Miért pont most ment Orbán Boszniába?
Nem az az igazán lényeges, hogy végül is hány magyar kormánygép vagy nem kormánygép repült Orbánnal és Szijjártóval Banja Lukába, hanem az, hogy miért pont most „viszonozták” a boszniai szerb kormányfő, Milorad Dodik nyári budapesti látogatását? Amúgy már az is kérdéses, hogy igazából látogatásnak tekinthető-e egy kétórás eszmecsere egy étteremben, Banja Lukában?
Magyarországnak fontos a Balkán békéje, stabilitása és biztonsága, amelyben kulcsszerepet játszanak a Boszniai Szerb Köztársaságban élő szerbek – nyilatkozta a magyar miniszterelnök tárgyalásai után a sajtónak. Hozzátette, „A magyar történelem világossá teszi, hogy ami itt történik, az ránk is hatással van". Kár, hogy ezt a mondatot nem fejtette ki bővebben. Aligha az első világháború kezdetén, itthon közkedvelt katonadalra gondolhatott, miszerint „Megállj kutya Szerbia, nem lesz tiéd Bosznia!”
Nos, ha Magyarországnak tényleg fontos a Balkán békéje és stabilitása, akkor csak abban lehet reménykedni, hogy a kétórás vendéglői eszmecserén Orbán megpróbálta eltántorítani Dodikot eredeti szándékától, amely – egybehangzó diplomáciai források szerint – cseppet sem a megbékélés irányában hat!
Bosznia-Hercegovina ugyanis még soha nem volt olyan veszélyben, mint most: a nyugat-balkáni országot a szétesés fenyegeti. Erre figyelmeztetett Christian Schmidt, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsának írt első jelentésében. Szerinte ugyanis valós az a fenyegetés, amelyet Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja ismételget évek óta, vagyis az, hogy az ország szerbek lakta része elszakadna Bosznia-Hercegovinától, és független állammá válna. Erről amúgy az MTI tudósítója számolt be.
Ha a soknemzetiségű Bosznia-Hercegovina megindul a felbomlás felé, annak következményei elkerülhetetlenül érinteni fogják a nyugat-balkáni országok megoldatlan vitáit, például a konfliktust Szerbia és Koszovó között is – mondta a nemzetközi közösség Bosznia-Hercegovina főképviselője. Christian Schmidt véleménye szerint „Szerbiának érdekeltnek kell lennie abban, hogy Bosznia-Hercegovina együtt maradjon”. Mert szerinte, „ha a daytoni egyezmény semmibe vétele folytatódik, fennáll annak a veszélye, hogy szétesik az ország”. Schmidt továbbra is a nemzetközi nyomásban reménykedik. Ennek jele, hogy Orbán Viktor után felkeresi Boszniát az amerikai kormány különmegbízottja is. Az Egyesült Államokat ugyanis fölöttébb nyugtalanítja a szerb tagköztársaság destabilizációs kísérlete. Diplomaták szerint Dodik terve az, hogy Bosznia-Hercegovina kormányozhatatlanná váljon és meggyengüljön a jogállam. A radikális nacionalista Dodik konkrét lépéseket jelentett be az általa irányított országrész elszakadására: eszerint a Boszniai Szerb Köztársaság visszavesz jogköröket a köztársaságtól olyan területeken, mint az igazságszolgáltatás, a hadsereg, az adó, a határőrizet, valamint a személyi okmányok kiállítása. Összesen 128 törvényről, illetve 114 rendeletről van szó, és nagyon sok közülük sérti az ország alkotmányát.
Orbán Viktor ezen a munkaebéden még visszatarthatta volna terveitől Dodikot, ha Magyarország számára valóban fontos a Balkán stabilitása.
Félek azonban, hogy a leves és a hús között nem ez történt…
