Merkel nem említette Orbánt – vagy mégis?

Angela Merkel német kancellár a járvány kitörése óta első ízben utazott külföldre, Brüsszelbe – ahogyan ő mondta, Európa szívébe –, hogy a szokásoknak megfelelően személyesen mutassa be a német soros elnökség programját. Előbb négyszemközti megbeszéléseket folytatott, többek között David Sassolival, az Európai Parlament elnökével, és a többi intézmény vezetőivel, mert jövő hét végén az állam- és kormányfőknek arról a kétmilliárd euróról kell dönteniük, amelynek célja, hogy Európát kihúzza a gazdasági válságból – erről tudósít a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A plénumon barátságos fogadtatásban részesült a német kancellár, mert a parlamentben sok politikai barátja van. A terem annyira megtelt, amennyire az a járvány körülményei között lehetséges (két képviselő között helyet kellett hagyni, és amint valaki felállt, már rohantak is, hogy fertőtlenítsék az ülést).

Utalt Orbánra

Merkel alapvető megállapításokra használta fel a beszédét, ami észben úgy hangzott, mint egy Európa-politikai végrendelet. Nem a gazdasággal indított, hanem az alapvető jogokkal, amelyeket a járvány miatt korlátozni kellett. Rámutatott, „Az emberi és polgárjogok a legnagyobb érték, amellyel Európában rendelkezünk, és egy járvány soha nem szolgálhat ürügyül a demokratikus elvek aláásására” – hangsúlyozta. Azt már a cikk szerzője tette hozzá, „Nem is volt szükség arra, hogy megnevezzen országot: a teremben alighanem mindenki Magyarországra gondolt, ahol Orbán Viktor a veszélyhelyzetet arra használta fel, hogy tovább korlátozza a sajtó szabadságát”.

Merkel arról beszélt, hogy éppen az alapvető jogok kötik össze és tartják egyben az uniót. „Hiszek Európában, és meg vagyok győződve Európáról. Nem csökkenti a cselekvési lehetőséget, hanem éppen hogy cselekvési lehetőségeket ad a tagállamoknak a globális világban” – szögezte le.

Nem a nacionalizmusra, igen a szolidaritásra

„Az európai demokrácia a nyilvános, kritikus vitákból él. Egy olyan demokrácia, amelyben nem kívánatosak az ellenzéki hangok, nem kívánatos a társadalmi, vallási vagy kulturális egyenlőség, az nem demokrácia”. A nacionalizmus elleni állásfoglalását többször megtapsolták a képviselők.

Merkel második helyen a válságban vállalt szolidaritásról beszélt. Nem azokról a technikai részletekről szólt, amelyek miatt a brüsszeli és a nemzeti szereplők elkeseredetten küzdenek, hanem a közösségi érzékről, arról, hogy késznek kell lenni a másik szemével is látni a világot, hogy megértsük a másikat, és meg tudjuk találni a kompromisszumot.

A német elnökség tervei

A kancellár végül az elvben rendelkezésére álló 10 perc helyett 25 percig beszélt. Felvázolta a német soros elnökség fő vonalait. Hogy előre akarja vinni Európát a klímasemleges gazdaság felé, hogy Európának digitális értelemben szuverénné kell válnia, és hogy fel kell ismerni a felelősséget a világban a közvetlen szomszédságban zajló konfliktusokért, vagy Kínával kapcsolatban. A migrációt is érintette: „Ez a kérdés nagy politikai érzékenységet követel, de nem szabad félrenézni”.

Végül Beethoven IX. szimfóniájáról, Európa himnuszáról ejtett szót: „Milyen üzenet illene jobban ide, mint a testvériség és egység üzenete? Az, hogy ez az Európa nagy dolgokra képes, ha kiállunk egymás mellett és összetartunk” – fejtegette.

Az Európa-párti frakciók képviselői felállva tapsolták meg a német kancellárt. Végül a hozzászólásokban sok jó szót és jókívánságot kapott, de akadt figyelmeztetés is: Dacian Ciolos, a liberális Megújuló Európa frakció vezetője hangot adott aggodalmának, hogy a pénzügyekről szóló tárgyalások közepette háttérbe szorulhatnak a jogállamisággal kapcsolatos problémák. Kijelentette: a frakciók azt akarják, hogy a jövőben visszatartsák a kifizetéseket, ha egy tagállam szisztematikusan sérti a jogállamiságot. „Merkel tavasszal még határozottan támogatta ezt, de múlt héten azt mondta, először rendelkezni kell az alapokkal, mielőtt feltételekhez kötnénk azokat, és hasonlóan beszélt a kérdésről szerdán is. Úgy tűnt, mintha ezt a kérdést a tanács jövő heti ülésén mellőzni akarná. A problémakör akadályozza a megállapodást, mert ennek bevezetése konszenzust követel” – tette hozzá a szerző.