Melegh Attila: biztonság és tervezhetőség kell, akkor lesz több gyerek egy családban
1990-ben, amikor még el sem kezdődött a teljes piaci fordulat, nálunk már 9 százalékos volt az elvándorlás, miközben a világátlag akkor 2,6 százalékon állt, a másik átjáróházat pedig megcsináltuk a rendszerváltással, mert kinyitottuk a piacot és ezek gazdaságilag is nyitottak – mondta a KlikkTV Tíz című műsorában Melegh Attila szociológus, az MTA doktora, a Corvinus Egyetem docense arról, hogy Orbán Viktor Tusványoson kijelentette, el kell érni, hogy Magyarország demográfiai értelemben önfenntartó állapotba kerüljön 2035-re. „Magyarország a kelet-európai államok közül is kiugróan nyitott, ha a külföldi tőke szerepét nézzük, amit nyitottsági indexnek, de globalizációs indexnek is szoktak mondani. Ebben kenterbe verünk mindenkit.”
Egyben kell nézni a népességszámot, a termékenységi rátát, az idősödést, az egészségi állapotot, a halandóságot és ehhez meg kell nézni, hogy milyen gazdasági intézményi változtatásokat kell létrehozni, hogy stabilizálják ezeket a folyamatokat. Én azt hiányolom Magyarországon kutatóként – tette hozzá.
Amikor átmentünk a globális piaci rendszerbe, amely hatott a munkaerőpiacra és több, mint másfél millió munkahely ment el, akkor az 1,8-1,9-es termékenységi arányról lementünk 1,2-re – mutatott rá a szociológus. „Az átláthatatlan helyzetre így reagáltak a családok. Volt egy időszak, amikor nagyon rossz foglalkoztatottsági mutatók voltak, a tervezhetőség pedig nagyon fontos dolog.”
Melegh Attila hozzátette, Magyarországon még az a hagyomány is megvan – más kelet-európai országokhoz képest –, hogy a teljes jóléti rendszert nem annulálták a '90-es években. „A bevándorlással kapcsolatban Csehországban, Magyarországon és még észtek a legidegesebbek, és ebben benne van az is, hogy védik a jóléti rendszert. Ebben nem szeretnének bevándorlókat, de ilyen alapállás volt a romákkal szemben is.”
Látni kell a halandóság és az egészség alakulását is, például azt, hogy nem egészséges embereknek hogyan lesznek gyerekei – folytatta a szakember. „Ebből a két mutatóból Magyarország Csehországhoz képest is kifejezetten rosszat produkál, és a ráfordítások szintjén sem állunk jól ebből a szempontból. Minden keveredik, pedig a termékenységi arányszám csak azt mondja meg, hogy a szülőképes korú nők estében mennyi gyermek születik átlagosan, nem azt, hogy az anyák hány gyereket szültek.”
Nemcsak elvándorlás, hanem bevándorlás is van
A másik része a kérdésnek a népesség- és a születésszám, de ebből nem lehet kivenni a migrációt sem, mert ha ezt kivennénk, akkor sokkal alacsonyabb számok lennének – mutatott rá Melegh Attila arra, hogy az országba sokfelől érkeztek, akár erdélyiek, kárpátaljaiak és pozitív egyenleget hoztak jelen pillanatban. A szociológus rámutatott, a befektetők, a piac azt mondja, hogy akkor települ ide, ha van munkaerő, és az állam erre kénytelen reagálni valamilyen szinten. „Ez Magyarországon is így van. Itt nemcsak a menekültekről van szó, hanem azokról, akik dolgozni jöttek, mint ahogy most jöhetnek oroszok, beloruszok, Fülöp-szigetekiek. Ez a vándorlás nagyon fontos kérdés lesz, és rendkívül sok feszültséget fog hozni.”
A szakember érdekes példaként említette, hogy a piac és a kormányzati igény nagyon feszült viszonyt teremt, és a Brexit kulcskérdése részben az volt, hogy az Európai Unión belül a munkavállalóknak azonos jogokat kell adni, és a nyitottságot fenn kell tartani. Ezzel szemben léptek fel az Egyesült Királyságban, tehát ezek nem kis kérdések, mert elvezetett a Brexithez.
A politikai kihívás nem kicsi
A hosszútávú, alacsony termékenység egyik következménye, hogy rohamos az idősödés, és olyan gondozási válság kezd kialakulni, amivel szembe kell nézni, és ez nem a nyugdíjalapok helyreállításnak kérdése – tette hozzá Melegh Attila. „Látjuk, hogy a várható élettartam nő, de az egészségben eltöltött évek száma kevésbé mozdul így, és a kettő között mi lesz? Az állami újraelosztással gond van.”
A szociológus felhívta a figyelmet arra, hogy a demográfiáról nagyon komplex módon, nagyon részletesen és alaposan kellene beszélni ahhoz, hogy a legalapvetőbb problémákra tudjunk valamiképpen reagálni, ami a legnemesebb kihívás.
„Semmilyen mechanikus dolgot nem tudok elképzelni, a társadalom sosem működik ilyen adok-kapok szerződéses módon” – így reagált arra, hogy vajon több gyermek születne-e, ha minden gyerek után milliókat kapnának a családok az államtól.
A KlikkTV műsorát itt nézhetik meg.
