Miklós György: a szülői közösség tiltakozik a katonák iskolákba vezénylése ellen
A szülők megdöbbenéssel fogadták azt a júniusban elfogadott törvénymódosítást, mely szerint 55. életévüket betöltött katonák vezényelhetők az iskolákba, és a tankerületi központ a vezényeltet köteles fogadni (2023. évi LII. törvény 4. § (6), (7)). Minderről levélben kértek érdemi magyarázatot az illetékesektől – mondta el a Hírklikknek Miklós György, a Szülői Hang Közösség egyik alapítója.
A Szülői Hang Közösség szerint az iskolákban képzett, tapasztalt, munkájukat önként, szívesen végző pedagógusokra és segítőkre van szükség, nem kivezényelt katonákra. Mi az, ami annyira aggasztja önöket ebben a lehetőségben? Mit gyanítanak a háttérben?
A katonák az esetek legnagyobb részében alkalmatlanok arra, hogy gyerekekkel foglalkozzanak. Azt gyanítjuk, hogy ennek az egésznek a hátterében nem szakmai indokok vannak, hanem az, hogy így lehet spórolni. Nincs elég pedagógus, nincs elég segítő személyzet, és ahelyett, hogy az üres munkahelyekre odacsábítanák az elhivatott, hozzáértő, szakmailag kompetens pedagógusokat vagy segítőket, inkább kivezényelnek oda embereket, akik az esetek többségében nem odavalók. A magyar honvédség tipikusan nem pedagógusokból áll. Ha egy katonának van is pedagógus végzettsége – ami valójában ritka –, akkor tegyék számára lehetővé azt, hogy leszereljen. és ha akar, menjen el tanítani ugyanolyan kondíciókkal, mint amilyenekkel bárki mást is fölvesznek. Az a normális dolog, hogyha egy munkahelyre több jelentkező van, akkor pályáztatják őket, és kiválasztják a legjobbat. Ez nyilvánvalóan a gyerekek érdeke is egy iskolában. De a törvény elfogadása után most nem ez történik majd, hanem az, hogy valaki, valahol eldönti, melyik katonának melyik iskolába kell mennie. Ez pedig nem lesz jó.
Amúgy „nyugdíjas állás” a katonáknak, hiszen az 55. életévüket betöltött katonák lesznek vezényelhetők az iskolákba, és a tankerületi központ a vezényeltet köteles fogadni…
Csak gondoljunk bele abba, hogy 55 éves korban jellemzően a katonák többségének nincs pedagógus végzettsége, ami a tanításra jogosítaná az illetőt. Ha valaki úgy dönt, hogy mégis menjen egy iskolába tanítani, és nincs végzettsége, akkor beíratják őt egy 4-5 éves képzésre? Ez elég irreális. És még az sem biztos, hogy el tudná végezni, mert ahhoz valamiféle rátermettségre is szükség lenne, és főleg, neki magának is akarnia kellene. Ezért valószínűbb, hogy valamiféle gyorstalpalót elvégeztetnek vele, vagy valamilyen segítő pozícióba felveszik. A gyakorlat pedig azt mutatja – már most is az van –, hogy egy csomó olyan ember is tanít, akinek nincs megfelelő képzettsége.
Ebben az ügyben önök levelet is küldtek Pintér Sándor belügyminiszternek, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszternek, Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak és Balatoni Katalin helyettes államtitkárnak. Számítanak-e arra, hogy választ kapnak tőlük?
Egyelőre akcióra készülünk. Augusztus 2-án, pénteken lesz az aHangnak egy akciója, amikor is az ELTE Tanárképző Központjától egészen a Honvédelmi Minisztériumig fognak elhúzni egy kézikocsit, tele olyan könyvekkel, amelyekből a tanárszakos hallgatók hat éven keresztül tanulnak. Ezzel kívánják demonstrálni, hogy a pedagógusi hivatást nem lehet egyik pillanatról a másikra elsajátítani, és arra szólítanak fel, hogy ne katonákkal oldják meg a tanárhiányt. Mivel velük is együttműködünk, ezen az akción mi is ott leszünk, s akkor majd ismertetem, milyen reakció jött a levelünkre. Előre nem mondanám el, hogy mi, még akkor sem, ha egyelőre nem sok választ kaptunk. A legtöbb kérdésre persze eddig még nem jött érdemi válasz. De igazából ezt az egész rendelkezést a kormányzat nem nagyon indokolta. Szerintem egyébként nem is nagyon lehet, mert ez már olyan abszurd kategória, amit még egy laikus is lát.
A másik, lassan aktuálissá váló probléma, hogy szeptembertől országszerte elindul az ingyenes elméleti KRESZ-oktatás az iskolákban. Mind a KRESZ-t, mind az elsősegélynyújtási ismereteket online tanfolyam keretén belül fogják elsajátítani a diákok. Lehet, hogy a nyugdíjas katonák például a KRESZ-oktatásban fognak részt venni?
Én úgy tudom, hogy a KRESZ-oktatásba már eddig is katonákat próbáltak bevetni. Sőt, talán a Telex írta meg elsőnek, hogy a katonákat a gyakorlati vezetés tanítására is elkezdték kiképezni. Ez csak azért botrányos, mert ezeknek a katonáknak nem kell megfelelniük azoknak a követelményeknek, amiknek egy vezetői oktatónak igen. Az persze, lehetséges, hogy a katonákból egyszer csak vezetést oktató személy lesz, de akkor az ilyenek számára is ugyanazokat a feltételeket kéne szabni, mint a gépjárművezető-oktatóknak, hogy ugyanazt a színvonalat tudják nyújtani. Egyelőre azonban úgy látszik, hogy Magyarországon a katonák mindenhez értenek, hisz' az iskolák nincsenek egyedül, a törvénymódosítás gyakorlatilag más állami szervhez, illetve gazdasági társasághoz is lehetővé teszi a katonák vezénylését. Az látszik, hogy katonákkal próbálják betömködni a munkaerőhiány okozta lyukakat.
Mi lehet ennek az oka?
Szerintem összességében emögött minden bizonnyal a pénzügyi spórolás áll, mert itt két legyet lehet ütni egy csapásra. Az egyik, hogy fiatalítást hajtanak végre, a fiatalokat felveszik, az idősebb katonákat pedig ki akarják tenni. Ezt pedig úgy csinálják, hogy nem nyugdíjazzák őket, hanem munkát végeztetnek velük. Ez egyfajta spórolás, mert nem kell annyi nyugdíjat megfizetni, hiszen az elhelyezett katonák a munkájukért bért kapnak. Másrészt, azokon a munkahelyeken, ahová a munkaerőhiány miatt a katonák mennek, ott nem kell a kormánynak bért emelnie. Normális országban ugyanis megfelelő fizetést biztosítanának, hogy legyen elég jelentkező. Nálunk ezt nem teszik. Nálunk gyakorlatilag megelégszenek azzal, hogy nincs elég jelentkező sem az iskolákban, sem más helyeken. Megemelt fizetés helyett pedig inkább katonákat helyeznek oda. Csakhogy ebből nem lesz minőség. Sőt, az iskolákban még kárt is tudnak okozni konkrétan a gyerekeknek. Hiszen aki nem felkészülten megy be közéjük, az kárt tud okozni. Egyébként, pedig, ha valakinek egyetemista korábban szerzett tanári végzettsége is van, de több évtizede a katonaságnál szolgált, az teljesen más szemléletet képvisel. A katonai szemlélet, a parancsokra alapuló engedelmesség az iskolákban nem működik. Tehát még azzal is gondok lehetnek, akinek netán van pedagógiai végzettségről papírja. Mi az illetékeseknek elküldött kérdéseinkben próbáljuk is azt firtatni, hogy miért nincs az iskolába vezényelt katonák számára próbaidő és hogyan lehet őket elküldeni, ha bebizonyosodik, hogy az illető alkalmatlan.
A kormány azonban nagyon szeretné, ha az iskolák is úgy működnének, mint a katonaság: csend, rend, fegyelem, és a többi néma csend…
Lehet, hogy a kormány ezt szeretné, de a gyakorlatban ez már elég látványosan nem működik. Szülőktől, pedagógusoktól is kapunk olyan beszámolókat, amik ezt bizonyítják. Csak néhányat említek nagyszülőktől: „ne katonák tanítsák az unokáimat ők nem tanárok! A katonák nem tudják a pedagógusokat pótolni!” Egy másik: „a katonáknak a haza védelmét, a pedagógusoknak a jövő nemzedékének oktatását kell ellátniuk! Nekem az unokáim már kinőtték az iskolát, a dédunokám még csak óvodás lesz! A katonáknak nem az iskolában van a helyük, mint ahogy a pedagógusoknak sem a laktanyában!” Elindítottunk egy petíciót is a témában, amit eddig több mint 5 ezren írtak alá. És emellett van jónéhány szöveges vélemény is arról, miért nem jó, ha katonák tanítanak az iskolákban, ami a honlapunkon szintén elolvasható.
|
Kemény, egyelőre megválaszolatlan kérdések a katonák iskolába vezényléséről A Szülői Hang közössége nem csak felemeli a hangját az ügyben, hogy tiltakozzon a katonák iskolába vezénylése ellen, de kérdéseit elküldte az illetékeseknek is. Persze válaszra nem sok reményük lehet. Talán, ha minden szülő és nagyszülő is hallatná a hangját ez ügyben, másként alakulna… A kérdések a következők: Miért volt szükség a törvénymódosításra? Miért gondolják úgy, hogy egy 55. életévét betöltött katona lenne a leginkább megfelelő személy egy iskolai munkakörbe? Milyen szempontok alapján döntenek a katonai felettesek arról, hogy kit vezényelnek iskolába? Hogyan választják ki a tankerületet és az iskolát, ahová katonákat vezényelnek? Terveznek-e jogszabályi felső korlátot bevezetni az iskolánként kivezényelt katonák számára? Jelenleg nincs ilyen korlát, így akár azt is megengedi a jogszabály, hogy a tantestület több mint fele kivezényelt katonákból álljon. Milyen módon vállal személyes felelősséget a szülők felé a kivezénylésről döntő katonai vezető? Amennyiben az iskolai munkára alkalmatlan katona iskolába történő kivezénylése következtében a gyermek testileg, lelkileg vagy tanulmányaiban sérül, milyen módon kezdeményezheti a szülő a kivezénylésről döntő katonai vezető jogi felelősségre vonását? A technikumokba és szakképző iskolákba is terveznek katonákat kivezényelni? Milyen hosszú időre tervezik kivezényelni a katonákat az iskolákba? A kormányzat korábban cáfolta, hogy általánosságban pedagógushiány lenne. Ha a kormányzat szerint nincs az iskolákban munkaerőhiány, akkor miért szükséges és miként lehetséges katonákat odavezényelni? Önök szerint tud-e minőségi pedagógiai munkát végezni egy olyan személy, aki erre nem önként, saját elhatározásából jelentkezik, hanem a katonai vezénylés során a felettesei erre kényszerítik? Az elkövetkező években hozzávetőleg hány katonát kívánnak kivezényelni az iskolákba, és mely iskolák számíthatnak katonák odavezénylésére? Milyen munkakörben kívánják foglalkoztatni a kivezényelt katonákat? Vannak olyan személyek, akik alkalmatlanok bármiféle iskolai munkára, végzettségtől és átképzéstől függetlenül. Mi történik akkor, ha egy ilyen személyt vezényelnek ki az iskolába, tekintettel arra, hogy a törvény szerint a tankerületi központ a vezényeltet köteles fogadni? A törvény szerint a tankerületi központ szükség esetén gondoskodik a képzés biztosításáról, a képzés elvégzéséig a tankerületi központ vezetője határozza meg a vezényelt által ellátandó feladatokat. Milyen munkakört tud betölteni az iskolában az a katona a képzés ideje alatt, aki nem rendelkezik megfelelő végzettséggel? Ha a kivezényelt katona nem tudja teljesíteni a képzés során támasztott követelményeket, akkor milyen jogszabály alapján lehet eltávolítani az iskolából? A törvény következménye, hogy a tankerületnek akkor is a kivezényelt katonát kell alkalmaznia, ha ugyanarra a munkakörre lenne tapasztaltabb és alkalmasabb más jelentkező is, mivel a törvény előírja a kivezényelt katona foglalkoztatását, miközben másokra ilyen foglalkoztatási kényszer nincs. Hogyan szolgálja a gyermekek érdekét az, hogy egy iskolai munkakört nem az arra legalkalmasabb, legtöbb tapasztalattal és képzettséggel rendelkező jelentkező tölthet be, hanem egy ismeretlen szempontok szerint kivezényelt katona? A törvény következményeként előállhat olyan helyzet, hogy egy kiváló szakmai munkát végző pedagógus vagy más segítő szerződését nem hosszabbítja meg a tankerület azért, mert helyette egy kivezényelt katonát kell foglalkoztatnia. Tervez-e a kormányzat tenni bármit azért, hogy ezt a helyzetet elkerülje? Mely jogszabály szabályozza az iskolákba kivezényelt katonák jogait és kötelességeit tekintve, hogy a törvénymódosítás szerint a kivezényelt katonák hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló honvédek, akikre nem vonatkoznak a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony 2023. évi LII. törvény szerinti előírásai? Míg az iskolákban alkalmazott pedagógusokra és más segítőkre három hónapos próbaidő kikötését írja elő a törvény, ez a kivezényelt katonákra nem vonatkozik. Miként fogja kezelni így a tankerület azokat az eseteket, ahol – végzettségtől függetlenül – az első három hónapban egyértelművé válik, hogy a kivezényelt katona alkalmatlan az iskolai munkakör betöltésére és a minőségi pedagógiai munkára? Fegyelmi vétség esetén mit tesz a tankerület, tekintve, hogy a fegyelmi vétségeket és azok következményeit a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony keretében szabályozó jogszabály a kivezényelt katonákra nem érvényes? A pedagógusok előmeneteli rendszerének (gyakornok, pedagógus I, pedagógus II, mesterpedagógus, kutatótanár státuszok) előírásai a kivezényelt pedagógus munkakörben dolgozó katonákra is vonatkozik? Az újonnan kivezényelt 55. életévét betöltött katona gyakornokként fog kezdeni? A pedagógusok teljesítményértékelési rendszere a kivezényelt katonákra is vonatkozik? Az igazgató általi évenkénti teljesítményértékelés az ő fizetésüket is ugyanúgy befolyásolja, mint a pedagógusok esetében? Mi indokolja, hogy egy kivezényelt katona akár kevesebb munka és kötelezettség mellett, kevesebb tapasztalattal és felelősséggel másfajta díjazásban részesüljön hasonló munkakörben, mint pedagógus kollégái? A köznevelési foglalkoztatotti jogviszony esetén a jogszabály előírja a büntetlen előéletet, azonban a katonák esetében a 137/2024. kormányrendelet 7. § (5) bekezdése szerint a büntetlen előélettől bizonyos esetekben el lehet tekinteni. Tervez-e a kormányzat jogi garanciát adni arra, hogy büntetett előéletű személy ne dolgozhasson iskolában? A kivezényelt katonának adhat utasítást annak katonai felettese is az iskola igazgatója mellett? Kit kell előnyben részesítenie a katonának, ha ellentétes utasítást kap a katonai felettesétől és az iskola igazgatójától? A honvédségnél általános elvárás a feltétlen engedelmesség, míg a gyerekekkel való foglalkozás során nem erre, hanem rugalmasságra és empátiára van szükség, ami a honvédségnél kevésbé jellemző. Önök szerint az az 55. életévét betöltött katona, aki vélhetően több évtizede parancsokat kapott és adott, megfelelő szemlélet sajátított el a gyerekekkel való oktató-nevelő foglalkozáshoz? A gyermekek sérülhetnek akkor, ha a honvédségnél általános, parancsokra, büntetésekre és engedelmességre alapuló szemlélettel bánnak velük. Milyen segítséget tervez nyújtani a kormányzat azoknak a gyerekeknek, akik a katonai szemlélet iskolai megjelenése következtében bármilyen szempontból megsérülnek? Egyenruhát fog-e viselni az iskolába kivezényelt katona? Lehet-e az iskolába kivezényelt katonánál fegyver? Amennyiben az iskolába kivezényelt katona egyenruhát visel illetve fegyverrel rendelkezik, ez a gyermekekben félelmet, szorongást válthat ki. Hogyan tervezik kezelni a gyermekek félelmét és szorongását? Milyen módon fogja tartani a szülőkkel a kapcsolatot a kivezényelt katona, és hogyan tervezik a katonákat felkészíteni a szülőkkel való együttműködésre? Hogyan tervezik felkészíteni a kivezényelt katonákat a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyerekekkel való szakszerű bánásmódra? Hogyan tervezik felkészíteni a kivezényelt katonákat a kisebbségek kultúrájának tiszteletben tartására és kisebbségekhez tartozókkal gyerekekkel és családokkal való emberséges és hatékony együttműködésre? Probléma esetén milyen módon fordulhat a szülő a kivezényelt személy katonai feletteséhez? Hogyan tervezik felkészíteni a kivezényelt személyek katonai feletteseit a szülőkkel való együttműködésre? Milyen jogszabály vonatkozik a katonai felettes szülőkkel való kapcsolattartására és a szülői panaszok kezelésére? A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény szükségességét azzal indokolták, hogy egységes jogszabály vonatkozzon mindenkire, aki a közoktatásban dolgozik; mégis a törvény hatályba lépését követően néhány hónappal olyan új jogszabályt hoztak, amely révén az iskolába katonák vezényelhetőek úgy, hogy rájuk nem vonatkozik ugyanez a jogszabály. Miért tették ezt? A miniszterelnök rendszeresen hangsúlyozza, hogy országunk a békére törekszik, ugyanakkor a kivezényelt katonák iskolai jelenléte a gyerekeket arra neveli, hogy országunk háborúra készül. Ha a kormány valóban a békére törekszik, akkor miért kívánja a kormány ezzel ellentétesen háborúra nevelni a gyerekeket az iskolákban? Miért volt szükség arra, hogy ezt a jogszabály-módosítást rendkívüli eljárásban, közvetlenül a választások után a törvénymódosítás benyújtását követő napon egyből meg is szavaztassák az országgyűléssel, kizárva ezzel bármilyen érdemi társadalmi párbeszédet? |
