Mélypontra jutott a Magyar Nemzeti Bank tartaléka

A hvg.hu elemzése szerint az euróban számolt tartalék csökkenése mögött alighanem árfolyamhatások is húzódnak, dollárban számolva a szint 51,57 milliárd, ez az idei év első kilenc hónapját tekintve, a harmadik legmagasabb érték.

A tartalékon belül jelentősen nőtt az arany állománya, az augusztus végi 6,9 milliárd euróról 8,4 milliárdra. Vagyis a jelek szerint az MNB szeptemberben hajtotta végre az aranytartalék szintjének emelését 94,5 tonnáról 110 tonnára. Piaci áron számolva, a 110 tonna arany értéke megfelel a jegybank által könyvelt 8,4 milliárd eurónak.

Az MNB szeptember 30-án jelentette be, hogy 110 tonnára emeli az aranytartalék mértékét, e szerint a tartalék további növelése hozzájárul „a hosszú távú nemzetstratégiai célok eléréséhez” – bármik legyenek is ezek. Illetve ezzel az aranytartalék „rekordszintre emelkedett”, „a kelet-közép-európai régióban jelenleg hazánk rendelkezik a legmagasabb egy főre jutó aranytartalékkal”, fejenként 0,37 unciával.

A lap szerint nagyon úgy tűnik, hogy az aranytartalék Orbán Viktor miniszterelnök szívügye, az MNB 2018-ban az ő „stratégiai tanácsára” fogott bele a tartalék növelésébe és a fizikai készlet hazaszállításába. A kormányfő 2021 közepén megtekintette a fémkészletet, és a Matolcsy György jegybankelnök társaságában végrehajtott bejárás után azt nyilatkozta: „ahhoz, hogy az embereknek legyen pénzük, arra van szükség, hogy a pénznek legyen értéke, a pénz értékét pedig három dolog garantálja: az arany, a jegybank és a kormány”.

Az elemzés szerzője felhívja a figyelmet: a modern pénz mögött nem áll aranyfedezet, egy ország aranytartalékának megléte és a tartalék szintje semmilyen módon nem áll összefüggésben az ország devizájának „értékével”. Akár az árszínvonalhoz, akár más devizákhoz viszonyítjuk.