Merre tart a forint az árfolyam hullámvasútján?

Somfai Péter 2022. január 17. 06:57 2022. jan. 17. 06:57

Rossz idők járnak a magyar fizetőeszközre. A múlt év utolsó napjaiban megesett, hogy egyetlen euróért több mint 370 forintot kellett fizetni, aztán némi hullámzás után a héten már 354 forint környékén járt az árfolyam. Ami persze csak egyik kísérő jelensége a hazai gazdaság betegeskedésének, együtt jár vele a magas infláció is, ami a tavaly novemberi 7,4 százalékos pénzromlás után decemberben ugyanezen a szinten zárta az évet. „2008-hoz képest a forint mára elveszítette az értéke felét, és messze jár még attól, hogy ismét elérje az egészséges sávot” – mondta a kérdésünkre Bodnár Zoltán, az MNB korábbi alelnöke.

A forint tavaly különösen gyenge évet zárt. Ezt a megkérdezett pénzügyi szakember is megerősíti, de hozzáteszi: a Nemzeti Bank meglehetősen késve elkezdett intervenciós lépései is hoztak némi eredményt. Kissé ügyetlennek és bizonytalankodónak tartja a nyáron elhatározott első lépésben 30 bázispontos kamatemelést, amiből később 20 bázispontra visszaléptek, ami persze újabb gyengülést eredményezett. Aztán szétválasztották az alapkamatot és az egyhetes betéti kamatot, így az utóbbi lett az irányadó eszköz, amit hetente, tehát rugalmasan lehet módosítani, de ezzel nem sikerült meggyőzni az üzleti világot a valódi szándékokról. „Nem így a lengyelek és a csehek, akik mindjárt jelentős emeléssel kezdtek, s ez az utóbbiaknál meg is hozta az eredményt, míg a forint változatlanul szédelgett a 360-370 közötti sávban” – emlékeztet Bodnár Zoltán.

Úgy telt el egy fél év, hogy a Nemzeti Bank kamatemeléseinek valójában nem volt érdemi hatásuk az árfolyamra. Ezzel időt veszítettünk, a hatások pedig azonnal jelentkeztek az inflációs számokban, ami valójában a magyar gazdaság alapproblémájává nőtte ki magát. A legfrissebb adatok is arra utalnak, hogy nem átmeneti problémával kerültünk szembe, kialakult egy várakozás-vezérelt inflációs folyamat, amitől nem lesz könnyű megszabadulni a következő időszakban sem.

A mostani felértékelődés mögött a szakma pozitív „válasza van” a nemzeti bank időközben bejelentett intézkedéseire, amiből kiderült a befektetők számára, hogy végre elszánta magát az MNB a pénzmennyiség csökkentésére, amikor bejelentette a vállalati kötvény- és az állampapír vásárlás befejezését. Júniusban a jegybank még ezzel ellentétes lépéseket tett: egyik szavával 30 bázispontos kamatemelést jelentett be, a másikkal még tovább lazítva, folytatta a kötvényvásárlási programot. Ráadásul 200 milliárdos zöld-lakáshitel programot indított, amit gyakorlatilag nulla kamattal lehetett igényelniük a bankoknak, és megszüntette a korábbi állampapír-vásárlási plafont, és – igaz, csökkenő mértékben, de – továbbra is vásárolt ezekből.

„Kétarcú politika volt ez, egyrészt azt mondták, kamatemeléssel harcolnak az infláció ellen, másrészt változatlanul öntötték a pénzt a gazdaságba, növelve az inflációs nyomást. Ez hiteltelenítette az MNB antiinflációs kommunikációját” – világít rá a tavaly nyári állapotok visszásságára Bodnár Zoltán, és hozzáteszi, „Az év végén szerencsére a jegybank is felismerte, hogy ez a stratégia nem vezet eredményre, és leállította az állampapír- és a vállalati kötvényvásárlást. Igaz, addigra az előirányzott keretből már csak 200 milliárd volt a kasszában, de hűen a NER-szolidaritáshoz, az utolsó napokon még 500 milliárd forint értékben bevásárolt a „baráti” érdekeltségek” papírjaiból.

Úgy tűnik, ma már nemcsak a kamattal, hanem az egyéb monetáris eszközökkel is fellép az infláció csökkentése érdekében az MNB. Ez olyan pozitív üzenet, ami nem kerülhette el a nemzetköz pénzpiac figyelmét sem. Ehhez jött, hogy az év végén a kormány is megkezdte végre a pénzügyi szigorítást. Előbb a 350 milliárdos kifizetések elhalasztásával, majd újabb 750 milliárd forintos takarékossági programmal állt elő Varga Mihály. Ez az árfolyamokra is hatással volt, mert a befektetők joggal gondolhatták, hogy e folyamat segíti majd az infláció csökkentését, aminek eredményeként a forint is erősödhet. Ezen a 370 forint körüli szinten érdemesnek gondolhatták a pozícióikat zárni, eladni az eurót és forintot vásárolni helyette. Ez a kereslet erősítette a mai szintre az árfolyamot.

Másrészt az év vége és az év eleje az intézményi befektetők esetében általában a számvetés ideje, amikor áttekintik portfóliójukat, átrendezik a pozíciókat, s ez lehet, hogy a forint szempontjából kedvező irányváltást jelent. Ehhez jöttek hozzá bizonyos külső tényezők: a dollár gyengülése és a regionális fizetőeszközök iránti nagyobb figyelem. „Őszintén szólva, azt sem tartom kizártnak, hogy az MNB a háttérben bevetette a rendelkezésére álló egyéb monetáris eszközöket, vagyis élt a jegybank-törvény által megengedett más devizaműveletekkel, és csendesen interveniált a forint érdekében. Ebben nem is volna semmi kivetnivaló ” – mondja az MNB korábbi alelnöke.

Az újévi piacnyitás után tapasztalható forinterősödés az egymást erősítő bizalomnövelő intézkedések számlájára írható, véli a szakember, és hozzáteszi: a jelenlegi 355 forint körüli árfolyam pillanatnyi jelenségnek mondható, ez a szint még törékeny. Szakmai elemzőként úgy látja, hogy a 2008-as pénzügyi válságot követő időszaktól számítva, a forint elveszítette az értékének legalább a felét. Akkor még 240 körül mozgott az árfolyam, aztán 2010 tavaszáig 265-re, majd nyáron a Kósa-Szijjártó által vizionált közeli államcsőd bejelentésének hatására 285-re gyengült. Ez volt a fordulópont, ahonnan kiindulva, 2021 őszére már valóban elérte az 50 százalékos értékvesztést a forint. 

„Ahhoz, hogy ennek a hosszú távú gyengülő trendnek a megfordulásáról lehessen beszélni, a jelenlegi erősödés még nagyon kevés, legalább el kellene érni ismét a 330 forintos szintet. Ettől még nagyon messze vagyunk, és semmi jel nem mutat arra, hogy a közeljövőben eljussunk ide” – mondja Bodnár Zoltán.

Mit remélhetünk a közeljövőben a magyar fizetőeszköz „egészségi állapotát” illetően? A szakember nem vár jelentős változást, de úgy gondolja, a közelgő választások eredménye hozhat ebben is némi áttörést. A Fidesz ígéreteit már beárazta a piac, az 1500 milliárdnyi választási költekezés, amely kifejezetten a készpénz kiáramlását és a keresletet növeli, az inflációt gerjeszti. A külkereskedelmi és a fizetési mérleg is problémás, tavaly év végére már az előbbi is negatív tartományba került. „Az orbáni választási ’szavazatvásárló’ intézkedések miatt kiáramló jövedelem 70 százalékát a lakosság az importáruk vásárlásra költi, ami a külkereskedelmi mérleget terheli majd, ezzel a devizák iránti keresletet fokozza, közvetve pedig a forint árfolyamát „támadhatja” – a bankszakember meglátása szerint.

Az ellenzék választási ígéretei már ismertek, megszámolhatók, Bodnár Zoltán véleménye szerint egy esetleges kormányváltás után költségvetési szempontból kezelhetőek lennének. A '22-es büdzsében jelentős részben vannak olyan kiadások, amelyek egy évvel később már nem jelentkeznek, a költségvetésben jelentős összegeket lehet átcsoportosítani értelmes célokra. „Biztos vagyok benne, ha az ellenzék nyeri a választást, hozzájut majd nemcsak a költségvetési ciklusból Magyarországnak jutó támogatásokhoz, hanem a helyreállítási alap pénzeihez is. Sőt, az új kormány igénybe vehetné a helyreállítási alap gyakorlatilag nulla kamatozású, hosszú lejáratú hitelét is” – zárta érvelését a közeljövő pénzügyi kilátásairól Bodnár Zoltán.



Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom