Mészáros Lőrinc ügye miatt a versenyhivatal elnökének is mennie kellene

Két kulcsember távozása is veszélybe sodorhatja a gazdasági terveket

Komoly következményekkel járhatna, ha Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter is távozna a kormányból – hangzott el a KlikkTV Új világ című műsorában, amelyben Pankotai Lili Gerő Tamással és Dávid Ferenccel beszélgetett. A miniszter lemondásáról szóló sajtóértesüléseket az érintettek cáfolták, az energetikai államtitkár távozása viszont megerősített hírként került szóba. Dávid Ferenc szerint az államtitkárok cseréje önmagában nem rendkívüli egy új kormány első hónapjaiban, a gazdasági tárca vezetőjének elvesztése azonban egészen más súlyú kérdés lenne.

A vállalkozói érdekképviseletben szerzett tapasztalataira hivatkozva arra figyelmeztetett, hogy a magyar gazdaságnak kiszámítható szabályozásra, működő piacgazdaságra és hozzáértő irányításra van szüksége. Különösen érzékeny időszak következik, hiszen a 2027-es költségvetés előkészítése mellett az euró bevezetése, a vagyonadó és a személyi jövedelemadó változtatása is napirenden van. A gazdasági tárca vezetésének bizonytalansága ezért a kormány egész programjára kihatna.

Gerő Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz energiahordozókról való leválás egyszerre gazdasági és politikai kihívás. Az alternatív beszerzés költségesebb lehet, miközben a rezsicsökkentés fenntartása is komoly döntéseket igényel. A szociális kiadások, az egészségügy és az oktatás fejlesztése csak akkor finanszírozható tartósan, ha a gazdaság képes megtermelni az ehhez szükséges bevételeket. A szakértők szerint az energiaszektorban jártas Holoda Attila tudását is érdemes lenne bevonni a kormányzati munkába.

367 milliárd forint a tét a Mészáros Lőrincet érintő ügyben

A beszélgetés másik központi témája a Gazdasági Versenyhivatal korábbi eljárása és egy visszavont uniós támogatás volt. A műsorban elhangzottak szerint a pályázat előkészítésében és kiírásában részt vevő cég később Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került, a korábbi versenyhatóság pedig rövid vizsgálat után nem látott okot további fellépésre. Az ügyben most újabb vizsgálat folyik, miközben az uniós források visszakövetelése is felmerült.

A tét mintegy egymilliárd euró, vagyis 367 milliárd forint lehet. A műsorban elhangzottak szerint a magyar állam bankgaranciát vállalt az ügylet mögött, így a támogatás visszafizetése a költségvetést is terhelheti. Gerő Tamás úgy vélte, ekkora összeg mellett a Gazdasági Versenyhivatal és az Állami Számvevőszék vezetőinek felelősségét is vizsgálni kellene. A történet ráadásul a déli körvasút beruházását is hátráltathatja, ha a pénzügyi és jogi viták elhúzódnak.

A résztvevők a Vodafone korábbi, mintegy 700 milliárd forintos felvásárlását is felidézték, amelynél szerintük szintén elmaradt a versenyhatóság érdemi fellépése. Gerő Tamás úgy fogalmazott, hogy a versenyjog eszközeivel a korábbi évek közbeszerzési összefonódásai és a közpénzek magánvagyonná alakítását szolgáló konstrukciók ellen is fel lehetett volna lépni. A GVH eljárásait ugyanakkor nem egyszer a versenytársak ellehetetlenítésére használták – állította.

A közbeszerzési rendszert is át kell alakítani

A műsorban szóba került az is, hogy a korábbi rendszer hosszú időre bebetonozott vezetőket a fontos intézmények élére. A vendégek szerint a versenyhatóság függetlensége és szakmai tekintélye is sérült, ezért a helyreállításhoz nem elég egy-egy személycsere: a működés feltételeit is rendezni kell. Gerő Tamás ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a jogállam helyreállítását maguknak az intézményeknek a szabályai szerint kellene végrehajtani.

A közbeszerzéseknél külön problémát jelenthet, hogy a korábbi években egyes magyar vállalkozások olyan helyzetbe kerültek, amelyben valódi versenytárs nélkül juthattak nagy megbízásokhoz. A résztvevők szerint a magyar tulajdon önmagában nem garancia sem az alacsonyabb árra, sem a jobb minőségre. Ha egy külföldi vállalat kedvezőbb feltételekkel és megbízhatóbban dolgozik, annak részvétele nem jelenthet automatikusan hátrányt a magyar gazdaságnak.

Dávid Ferenc arra is rámutatott, hogy egy külföldi fővállalkozó mellett a magyar alvállalkozók továbbra is szerephez juthatnak. Számukra pedig nem a fővállalkozó nemzetisége a legfontosabb, hanem az, hogy időben megkapják-e a munkájuk ellenértékét. A vendégek szerint ezért a közbeszerzési rendszer átfogó átalakítására van szükség, amelyben a politikai kapcsolatok helyett a verseny, a minőség és a teljesítés számít.