Mi van itt?! Az MNB előrejelzése közelíti a realitást, az ÁSZ bírálja a kormány stratégiáját

Nagyon jelentős mértékben rontotta az idei évre vonatkozó növekedési előrejelzését, illetve emelte inflációs prognózisát a Varga Mihály vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB). Mint a Portfolió rámutat: a jegybank a márciusi Inflációs jelentés előrejelzésénél alacsonyabb, 0,8 százalékos növekedésre az idén, miközben három hónapja még 2,4 százalék volt az idei évre szóló sávelőrejelzés (1,9-2,9 százalék) Jövőre már 2,8, 2027-ben pedig 3,2 százalékkal számolnak – szemben azzal, hogy márciusban a jövő évre még 3,7-4,7 százalékot jeleztek. Ellenkező irányú mozgás történt az infláció esetében: a jegybank legfrissebb előrejelzése szerint az idén éves átlagban 4,7 százalékos lesz drágulási ütem, jövőre is még 3 százalék felett alakul (3,7 százalék) és csak 2027-ben tér vissza a 3 százalékos ütemre.

A mai nap is hozott némi meglepetést a kormányhoz eddig hű – az elmúlt 15 évben csak elvben független – intézmények háza tájáról. Konkrétan az Állami Számvevőszék illette súlyos kritikával – a Portfolió által a magyar gazdaság alapkövének nevezett – befektetés-ösztönzési módszert, az egyedi kormánydöntésen (EKD) alapuló állami támogatási stratégiát, annak számos elemét. Az ÁSZ-jelentés szerint a rendszer nemcsak eredményeket, hanem komoly kockázatokat is hordoz, sőt, egyes esetekben valós költségvetési torzításokat is eredményezhet. A jelentés részletesen vizsgálta a támogatások hátterét, indoklását, módszertanát és gazdasági hatásait, és egy átfogó reformjavaslatot is megfogalmazott.

Vajon Varga Mihály nem okozhatott-e csalódást Orbánnak azzal, hogy jegybankelnökként már másként, pesszimistábban/realistábban látja a magyar gazdaság kilátásait? Közel áll-e a valósághoz az, amit most közzétett az MNB, vagy még ez is egy szépített kép? Katona Tamást kérdeztük. 

Nem arról van szó, hogy az MNB mond mást, mint a többiek, hanem arról, hogy a jegybank most már nagyjából azt mondja, amit mindenki, a nemzetközi és a hazai elemzők is. Ők most közelednek a realitáshoz, bár még mindig csak közelednek. Azt nem tudni, hogy Varga Mihály jegybankelnök egyeztetett-e előzőleg erről Orbán Viktorral, esetleg előre tájékoztatta őt, de az azért biztos, hogy a kormánynak is érzékelnie kell: a nemzetgazdaság számára kényes helyzetben van a jegybank hitelessége, ha olyanokat mond, ami nem felel meg a valóságnak, vagy akár a nemzetközi pénzpiacok várakozásainak, merthogy akkor biztosan elszállhat a forint – magyarázta. Nem véletlen, hogy nem mernek kamatot csökkenteni („szerintem amúgy egész évben marad majd a 6,5 százalékos alapkamat”), de lazítani sem mertek, Matolcsy idejében azért voltak lépések ebbe az irányba. 

Katona Tamás elmondta, a növekedésben ő nagyobb valószínűséget ad annak, hogy az nullával fog az idén kezdődni, „már ha egyáltalán lesz bármilyen érdemi növekedés”. Ezzel pedig 2022 tavasza és 2026 tavasza, azaz a két országgyűlési választás között a gazdaság gyakorlatilag stagnál. 2026 tavaszán nem lesz magasabb teljesítmény, mint volt 2022 tavaszán – ez pedig nem nagy dicsőség, kiváltképpen nem az annak a kormánynak, amely a növekedést helyezte mindennél előbbre, mondván, az hozza majd el a Kánaánt – magyarázta Katona, emlékeztetve arra is, hogy Orbán idei éve szóló prognózisa az volt, hogy csodálatos év lesz az idei – „nos, Orbánra és néhány emberére ez tényleg vonatkozott, de a magyar gazdaságra, Magyarországra nem”.

Ami pedig az inflációt illeti, a szakember úgy látja, a jelek szerint abban sem tudnak eredményt elérni. Arra persze szintén számítani lehetett, hogy az árrésstopok és társaik nem hoznak érdemi segítséget, hiszen a gazdaságban nincsenek csodák. Hagyni kellene a versenyt szabadon érvényesülni, és például meg kellene szüntetni a 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadót, de erre a kormány nem hajlandó – mutatott rá. Ezért szerencsés esetben négyessel fog az idén kezdődni az infláció, de ez is csak úgy következhet be, hogy a gazdaság stagnálása segíti az infláció mérséklődését. Más szóval: ha 5 százalék alatt marad az idén a ráta, az a gazdaság toporgásának lesz csak köszönhető – szögezte le.

Habár az MNB közvetlenül nem bírálta a kormányt (mint az utóbbi időben Matolcsy már tette), de közben váratlan helyről, az Állami Számvevőszéktől érkezett éles kritika a kormány egyik tevékenységével, az egyedi kormánydöntésen alapuló állami támogatások (EKD) rendszerével, annak gyakorlatával kapcsolatban. Mi történik, hogy az Orbán-rendszerben csak elvben független intézmények már bírálatokat is megfogalmaznak? Lázadás? Vagy mi más?

Ennek sok oka van Katona szerint. Mint kifejtette: ma már a fideszes vezetés is kénytelen arra gondolni, hogy mi lesz a választás után. Ez is biztosan benne van, hiszen eddig abban a tudatban politizáltak, hogy örökké az ő pártjuk vezeti a kormányt, most meg kénytelenek azzal számolni, hogy lehet ebben változás. Egyre több politikusnál látszik ez, van olyan, aki olyan típusú politizálást folytat, hogy hajlandó feláldozni magát, mások túl akarnak élni. A rendszer hónapok óta szivárog, holott 15 évig ez nem fordult elő. Egyre több információ jön ki, egyre többen kiszivárogtatják, hogy mi történt a legszűkebb körben. „Változóban van a légkör, megindult egy leváltó hangulat kialakulása, bár azt még nem mondanám, hogy ki is alakult a leváltó hangulat” – fogalmazott Katona Tamás.