Miklós György: ki fog derülni, hogy az államfő komolyan gondolja-e a családok támogatását
Nyílt levélben fordult Novák Katalin köztársasági elnökhöz a Szülői Hang Közösség. Azt kérik tőle, ne írja alá, hanem küldje vissza az országgyűlésnek a pedagógussztrájkot kiüresítő törvényt. A miértről Miklós Györggyel a Szülői Hang Közösség képviselőjével beszélgettünk. Azt mondja, nagy tételben senkivel nem fogadna arra, hogy az államfő teljesíti kérésüket, „de legalább ténylegesen ki fog derülni, hogy mi a helyzet. Mert könnyű olyan beszédeket mondani, amelyekben legalább tizenötször szerepel a család, és szép szavak hangzanak arról, hogy milyen fontos, de a családtámogatás akkor érdekes, ha tettekkel párosul”. Közben a pedagógusok sztrájkbizottsága is Novák Katalintól vár segítséget, ők azt kérik, küldje előzetes normakontrollra a pedagógusok sztrájkját korlátozó törvényt.
Miért gondolták úgy, hogy kérniük kell, az államfő ne írja alá a pedagógussztrájkot kiüresítő törvényt, és küldje vissza az országgyűlésnek?
Fel akartuk hívni a figyelmét, hogy ez a törvény a családokat is jelentősen érinti. Novák Katalin nagyon sokszor hangsúlyozta, hogy ő, mint köztársasági elnök különösen fontosnak tartja a családok támogatását. Mi úgy látjuk, hogy most megmutathatná, nemcsak szavakban, hanem tettekben is kész erre. Szerintünk a sztrájk nem arról szól, hogy annak néhány napja alatt kellemetlenség éri a gyerekeket és a pedagógusokat egyaránt, hanem elsősorban arról, a pedagógusoknak legyen valós érdekérvényesítő eszközük. Olyan rossz a pedagógusok fizetése, és olyan rosszak a körülményeik, hogy egész egyszerűen elmennek a pályáról. A családokat közvetlenül érinti, hogy nincs elég pedagógus, és aki van, az is iszonyatosan túl van terhelve. Amellett, hogy rossz az oktatás minősége, a problémákat haza is viszik a gyerekek. Szülők százezrei szembesülnek azzal, hogy délután, este pluszban kell tanulni a gyerekkel, mert nem értette meg, ami elhangzott az órán. Sokan magántanárhoz járatják a gyereküket, vagyis a napi szintű probléma akár pénzben is lemérhető. Ezért szülőként a pedagógusok sztrájkjában nem a pillanatnyi kellemetlenségeket látjuk, hanem azt a szükséges alkotmányos érdekérvényesítő eszközt, amellyel elkerülhető, vagy legalább mérsékelhető legyen iskoláink, óvodáink színvonalának romlása, ami a pedagógusok nem megfelelő anyagi és erkölcsi elismeréséből is ered.
Úgy gondolják, hogy egy ilyen nyílt levélnek lesz hatása, meg fogja hatni a köztársasági elnököt?
Ezt nem tudom. Természetesen nincsenek illúzióink, korábban, 2019-ben is levélben fordultunk az akkori államfőhöz, Áder Jánoshoz. Annak nem volt hatása. De Novák Katalin most tiszta lappal indult, róla nem tudjuk még, hogy hány törvényt fog visszaküldeni, lehet-e rá számítani bármiben is. Azt gondoltuk, hogy megpróbáljuk, és azért is nyílt levélben, nem pedig csak egy neki címzett szimpla, privát levélben, mert amellett, hogy neki is üzenünk, a levél egyben figyelemfelhívás a társadalom felé is. Sajnos nagyon régen úgy van már, hogy a nyílt levelek nem csak a címzettnek szólnak, hanem az egész társadalomnak. Pont azért, hogy ne sikkadjanak el. A sztrájkfolyamatot egyébként a szülők többsége látta, de fontos az ő figyelmüket is felhívni a lényegre. Ettől függetlenül, nagy tételben senkivel nem fogadnék arra, hogy Novák Katalin teljesíti a kérésünket, de legalább ténylegesen kiderül, mi a helyzet. Mert könnyű olyan beszédeket mondani, amelyekben legalább tizenötször szerepel a család, és szép szavak hangzanak arról, hogy milyen fontos, de a családtámogatás akkor érdekes, ha tettekkel párosul. Itt most az a konkrét helyzet, hogy valamilyen oldalra oda kell állni. Ki fog derülni, hogy az államfő komolyan gondolja a családok támogatását, vagy sem.
A polgári engedetlenséget vállaló pedagógusokról mit gondolnak?
Őket is retorzióval fenyegették meg, konkrétan azzal, hogy aki nem veszi fel a munkát, az – a Munka törvénykönyvére hivatkozva – egy havi fizetésmegvonásig szóló büntetést kaphat. Szerintem az is fontos, hogy támogassuk őket. Emellett még azt kértük Novák Katalintól, hogy álljon ki azért is: a költségvetésben a pedagógusoknak ne csupán a más területek kiszolgálása utáni maradék jusson, hanem annyi, amennyit gyermekeink és az ország jövője valóban érnek és érdemelnek. Fontos lenne, hogy a családról szólva ezt is elmondaná. Azt nyilvánvalóan mindenki tudja, hogy a költségvetésnek vannak korlátai, de azt gondoljuk, annak összeállítása sokkal inkább értékrend kérdése. Azt gondoljuk, nem azért nem kapnak többet a pedagógusok, mert nincs rá pénz, hanem mert ezt a kormány egyszerűen nem tartja fontosnak. Mint ahogy a minisztérium fenntartását sem tartották fontosnak, pedig annak biztos nem anyagi okai vannak. Mivel értékrendi kérdésről van szó, a köztársasági elnök azért is latba vethetné a tekintélyét, hogy változtassák meg ezt a „maradék” szemléletet.
A Szülői Hang Közösség írásban is elküldte a levelet Novák Katalinnak?
Igen. Föladtuk postán is a Sándor Palotába. E-mailben nem tehettük meg, mert a Köztársasági Elnöki Hivatal kapcsolatok című menüpontjában csak egy sajtó e-mail cím van, de elektronikus levelet egyéb cím híján máshová nem lehet küldeni. Sajnos, egyébként a köztársaság elnök Facebook-oldalán sincs lehetőség e-mail küldésre. Vagyis a köztársasági elnök nem tűnik túlságosan nyitottnak arra, hogy e-maileket kapjon.
A pedagógusok sztrájkbizottsága Novák Katalintól vár segítséget Nemcsak a Szülői Hang Közösség fordult levélben Novák Katalinhoz, hanem a pedagógusok sztrájkbizottságát alkotó Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is. Arra kérik őt, hogy ne írja alá a Nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását – amelyet az Országgyűlés kedden fogadott el –, hanem küldje meg az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra. Véleményük szerint már a köznevelési intézményeket érintő, egyes szabályokról szóló kormányrendelet is korlátozta a pedagógusok sztrájkhoz való alapvető jogát, de e rendelet akkor „időbelileg” korlátozott volt a járványügyi veszélyhelyzet végéig. Erről az alapvető jogok biztosa, dr. Kozma Ákos is megfogalmazta véleményét. Szél Bernadett országgyűlési képviselőnek írt válaszában azt közölte, a sztrájkot korlátozó rendelet azért nem ellentétes az Alaptörvénnyel, mert az arányosság garanciája az intézkedés időbeliségében valósul meg a veszélyhelyzet idejére. |
Az érdekképviseletek szerint „a korlátozás további fenntartását, törvényi szintre emelését ezért indokolatlannak tartjuk a járványügyi veszélyhelyzet megszűnésével. Azzal, hogy ezen rendelkezéseket a parlamenti képviselők a köznevelési törvénybe átemelték, az időbeliséget már határozatlan időre kell értenünk. Ez az időben állandósult korlátozás mennyiben áll összhangban az Alaptörvény rendelkezéseivel?” Mivel erre az alapvető kérdésre nincs válasz, arra kérik a köztársasági elnököt, hogy forduljon Alkotmánybírósághoz, mert szerintük a sztrájk továbbra is alapjog, amelynek korlátozása súlyosan csorbítja a demokratikus értékeket. Levelükben arra is kitérnek, hogy a pedagógusok sztrájkbizottsága fenntartja korábbi álláspontját, miszerint a sztrájkjogot szükségtelenül és aránytalanul korlátozzák a sztrájk alatti tanítás elrendelésénél. „Egy esetleges sztrájk a munkáltató működésében legfeljebb minimális fennakadást okoz, a sztrájkban résztvevők külvilága számára érzékelhetetlen lesz, így a sztrájkjog nyomásgyakorló, ellenállási funkcióját nem tudja betölteni. A sztrájkot korlátozó rendelet törvénybe emelését kifejezetten diszkriminatív, retorziószerű, megfélemlítő szabálynak tekintjük” – tették hozzá. |