Megrendülhet a világgazdaság, ha tovább terjed a közel-keleti válság
Az amúgy is nehezen magához térő világgazdaságot megrendítheti, ha tovább terjed a közel-keleti válság, jelezték a Világbank és a Nemzetközi Valuta Alap vezetői a két meghatározó pénzügyi intézmény éves tanácskozása előtt.
Ajay Banga, a Világbank elnöke figyelmeztetett, hogy a járványok után, valamint az ukrajnai háború miatt amúgy is kényes a helyzet. A közel-keleti fejlemények ugyan – legalábbis egyelőre – kisebb hatással vannak a világgazdaságra, mint Ukrajna, ám ha az ottani események bármilyen formában tovább terjednének, az „elképzelhetetlen mértékű válságot okozna”, fogalmazott Banga.
A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) arról tájékoztatott, hogy a világgazdaság fejlődése lassul, a kilábalás a koronavírus járvány és Oroszország agressziójának következményeiből „lassú és egyenetlen”.
Pierre-Olivier Gourinchas, a szervezet vezető közgazdásza szerint „nem sprintelünk, hanem sántítunk”: a tavalyi 3.5 százalékos helyett az idén csak 3 százalékos, 2024-ban pedig 2.9 százalékos növekedés várható.
Míg sok országban javult az inflációs helyzet, a geopolitikai válságok, a magas adósságállományok és szélsőséges időjárási viszonyok is hozzájárultak az élelmiszer- és energiaárak emelkedéséhez. Amennyiben új háború bontakozik ki a Közel-Keleten, az megrendítő hatással lehet a gazdaságra, amelyet már évek óta válságok sújtanak. A helyzet mutatja, milyen nehéz azt megvédeni a mind gyakoribb globális sokkhatásoktól.
A Világbank és az IMF marokkói tanácskozásán arra figyelmeztettek, Ukrajna mellett most az új válság áll majd előtérben. E helyzetben tovább nehezült a központi bankok feladata, hogy csökkentsék az inflációt anélkül, hogy recesszió alakuljon ki. Az olajpiacokra már hatott az új válság és a fő kérdés, miként alakulnak majd az energiaárak. Amennyiben azok tovább nőnek, a központi bankoknak tovább kell emelniük a kamatszintet, ami ismét fékezi a növekedést. Az olajár a hét végén öt százalékkal nőtt.
Szakértők szerint jelentős további növekedés – most – nem várható, a hordónkénti ár nem megy 91 dollár fölé – ez néhány dollárral több a jelenlegi árnál. A Goldman Sachs bankház becslése szerint az ár legfeljebb 100 dollárra emelkedhet. Drámai lehet viszont a helyzet, ha Izrael megtámadná az iráni olajmezőket és finomítókat.
Az IMF jelentése szerint Magyarország GDP-je 0,3 százalékkal csökken az idén és 3,1 százalékkal nő jövőre a tavalyi 4,6 százalékos bővülés után, Az infláció a tavalyi 14,5 százalék után az idén 17,7 százalék, jövőre 6,6 százalék lesz. A munkanélküliségi ráta a tavalyi 3,6 százalékról az idén 3,9 százalékra, jövőre 3,8 százalékra változik.
