Migrációellenes, oroszbarát és példaképe Orbán Viktor – mégsem lesz kormányfő Herbert Kickl

Közleményében Kickl azt is tudatta, hogy az egyeztetések kudarcáról értesítette Alexander Van der Bellen államfőt, aki még január elején bízta meg őt a kormányalakítással – írja az Euronews.

Az utóbbi napokban arról érkeztek hírek, hogy az ÖVP és az FPÖ között súlyos nézeteltérések vannak, és nem tudnak megegyezni a tárcák felosztásáról. Az FPÖ szeptember végén nyerte meg az osztrák parlamenti választásokat. Először az ÖVP kísérelte meg a kormányalakítást, de azok a tárgyalások is kudarcba fulladtak.

A kudarc előre látható volt?

A Szabadságpárt (FPÖ) elnöke eddig a nép sarjaként a népet szolgáló Volkskanzler szerepében tetszelgett. A címet korábban Hitler viselte.

„Kickl úr, senki sem akarja magát látni ebben a házban. Senkinek sincs szükséges önre ebben a köztársaságban” – szó szerint ezt mondta decemberben az Osztrák Néppárt, az ÖVP alelnöke az osztrák parlamentben, egyenesen Herbert Kicklnek, a szélsőséges Szabadságpárt, az FPÖ elnökének címezve szavait.

Miután főnöke, Karl Nehammer pártelnök, egyben kancellár lemondott minden tisztségéről, az ÖVP élén a Kicklt élesen bíráló Christian Stocker követte. És békülékeny hangnemben azonnal visszakozott.

Nehammer lemondásának másnapján bejelentette, hogy az általa vezetett Néppárt hajlandó koalíciós tárgyalásokat folytatni a tavaly szeptemberi választásokat megnyerő Szabadságpárttal.

Voltak már együtt hatalmon. A Szabadságpártban az emlékezetes Ibiza-botrány, majd következményei okán nem szívesen emlékeznek vissza erre az időszakra.

A Volkskanzler

Herbert Kicklre először 2023 márciusában hivatkozott Volkskanzlerként, a nép kancellárjaként pártja egy sajtóközleményben – emlékeztetett a Wiener Zeitung. Párttársai néptribunnak, népkancellárnak nevezték a vezetőt arra utalva, hogy a nép sarja népét szolgálja.

Adolf Hitler is a nép kancellárjának nevezte magát.

„A népkancellár leszámol a demokrácia, az osztályharc és a pacifizmus eretnekségével” – magyarázta a tisztséget személyesen Joseph Goebbels, a Harmadik Birodalom propagandaminisztere a náci pártlap, a Völkischen Beobachter márciusi számában, 1933-ban, Hitler hatalomra jutásával egyidejűleg.

Kickl elutasítja a párhuzamot a náci korszakkal.

Amikor az osztrák közmédiumban rákérdeztek a „történelmileg vitatott” Vokskanzler kifejezésre, azt mondta: Leopold Figlt, a világháború utáni második osztrák köztársaság első kormányfőjét tartja népkancellárnak.

Ugyanakkor egy hartbergi beszédében, 2023-ban úgy fogalmazott: másoktól eltérően „meghallgatja az aggodalmakat”, mert ez hiányzik az országban, ahol a figyelem a „politika haldokló erényévé vált”. Még egyenesebb volt az ORF műsorában, ahol megerősítette, hogy a kancellár a nép közül kerül ki, és a népért tesz. „Ez más, mint a rendszer kancellárja” – mondta.

Párttársai ezzel egyidejűleg a kormányt ostorozták, amiért a „népet” a világ minden tájáról érkezett színes emberek keverékére akarja cserélni, amivel felszámolja az osztrák nemzetet.

A leendő Volskanzler, a „népkancellár” az egyetlen, aki ezt a veszélyt el tudja hárítani – állította Kickl, aki szerint pártja, az FPÖ az egyetlen, amely védelmébe veszi az embereket. „A lakosság szolgái, szócsövei és védőszentjei vagyunk” – magyarázta.

A győzelem

Herbert Kickl megosztó. Ezzel a véleménnyel valószínűleg az osztrákok többsége egyetért – írta a Deutsche Welle.

Politikai ellenfelei „biztonsági kockázatnak” tartják – legalábbis így értékelte az 56 éves Kicklt a kancellári tisztségről leköszönt Karl Nehammer, a konzervatív ÖVP képviselője.

A több mint 1,4 millió szavazó, aki szeptember végén fényes győzelemre segítette Kicklt, és a szélsőséges, populista Szabadságpártját, nyilván másként látja a dolgokat.

A szavazatok 28,8 százalékával az FPÖ először lett a legerősebb tömörülés a Nemzeti Tanácsban, az osztrák törvényhozás alsóházában.

Azóta, alig pár hónap alatt az FPÖ támogatottsága 35 százalékra tornázta fel magát – vagyis egy esetleges előrehozott választást még nagyobb fölénnyel nyerne meg.

Hívei elsősorban a politikai üzenetek tartalma alapján álltak mellé. A válaszadók mindössze két százaléka döntött a vezető jelölt személye alapján – legalábbis ez derült ki az osztrák közmédium felméréséből, amit a választások után tettek közzé.

Miután a politikai közép kormányáról folytatott tárgyalások kudarcba fulladtak, Alexander Van der Bellen szövetségi elnök hivatalosan is a Szabadságpártot, és személyesen Herbert Kicklt bízta meg kormányalakítással.

Nem volt könnyű döntés – magyarázkodott az államfő, akinek kulcsszerepe van a kormányalakításban. Nyílt titok, hogy Van der Bellen nem kedveli Kicklt, és minden áron meg akarta hiúsítani kancellári jelölését. A parlamenti erőviszonyok alapján azonban nem maradt más választása.

„Kickl úr elnyerte a bizalmat ahhoz, hogy a kormányzati tárgyalások keretében életképes megoldásokat találjon, és ő vállalta ezt a felelősséget” – jelentette ki az elnök.

A befejezetlen tanulmányok

Herbert Kickl a korábbi FPÖ-vezetőknél kevésbé karizmatikus. Hosszú ideig a háttérben ténykedő, magányos embernek tartották.

Az 1968-ban, a karintiai Villachban született politikus munkáscsaládban nőtt fel. A középiskola után katonaként a hegyi csapatoknál szolgált. Nem sokat tudni róla, magánéletéről még kevesebbet, és ebben az is szerepet játszik, hogy csak kiválasztott médiumoknak nyilatkozik – a lehető legritkább esetben.

Alpesi sportokat űz, extrém szenvedélye pedig a triatlon. Az embert próbáló skóciai versenyre, 2013-ban és 2014-ben kétszer is benevezett, és a középmezőnyben végzett.

A sereg után, 1988-ban újságírást és politológiát kezdett tanulni a Bécsi Egyetemen, egy évvel később pedig bölcsészetet és történelmet.

Tanulmányait nem fejezte be, diplomát nem szerzett.

Nős, és van egy fia. A család a Bécstől nem messze, nyugatra fekvő Purkersdorfban él.

A párthierarchiában lépésről-lépésre küzdötte fel magát. Politikai pályafutását az ittas száguldásban elhunyt Jörg Haider pártvezér beszédírójaként kezdte, majd tanácsadója lett, amíg Haider hátat nem fordított a Szabadságpártnak.

Az FPÖ élén a Haidert követő Heinz-Christian Strache idején Kickl volt a párt főtitkára.

Mindketten belebuktak az Ibiza-botrányba.

Az Ibiza-botrány

Egy, a spanyol buliszigeten titokban rögzített felvételen – alig néhány hónappal a 2017-es parlamenti választások előtt – Strache, akkor még ellenzékben, egy fiatal orosz nő társaságában kifejtette tervét. Az az ötlete támadt, hogy egy orosz oligarchával megvásároltatja Ausztria legnagyobb példányszámú lapját, a Kronen Zeitungot, amely az FPÖ-t fogja dicsőíteni, az orosz laptulajdonost pedig cserébe közbeszerzésekkel halmozzák el.

Olyan médiakörnyezetet akarok kiépíteni, mint Orbán – utalt a magyar miniszterelnökre Strache.

Szinte napra pontosan két évvel később, 2019 májusában a német Spiegel és a Süddeutsche Zeitung egyidejűleg összefoglalták az ibizai találkán történteket, és közzétették az egyórás felvételt.

Strache akkor már alkancellár volt.

Azzal védekezett, hogy „borgőzös macsó módjára viselkedett”, a felvétel készítőit jogi lépésekkel fenyegette meg. Mindez azonban nem mentette meg a bukástól.

Meg kellett válnia tisztségétől. A felvétel másik főszereplője, akivel megbeszélte terveit, Johann Gudenus önként mondott le az FPÖ frakcióvezetői posztjáról, sőt, a pártból is távozott.

Herbert Kickl ugyan nem vett részt az ibizai tivornyán, Sebastian Kurz akkori kancellár azonban látni sem akarta kormányában a Szabadágpárt tagját. Bécsi értesülések szerint ugyanis az FPÖ-főtitkáraként hosszú ideig jogosulatlan pártadományozási ügyletekbe keveredhetett, amiről Strache is beszélt a felvételen.

A kancellár kérésére az államfő felmentette tisztségéből a belügyminisztert.

Herbert Kickl a modern Ausztria, a második osztrák köztársaság egyetlen menesztett minisztere.

Az orosz kapcsolat

A Szabadságpárt 2016-ban barátsági és együttműködési szerződést kötött az orosz elnök vezette Egységes Oroszország pártjával. A kapcsolat fontosságát azóta csökkenteni igyekeznek.

Pedig feledhetetlen pillanat volt, amikor Vlagyimir Putyin megjelent az osztrák külügyminiszter esküvőjén, sőt, meg is táncoltatta Karin Kneisslt, aki ugyan nem párttag, de az FPÖ jelölte az osztrák diplomácia élére.

Ausztria elvesztette semleges státuszát – vélték sokan azok után, hogy az osztrák külügyminiszter 2018 augusztusában meghívta, sőt lagzijában táncra is perdült az orosz elnökkel, aki előtt pukedlizve hajbókolt.

Magánéletét tekintve azonban nem kizárt, hogy Kneissl előrelátóan felkészült a menekülésre. Erre utal, hogy 2023 szeptemberében végleg Oroszországba költözött. Kedvenc pónijait katonai szállítógépek vitték új hazájába. A korábbi osztrák külügyminiszter Putyin szülővárosában, Szentpéterváron egy kutatóintézet társvezetője, a bevételeit pedig a a Rosznyeft felügyelőbizottsági tagságával és a Russia Today propagandaadás vendégszerzői tiszteletdíjával egészíti ki.

„Oroszország trójai falovának” nevezte a Herbert Kickl-vezette osztrák Szabadságpártot Roderich Kiesewetter, a német CDU képviselője. Német biztonságpolitikai szakértők szerint Berlin és Bécs titkosszolgálati együttműködése felülvizsgálatra szorul, ha Ausztriában az FPÖ kerül hatalomra.

A Szabadságpárt fölöslegesnek tartja az Oroszország által megtámadott Ukrajna fegyverekkel történő megsegítését. Kickl az osztrák törvényhozásban az orosz invázió első évfordulóján, 2023 februárjában a „provokációk hosszú soráról” beszélt, a többi között az USA és a NATO részéről, amelyeket Ukrajna megtámadásáért hibáztatott.

A Szabadságpárt vezetője, Herbert Kickl – a magyar kormányhoz hasonlóan – ellenezte az Oroszország elleni uniós szankciókat, és leszögezte, hogy az orosz gáznak „fontos szerepe van” az energiaellátás biztonságában.

A migránsellenesség

Másfél évnél valamivel rövidebb belügyminiszteri pályafutása alatt keményen fellépett a migránsok ellen. Az elsődleges befogadóközpontokban tervezett kijárási tilalmat – eufemisztikusan – „önkéntes éjszakai pihenésnek” nevezte, és fontolóra vette az első fokon elítélt külföldi bűnözők kitoloncolását még az esetleges fellebbezés előtt. „A jognak kell követnie a politikát, és nem fordítva” – így érvelt az EP-választások kampányában, 2019-ben.

Herbert Kickl osztja pártja euroszkeptikusságát. Brüsszel politikáját „sznobnak és önelégültnek” minősítette. A FPÖ választási programja az uniós intézmények hatásköreinek megnyirbálását, a schengeni térségen belül pedig „Ausztria-erőd” kialakítását irányozza elő.

A Szabadságpárt a német testvérpártnál, az AfD-nél egy fokkal mérsékeltebb, és nem szorgalmazza a kilépést az EU-ból.

Más kérdésekben azonban egy húron pendülnek. Mindkét párt például a remigrációt, a migránsok hazavándorlását sürgeti.

„Daham az iszlám helyett” – Kicklnek tulajdonítják a kampányszlogent. A bajor daham otthont jelent. A pártvezető az iszlamofób kifejezéssel tulajdonképpen azt üzente udvariasan a bevándorlóknak, hogy takarodjanak haza!

A példakép: Orbán

A magyar kormányfő tavaly, a választások után, október végén Bécsbe látogatott, de szokatlan módon nem kollégájával, Karl Nehammer kancellárral, hanem a szabadságpárti Walter Rosenkranz házelnökkel találkozott. Ez azonban csak ürügy volt ahhoz, hogy az FPÖ elnökével, Herbert Kickllel folytasson megbeszéléseket – zárt ajtók mögött.

Orbán vizitjét a többi párt elítélte.

Az FPÖ példaképnek tekinti Orbánt – jegyezte meg egy osztrák, zöldpárti képviselő, aki szerint ezt „figyelmeztető jelzésnek” kell tekinteni.

A Szabadságpárt vezetője már korábban is találkozott a magyar kormányfővel, az EP-választások után pedig tavaly nyáron – Andrej Babiš volt cseh miniszterelnökkel kiegészülve – létrehozták a Patrióták Európáért frakciót, az Európai Parlament harmadik legerősebb képviselői csoportját.

Kickl kritikusai attól tartanak, hogy kancellárként a szintén oroszbarát magyar miniszterelnök, Orbán Viktor stílusához igazodva magyar mintára építené át Ausztriát.

A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2023. október 11.-i adása itt nézhető meg: