Mészáros Lőrinc üzent a kormánynak: szívesen maradna az állami üzletek közelében
Mészáros Lőrinc szerint természetes az együttműködés az új kormánnyal, a Vanília Puccs vendégei azonban azt vitatták, hogy ez valóban ilyen egyszerű-e. A KlikkTV műsorában Horn Gábor, Szakonyi Péter és Juhász Bence arról beszélgettek, mekkora gazdasági súlya lett a Mészáros Csoportnak, mi történhet az állami megrendelésekkel, és hogyan lehet úgy változtatni a rendszeren, hogy közben ne sérüljön a gazdaság működése.
Mészáros: együttműködünk a mindenkori kormánnyal
A beszélgetés kiindulópontját Mészáros Lőrincnek a Mészáros Csoport családi napján elmondott beszéde adta. A vállalkozó arról beszélt, hogy a választások után egy másik politikai erő alakított kormányt, és reméli, hogy nem akarják felszámolni a magyar nagytőkét. Mint mondta, készen állnak arra, hogy együttműködjenek a jelenlegi kormánnyal, hiszen „ezer szálon kötődünk a magyar államhoz”, ezért nekik a mindenkori magyar kormánnyal együtt kell működniük.
Horn Gábor szerint ebben volt egy őszinte mondat, hiszen valóban jelentős az állami kapcsolatok szerepe a Mészáros Csoport működésében. Úgy fogalmazott, hogy a cégcsoportot nem lehet egyszerűen magyar nagytőkeként kezelni, mert szerinte itt egy olyan üzleti kör alakult ki, amely állami erőforrásokból nőtt hatalmasra. Azt is hangsúlyozta, hogy különbséget kell tenni a saját erejükből, innovációból és munkából meggazdagodó magyar vállalkozók, illetve a NER-hez kötődő gazdasági szereplők között.
Szakonyi Péter szerint ugyanakkor a Mészáros Csoport mára olyan méretűvé vált, hogy egyik napról a másikra nem lehet leválasztani a magyar gazdaságról. Az építőipartól az energetikán és az élelmiszeriparon át a szállodaiparig számos területen jelen van, ezért egy kormányváltás után is kezelni kell azt a helyzetet, amely kialakult.
A verseny visszahozása lehet a kulcskérdés
A vendégek szerint ezért nem feltétlenül az a legfontosabb kérdés, hogy egy-egy nagy cég indulhat-e állami pályázatokon, hanem az, hogy valódi verseny alakuljon ki. Szakonyi Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy korábban külföldi vállalatok is nyertek magyarországi közbeszerzéseket, majd magyar alvállalkozókkal dolgoztak, vagyis a hazai cégek jelentős része akkor is részt vett ezekben a beruházásokban.
Horn Gábor szerint Mészáros Lőrinc beszéde inkább a helyzet befolyásolására tett kísérletként értelmezhető, mint egyszerű helyzetleírásként. Úgy vélte, a vállalkozó azt az üzenetet próbálta közvetíteni, hogy a Mészáros Csoport együttműködő, alkalmazkodó szereplő, miközben az esetleges konfliktusokat már az új kormányhoz lehet kapcsolni. A beszédnek szerinte ugyanaz a logikája, amely korábban Orbán Viktor kommunikációjában is megjelent.
A vita során az is szóba került, hogy az építőiparban komoly visszaesés tapasztalható, kevés az új beruházás és nagy a bizonytalanság. Juhász Bence szerint ezért olyan megoldásra lenne szükség, amely egyszerre képes felelősségre vonni azokat a tulajdonosi köröket, amelyeknél ezt a bizonyítékok megalapozzák, miközben nem sodorja veszélybe az alvállalkozók és munkavállalók megélhetését.
Elszámoltatás vagy gazdasági működőképesség?
A beszélgetés egyik legélesebb pontja az elszámoltatás kérdése volt. Szakonyi Péter egy, a Mészáros Csoporthoz kötött beruházással kapcsolatban 18 milliárd forintos túlárazást említett, és felvetette, hogy dokumentumok alapján akár büntetőeljárásoknak is lehetne helyük. Horn Gábor ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy egy politikai állítás vagy egy újságíró által bemutatott számítás önmagában még nem bizonyítja a bűncselekményt. Mint mondta, egy ilyen ügyben komoly nyomozásra, bizonyítékokra és több ezer oldalas iratanyagra lehet szükség.
Horn ugyanakkor élesen bírálta a gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos magyar igazságszolgáltatási gyakorlatot, amely szerinte „olyan harmatos, olyan gyenge, olyan határozatlan”, hogy a gazdasági ügyekben a bíróságok teljesítménye komoly problémát jelent.
A résztvevők abban egyetértettek, hogy a gazdasági verseny helyreállítása meghatározó lehet. Juhász Bence szerint a rendszerváltásnak három pillére van: a múlttal való elszámolás és az igazságszolgáltatás, az emberek életkörülményeinek javítása, valamint az új alkotmányos és közjogi rendszer kialakítása. A vita végén abban is eltérő hangsúlyok jelentek meg, hogy ezek közül melyik lehet a legfontosabb: miközben Horn Gábor szerint a jobb élet reménye tarthatja meg leginkább a társadalmi támogatást, mások az alkotmány és a választási szabályok hosszú távú jelentőségét emelték ki.
