Mi van/lesz veletek nyugdíjas  szövetkezetek?

2018. november 14. 09:03

Tavaly óta ugyan megnégyszereződött a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek száma, de mind az alkalmazotti létszámuk, mind a 2017-es árbevételük csekély. Ráadásul jön a versenytárs: januártól már a szövetkezeteken keresztüli foglalkoztatás nélkül is igencsak kedvezményesen dolgozhatnak a nyugdíjasok.

Míg egy évvel ezelőtt 36, ma már 148 közérdekű nyugdíjas szövetkezet működik Magyarországon – áll az Opten céginformációs szolgáltató elemzésében. A szövetkezet alapítási láz elsősorban Budapesten és Pest megyében volt eredményes. A fővárosban 41, Pest megyében 32 darab a működő nyugdíjas szövetkezetek száma. Vidéken elsősorban a Dunántúlon, Fejér megyében és Győr-Moson-Sopron megyében láttak fantáziát ebben a társulási formában. A kedvező képet némiképp árnyalja a 2017-es pénzügyi beszámolóik vizsgálata. A nyugdíjas szövetkezetek közül 145 darab rendelkezik leadott pénzügyi beszámolóval, amelyek alapján összesen 632 millió forint árbevételt értek el, ami annyit jelent, hogy az egy szövetkezetre jutó árbevétel alig haladja meg a 4,3 millió forintot. Alkalmazotti létszám tekintetében sem jelentős a szövetkezetek súlya, mivel összesen 583 főt jelentettek le, igaz ebben a számban kizárólag a munkaszerződéssel foglalkoztatottak szerepelnek, a tagi jogviszonnyal rendelkezők nem.

Pedig a közérdekű nyugdíjas szövetkezet igen kedvezménye foglalkoztatási formának számított a 2017 nyári bevezetésekor, hiszen az öregségi nyugdíjban részesülő tagja után nem kell fizetni egészségügyi, valamint szakképzési hozzájárulást, továbbá szociális hozzájárulási adót, illetve mentesül a személyi jövedelemadó fizetés alól a tagja által a személyes közreműködés ellenértékeként juttatott élelmiszer (egy bizonyos határig). Igaz, a másik oldalon a szövetkezeti közvetítéssel alkalmazott munkaerő után tagdíjat kell fizetni. 

E foglalkoztatási forma kialakításával a kormányzat célja a munkaerőhiány enyhítése volt: az, hogy az aktív nyugdíjasokat re-integrálja a munkaerőpiacra. Ugyanakkor előnyeit elveszíti azzal, hogy januártól már szövetkezet nélkül is nagyon kedvezményesen lehet majd nyugdíjasokat foglalkoztatniuk a cégeknek: az általuk közvetlenül alkalmazott nyugdíjasok után ugyanis csak 15%-os személyi jövedelemadót kell majd fizetni.

Kérdés az is, mennyire érdekli a munka egyáltalán a nyugdíjasokat. Sajnos ugyanis a GKI által az idén végzett felmérés szerint a magyar nyugdíjas korú nem rohan munkát vállalni. A mintegy 2,5 millióra tehető magyarországi nyugdíjasok 80%-a egyáltalán nem vállalna el semmilyen kiegészítő jövedelemszerző tevékenységet. 11%-uk részmunkaidős állásban helyezkedne el szívesen, 5%-uk kötetlen munkaidőben, 2%-uk távmunkában, s mindössze 2%-uk tudná elképzelni magát teljes munkaidőben. Csak mintegy félmillió nyugdíjas szeretne munkát vállalni, igaz, csak ötvenezren telje munkaidőben, negyedmillió pedig részmunkaidőben.

Ami az Opten által közzétett elemzés adatait illeti: a már működő közérdekű nyugdíjas szövetkezetek döntő többsége egyébként egyéb emberierőforrás-ellátás, gazdálkodással (62 db), valamint munkaerő kölcsönzéssel (18 db) foglalkozik. Ezek a társulások tehát több szakterületre közvetítenek más gazdasági szereplők számára nyugdíjas munkaerőt. Népszerű gazdasági tevékenység még a máshová nem sorolt egyéb üzleti szolgáltatás (11 db) és az összetett adminisztratív szolgáltatás (9 db) is. 

Szerző: vazsu