Megosztott a nyugdíjas társadalom, de a hatalom még számít rá
„A nyugdíjas társadalom politikai preferenciái mélyen megosztottak, a Fidesz támogatottsága országosan magas, de a városi, fővárosi környezetben fordul a kocka. A fiatalabbak mára megelégelték, hogy a szüleiket a kormány másfél évtizede az orruknál fogva vezeti, nem kérnek ebből” - mondta a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) nyugdíjas tagozatának elnöke, Juhász László, aki egyben Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (NYUSZET) alapító elnöke is. Annak kapcsán beszélgettünk vele, hogy Orbán Viktor – szokásos pénteki rádiós szózatában – újra azzal kérkedett, hogy már 15 éve megállapodást kötött a nyugdíjasokkal. Ez szerinte azt is jelenti, hogy mindig kiállnak az érdekeikért és megvédik a juttatásaikat.
Nyitrai Zsolt miniszterelnöki főtanácsadó már korábban kijelentette, az idősek 2025-ben is számíthatnak a kormányra. Erre tromfolt rá Orbán Viktor februári évértékelőjében, amikor áfa-visszatérítést ígért ennek a korosztálynak. Magyar Péter március 15-i beszédében már egyenesen a nyugdíjas-szépkártyát ígérte meg. Láthatóan mindkét fél igyekszik kedvezni ennek a jelentős választói csoportnak, de vajon ki fog nagyobb sikerrel járni? – tették fel a kérdést egy tavaszi felmérés előtt a Medián közvéleménykutatói is. A vizsgálat eredménye szerint a nyugdíjaskorúak körében az utóbbi egy évben csökkent egy kicsit a Fidesz támogatottsága, ugyanakkor ők maguk is megjegyezték: az említett csökkenés „a magasabb hibahatárok miatt csak fenntartásokkal kezelhető”. Emellett megállapították, hogy a Tisza pártnak az idén márciusban „jobban sikerült mozgósítani a 65 éves, vagy idősebb választópolgárokat, mint a megalakulásuk előtt a DK-nak”. A Tisza tavasszal a 65 éves, vagy annál idősebb korcsoport körében 25 százalékos támogatottságot élvezett.
Amikor a nyugdíjasok egyik vagy másik politikai oldal támogatása mellett döntenek, nagyon kézelfogható, „materiális” szempontokat mérlegelnek: a stabil, a kézzelfogható juttatások és az ígéretek alapján hajlamosak állást foglalni – mondta Juhász László. A (MASZSZ) nyugdíjas tagozatának elnöke azt tapasztalja, hogy elsősorban vidéken nincsenek tisztában a szociálpolitikai rendszer működésével, számos félreértés, a korábbi ígéretekkel, reformelképzelésekkel kapcsolatos csalódások formálják a véleményüket. „A Fidesz ügyesen aknázza ki mindezt a rendelkezésére álló kommunikációs eszközökkel” – mondja a szakszervezeti vezető. Számos személyes tapasztalata is azt igazolja, hogy a nyugdíjas társadalom nem egységesen gondolkodik, valójában annyira sokszínűen rétegzett, mint az egész társadalom. „Tévednek a politikusok, amikor arra számítanak, hogy a nyugdíjasok „egységfrontja” döntené el a választást egyik vagy a másik oldal javára. A politikai szimpátiák általában áthúzódnak a nyugdíjas korra is: aki aktív korában valamelyik párt híve volt, az nyugdíjasan is jellemzően megtartja ezt a meggyőződését” – fejtegeti Juhász László.
A közvélemény-kutatási adatok szerint 3-4 éve még vidéken 60, a nagyvárosokban 40 százalék körüli támogatással vezetett a Fidesz a nyugdíjasok körében, ez azonban mára változóban van. A fővárosban a támogatottsági arányok korábban is fordítottak voltak: ott az ellenzék volt többségben a nyugdíjas szavazók között. Mára országos átlagban a Fidesz támogatottsága még mindig eléri a majdnem 60, míg az ellenzéké a 40 százalékot, igaz, Budapesten továbbra is az ellenzék vezet mintegy 54-46-os arányban. Egyelőre a MASZSZ is a Medián tavasszal készült felméréseinek számaival dolgozik, elfogadják, hogy a Fidesz támogatottsága a nyugdíjasok körében az utóbbi fél évben is nőtt, különösen vidéken, míg a fővárosban az ellenzék javára billent el a mérleg nyelve.
Juhász László személyes tapasztalatai is ezt erősítik, amit azzal magyaráz, hogy a Fidesz folyamatosan új témákat talál, amivel még mindig képes erősíteni a saját pozícióját ebben a társadalmi közegben. „Nehéz erre logikus magyarázatot találni. Különösen azt furcsállom, hogy vidéken, ahol a lakosság anyagi helyzete rosszabb, még mindig hisznek a Fidesz egyre jobban kiüresedő ígéreteinek” – mondja, de csak egyetlen elfogadható magyarázatot lát erre: az pedig a médiakörnyezet. Vidéken szinte kizárólag a kormánypárti médiumok érhetők el, az RTL Klub az egyetlen jelentős alternatíva. Az országos és megyei lapok tartalma egységesített, mindenütt a kormánypárt egyoldalú tájékoztatását terjesztik. Ahogyan a kormány oldalon az elmúlt 15 évben is mindig megtalálták azokat a természetes emberi félelmekre alapozott, riogatásra alkalmas pontokat, úgy ez a taktika ma is működik. „Az idősebb falusi, kisvárosi embereknek tíz éve a migránsok lehetséges támadása okozott „gyomorgörcsöt”, aztán a mindenki családját fenyegető háború veszélyével ijesztgetett a kormány. Ez olyan településeken is sikeresnek bizonyult, ahol sosem láttak idegeneket, azt sem tudták, mit jelent maga a migráns szó, mégis elérte a hatását. Mindig találnak olyan népszerűnek tűnő témákat, mint például az emlékezetes „Helló Röfi” látogatás volt Gizi néninél, mert ez mindig bejött a vidékiek körében” – magyarázza Juhász László.
Felvetődik a kérdés, hogy a nyugdíjas szervezeteknek milyen lehetőségei vannak a közvélemény formálására? A szakszervezeti vezető nem túl optimista. Mint mondja, működnek ugyan országszerte a nyugdíjas szervezetek, de tagságuk létszáma és hatókörük egyre csökken, mint ahogyan általában a szakszervezeté is. Ő maga is rendszeresen járja az országot, a találkozók iránti érdeklődés mindenhol fogy. „Mégis megyünk, tartjuk az előadásokat Győrben, Kiskunhalason, vagy Borsodban, és akikhez elmegyünk, millió kérdést tesznek fel. Mindenekelőtt az érdekli őket, hogy miért ilyen a nyugdíjuk? Sokan elcsodálkoznak, amikor elmondom, hogy milyen ellátást kaphatnának, ha a kormány másként akarna gondoskodni az idős emberekről, de a nyugdíjrendszer biztosítási jellegét a legnehezebben értik meg és csak fejcsóválva fogadják el. Nehéz elmagyarázni, hogy nem lehet mindenkinek a nyugdíját egyformán emelni, vagy mindenkinek azonnal több pénzt adni. A politikusoknak végre szembe kellene nézniük azzal a ténnyel, hogy sokan az időskori szegénység problémájának megoldását kizárólag a nyugdíjrendszertől remélhetik, miközben még mindig a szociális ellátórendszer leépítése van napirenden”.
Az országban nagy a szegénység, vidéken már felélték a megtakarításaikat az emberek, egyre inkább hiányzik a nyugdíjrendszer második pillére. Emlékeztet, a Fidesz hatalomkerülése után szinte azonnal elvette az erre félretett 2 945 milliárd forintot, ami akkor a GDP mintegy 10 százalékának felelt meg. „Nem az elvett háromezermilliárd volt a legnagyobb veszteség. A magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolásával a jövőbe vetett bizalom szűnt meg. Már nemcsak a nagyobb városokban, hanem vidéken is a fiatalabb, ötvenév alatti korosztály tagjai közül sokan tudatosan kerülik el a járulékfizetést és a megtakarításaikat lakásvásárlásba fektetik. Bérbeadással próbálnak készülni időskorukra, mivel nem bíznak a jelenlegi ellátórendszer fenntarthatóságában. Megelégelték, hogy a szüleiket másfél évtizede a kormány az orruknál fogva vezeti. Nem kérnek ebből” - summázza Juhász László.
