aki meglepő választ adott a homályos kormánymagyarázkodásra:

„Információim szerint, a magyar honvédséget nem kérték fel a szállításra. Ha felkérték volna, akkor nyilván az a válasz érkezik, hogy tudják teljesíteni, mivel rendelkezésre állnak olyan repülőgépek, amiken nagy távolságra, nagy terjedelmű árukonténerek is szállíthatóak. Viszont ha nem kérték fel a honvédséget, és teljesíthető lett volna a feladat, a magyar kormány pedig azt állítja, hogy azért szállíttatott magáncéggel, mert a honvédség ezt nem képes megoldani, az egyszerűen felháborító, plusz lejáratják a saját honvédségüket”.

Szekeres szerint, szemenszedett hazugság, hogy nincs megfelelő eszközállománya a katonaságnak – rögtön mondott kettőt is. A „nem kormánygép” kormánygépből kettő is van, ezek az Airbus A 319-es repülőgépek 2018-ban érkeztek Kecskemétre. Bár ezek nagy utasszállító repülőgépek, az üléseik kiszerelhetőek és akkora raktér alakítható ki, ami bőséggel befogadhatta volna a kínai egészségügyi szállítmányokat, tehát teherszállításra is alkalmas.    

Viszont hogy még cifrább és felháborítóbb legyen a történet, a volt honvédelmi miniszter megemlítette, hogy a kormány mélységesen hallgat arról, hogy Magyarországon állomásozik magyar felségjelzéssel, nemzetközi személyzettel, NATO-kötelékben a Heavy Airlift Wing (Nehéz Légiszállító Ezred). Ez a kontingens rendelkezik három Boeing C17-es Globemaster típusú géppel, magyar felségjellel. Ezek a Boeing-gépek a legnagyobb szállítógépek, amiket még az előző kormány idején sikerült Pápára telepíteni. Másra nem lehet gondolni, mint kicsinyes politikai bosszúra, hogy ezek bevetése helyett, inkább kidobnak az ablakon hétmilliárdot a köz vagyonából, csak ne kerüljön szóba, hogy a szocialista kormány idején beszerzett eszközökkel segíthetnek a járvány idején.

A pápai katonai jelenlét jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 12 ország együttműködésével, de humanitárius feladatok ellátására sikerült Magyarországra hozni őket – a legkézenfekvőbb lépés, hogy felkérik a pandémia kényszere alatti akár utas-, akár áruszállításra alkalmas, halk motorjuk miatt „jávorszarvasnak” becézett gépeket a szállítások lebonyolítására. Ez a felkérés azonban elmaradt, holott Szekeres szerint, ezek a járművek messze meghaladják azt az árukapacitási mértéket a maguk 265 tonnás felszállási súlykapacitásukkal, amit a magángépekkel kellett pótolni – a kormánymagyarázat szerint. Az ilyen jellegű felkéréseket tudják és hajlandóak is teljesíteni a tagállamok számára, legalábbis a 2009-es telepítéskor ilyen szabályozást határoztak meg.

A hallgatásra az egykori honvédelmi miniszter szerint nyomós oka lehet az Orbán-kabinetnek:

„Mindezt 2009-ben, az előző kormány valósította meg NATO és európai uniós beruházásként, amikor 14 európai ország versenyzett azért, hogy hozzá telepítsék. Ez egyértelműen az akkori kormány katonadiplomáciai sikere, ráadásul az akkor üresen álló katonai repülőteret is sikerült aktivizálni, amit egy olyan gazdasági impulzus is követett, ami fellendítette a térség működését a több száz külföldi katona ellátásával. Minderről 2010 óta egy hangot nem lehet hallani, amit megértek, mert kínos lenne a mi sikerünket felemlegetni. Tehát nem igaz az az állítás, hogy a magyar hadseregnek ne lennének olyan eszközei, amelyek ne tudnának teljesíteni bármilyen szállítást” – nyilatkozta a Hírklikk megkeresésére Szekeres Imre.