Megkezdődött a Donbászért folyó csata

Oroszország kiutasította a moszkvai osztrák nagykövetség négy munkatársát

Az orosz külügyminisztérium bekérette az osztrák nagykövetet, akinél határozott tiltakozását jelentette be amiatt, hogy Bécs korábban "megalapozatlanul" nemkívánatos személlyé nyilvánított négy orosz diplomatát. Moszkva szerint ez a barátságtalan lépés súlyos kárt okoz mind a kétoldalú kapcsolatoknak.

Holland és belga diplomatákat utasított ki Moszkva

Holland és belga diplomatákat minősített nemkívánatos személynek az orosz külügyminisztérium, válaszul orosz képviseletek munkatársainak kiutasítására.

Lavrov: új szakasz kezdődik a "különleges hadműveletben"

"A kelet-ukrajnai hadművelet célja, ahogy azt már a legelején bejelentették, a donyecki és luhanszki köztársaság teljes felszabadítása. Ez a művelet folytatódni fog, kezdődik a művelet következő szakasza, és úgy gondolom, hogy ez fontos pillanat lesz" – mondta Lavrov orosz külügyminiszter kedden az India Today televíziónak nyilatkozva.

Putyin kitüntette a bucsai mészárlás elkövetőit

Az orosz elnök kitüntetésben részesítette azt az orosz katonai dandárt, amelyhez az eddigi legsúlyosabb ukrajnai háborús bűncselekmény, a bucsai mészárlás elkövetése fűződik. A 64. Különleges Motoros Lövészdandár „ügyes és határozott fellépése a katonai kötelességteljesítés, a bátorság, az önzetlenség és a magas szakmai színvonal példája" – mondta az orosz elnök.

Új szakaszba lépett a háború

„Megerősíthetjük, hogy az oroszok megkezdték a Donbászért folyó csatát, amire már régóta készültek” – jelentette be az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij szokásos éjszakai videóüzenetében megerősítette: „Mindegy, hányan vannak az oroszok, harcolni fogunk és megvédjük az országot.” Az elnöki kabinet vezetője, Andrij Jermák pedig azt mondta, hogy a háború új szakaszába lépett. Az ukrán Nemzetbiztonság Tanács titkára arról számolt be, hogy az oroszok megpróbálják áttörni a védelmi vonalakat Luhanszk, Donyeck és Harkiv körzetében. Olekszij Danyilov elismerte, hogy az oroszoknak sikerült elfoglalniuk Kerminna városát, amely mintegy 50 kilométerre, észak-keletre fekszik Kramatorszktól. Az ukrán hadsereg azt jelentette, hogy az elmúlt 24 órában kilőttek tíz orosz tankot, valamint megsemmisítettek 18 páncélozott és nyolc gépesített egységet. Ugyanakkor az ukrán légvédelem állítólag lelőtt egy orosz repülőgépet, négy drónt és két szárnyasrakétát. Kijevi közlés szerint az oroszok Belarusz területéről is indítanak légcsapásokat, illetve felderítő repüléseket. Ezeket a híreket független források egyelőre nem erősítették meg.

Ukrajna-szerte támadják a városokat az oroszok

Legalább 17-en vesztették életüket az ukrán városok elleni újabb, orosz légitámadásokban. A lengyel határhoz közeli Lemberget több rakéta is eltalálta és a robbanásoknak tizenheten estek áldozatul, 11 ember pedig megsebesült. Az ukrán miniszterelnök azt közölte, hogy Mariupol védői még mindig tartják állásaikat. Denisz Smihal, az amerikai ABC televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy katonáik változatlanul kitartanak a kikötőváros egykori acélművében. Azt is megerősítette, hogy a védők nem fogadták el az oroszok megadásra felszólító üzenetét és a végsőkig harcolni fognak. 

Súlyos vízhiányról érkeztek jelentések az Ukrajna déli részén fekvő Nyikolajivből. Az oroszok a várost hosszabb ideje ágyúzzák és bombázzák, amelynek következtében nagy károk keletkeztek a közművekben. Az ukrán hadsereg Odesszából vitt tartálykocsikkal vizet a városba. 

Orosz vádak

Az ukrán tüzérség állítólag egy határ menti orosz falut lőtt. Az oroszországi Belgorod régió kormányzója, Telegram üzenetében azt írta, hogy legalább egy ember megsérült az ágyúzásban. Vjacseszlav Gladkov a hónap elején azzal vádolta az ukránokat, hogy helikopterekkel felgyújtottak egy orosz területen lévő olajtárolót. Független források nem tudták megerősíteni a támadók kilétét.

Civileket deportálnak a megszállók

Mintegy 40 ezer civilt deportáltak az oroszok Mariupolból. Ezt a város polgármestere állította az ukrán televíziónak adott nyilatkozatában. Vagyim Bocsenko a városi önkormányzat adataira hivatkozva azt mondta, hogy az oroszok az ellenőrzésük alatt álló ukrán területekre, vagy egyenesen Oroszországba kényszerítették Mariupol lakóinak egy részét. A kikötőváros első emberének szavait nehéz ellenőrizni. A dél-ukrajnai nagyvárosban a háború kitörése előtt körülbelül 400 ezren éltek és közülük, csak mintegy 140 ezer embernek sikerült elmenekülnie.

Az Oroszországba hurcolt ukránoknak meg kellene próbálniuk Észtországba szökni. Erről az ukrán ombudsman beszélt. Ljudmilla Gyenyiszova elmondta, hogy ehhez konzuli segítséget próbálnak nyújtani az orosz határ közeli, Narva városában. A BBC a hírrel kapcsolatban emlékeztet rá, az ukránok már korábban is azzal vádolták az oroszokat, hogy az elfoglalt területekről deportálják a civileket.

Biden a szövetségeseivel tanácskozik

Az amerikai elnök videókonferencián vitatja meg az ukrajnai helyzetet az Egyesült Államok szövetségeseivel. Joe Biden arról is szeretne tárgyalni, hogy milyen lépéseket lehetne tenni az orosz vezetés felelősségre vonása érdekében. A Fehér Házban azt is bejelentették, hogy az elnök, biztonsági okokból, mégsem utazik Kijevbe. Valószínűleg Anthony Blinken külügyminisztert küldi majd, hogy tárgyaljon Zelenszkij ukrán elnökkel.

Az USA fokozni akarja a nyomást

„Az Egyesült Államok és szövetségesei Oroszország pénzügyi, gazdasági elszigetelésén dolgoznak mindaddig, amíg Putyin elnök be nem fejezi rettenetes ukrajnai háborúját.” Egyebek közt ezt hangoztatta az amerikai pénzügyminiszter, aki egyúttal sürgette a Világbankot és a Nemzetközi Valutaalapot, hogy fokozza a Moszkvára nehezedő nyomást. Janet Yellen bejelentette, hogy bojkottálja a világ 19 legfejlettebb országának és az Európai Uniónak, az úgynevezett G20-aknak, eheti tanácskozását, mert a testületnek Oroszország is tagja. Az amerikai pénzügyi tárca vezetője ugyanakkor tanácskozást hívott össze, hogy megvitassák milyen nemzetközi lépések szükségesek az ukrajnai háború miatt kialakuló világméretű élelmiszerválság enyhítésére. 

A háború az egész világra kihat

A Világbank szerint lassul a globális gazdasági növekedés. A nemzetközi pénzintézet igazgatója azt mondta, hogy az ukrajnai háború miatt, a korábbi 4,1 százalékos növekedési előrejelzésüket kénytelenek 3,2 százalékra mérsékelni. David Malpass szerint a háború súlyosabb következményekkel jár Kelet-Európa és Ázsia gazdaságára, mint a Covid19 járvány. Ukrajna gazdasága például csaknem a felére zsugorodik és jelentősen csökken az ország élelmiszer-exportja is. A Világbank eddig már 1 milliárd dollárnyi segítséget adott Kijevnek, és további 2 milliárd dolláros támogatást helyezett kilátásba.

Érkeznek az amerikai nehézfegyverek

A Pentagon közölte, hogy napokon belül megkezdik az ukrán katonák kiképzését az amerikai nehéztüzérségi eszközök használatára. Az oktatást amerikai tüzérek végzik majd, egy Ukrajnán kívüli bázison. Biden elnök pár napja hagyott jóvá egy újabb, 800 millió dollár értékű fegyversegélyt, amelyben tarackok, lövészpáncélosok és helikopterek is vannak. Washingtoni közlés szerint a fegyverek Ukrajnába szállítása már el is kezdődött.

Az oroszok kételkednek

Az orosz elnöki szóvivő, Dmitrij Peszkov szerint nem lehet megállapítani, hogy valódiak-e azok a képek, amelyek állítólag a Moszkva cirkáló elsüllyedésekor készültek. Ellenben a BBC-nek egy brit katonai szakértő azt nyilatkozta, hogy a felvételeken minden kétséget kizáróan egy „Szláva” osztályú, rakétás cirkáló látható. Ilyen hadihajó volt a Moszkva is. A képeken az látszik, hogy a hajót közvetlenül a vízvonal felett érte találat. Ez pedig valószínűsíti, hogy hajók elleni rakéták csapódhattak bele. Az ukránok korábban azt közölték, hogy két, általuk tervezett és gyártott Neptun rakéta okozta az orosz zászlóshajó vesztét. Nyugati szakértők úgy vélik, hogy a támadásban legalább 40 orosz tengerész meghalt és több tucatnyian megsebesültek. Moszkvában viszont azt állítják, hogy mind az 510 tengerészt, épségben kimentették.