Miközben Magyarország szigorít, már Svájc is elfogadta az azonos neműek házasságkötéshez való jogát

Miközben a Fidesz-kormány pedofilálca alatt szavaz meg és léptet életbe homofób-törvényt mind az iskolákban mind a kulturális élet területén, a jóléti társadalom bezzeg-országa, Svájc mind a 26 kantonjában elsöprő többséggel megszavazta az azonos neműek házassághoz való jogát. Hogy mikor lesz Magyarországon Svájc, ami nem csak a csokiról híres méltán, arra Dombos Tamás sem tud választ adni, az viszont nagyon valószínű, hogy a fenti témában kiírt népszavazás egyelőre nem lesz nálunk. 

A vasárnapi döntést megelőzte, hogy a svájci kormány már évek óta támogatta az azonos neműek házasságát, de mint oly sok kérdést, ezt is népszavazással hitelesítették. A Háttér Társaság ügyvezetője szerint bár ettől még távol áll Magyarország, de a felmérések adatai szerint korántsem barátságtalan a közvélemény reakciója a témában. Ez pedig azt mutatja, hogy az emberek többsége itthon is egyetért az azonos neműek házasságát támogatva. A legutóbbi közvélemény-kutatások 58-59 százalékos támogatottságot mutatnak, de a realitás igényével hozzátettet, hogy ilyen szavazásokkor mindig felerősödnek a homofób hangok is és a népszavazás esetén visszaeshetnek a „nyugalomban mért” adatok. „Billegne a kérdés, ha Magyarországon is népszavazást tartanának a kérdésben, de ettől egyelőre nem kell tartani, ugyanis az Alaptörvény úgy definiálja a házasságot, mint egy heteroszexuális jogintézményt. Márpedig az Alaptörvényben szereplő rendelkezésekről nem lehet népszavazást tartani”. Arra pedig egyelőre vajmi kevés esély van, hogy parlamenti döntéssel módosítanák az Alaptörvény kérdéseit.

Ezzel együtt jelezte, hogy a korábbi svájci helyzettel megegyezően Magyarországon is létezik az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye, ami a házassághoz nagyon hasonló jogokat biztosít. Anyakönyvvezető előtt jön létre, ugyanúgy kiterjed a vagyonjogra, az öröklés lehetőségére stb., a gyermekvállalással kapcsolatban azonban már gátat emel. „Jelenleg a hazai jogrendszer azt nem teszi lehetővé, hogy közösen fogadjanak örökbe gyereket, hogy mesterséges megtermékenyítésben részt vehessenek. Nevelni nevelhetnek gyereket, de gyerekhez jutni az, ami nagyon nehéz ma Magyarországon. Ez a szabályozás korábban Svájcban is diszkriminatív volt – a mostani népszavazás erről is rendelkezett”.

Arra kérdésre, hogy a svájcihoz hasonló gyakorlat mennyiben terjed Nyugat-Európában, Dombos Tamás meglepő(?) válaszában közölte, hogy Svájc volt az utolsó, ahol eddig nem ismerték el az azonos neműek házassági jogát. A folyamat 2000-es évek elején kezdődött Hollandiában, majd a Benelux-államokban, ezt követően a skandináv országokban, Spanyolországban, csatlakoztak a nagy országok, mint Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság. De ide sorolható Kanada, az Egyesült Államok, Mexikó és egyre több dél-amerikai országban, mint Brazília, Argentína, Costa Rica is biztosítják a lehetőséget. „Lehet azt mondani, hogy világtrendről van szó”. Talán az egyetlen kivétel a déli Olaszország, ahol hozzánk hasonlóan bejegyzett élettársi kapcsolattal lehet élni.

Dombos Tamás szerint egyszerűen rádöbbentek az idézett államok, hogy nincs racionális alapja annak, hogy miért zárnák ki a házasság jogintézményéből az azonos neműeket, legfeljebb az előítéletek, de azok sosem racionálisak. „A jogi és vallási hagyományokat pedig az eltelt évszázadok során túlnyomó többségében megszüntettük, el lehet válni egy házasságban, születhet gyermek házasságon kívül és azonos jogokkal rendelkezik stb. A nagy klasszikus házassági jogok és kötelezettségek az évszázadok alatt megszűntek és az utolsó nagy egyenlőtlenség ez az egy maradt, ami az azonos neműeket sújtja egyes országokban.”

A tapasztalatok szerint bár több országban tartottak eleinte az engedélyezéstől, de aztán a társadalmak megbarátkoztak az életszerű gyakorlattal és az emberek részéről 70-90 százalékot is elért a támogatottság, mert „nem hozta el a világvégét, semmilyen nagy változást nem hozott az emberek addig megszokott életében, tőlük semmit nem vesz el. Azoknak viszont hatalmas változást és eredményt jelentett, akiket érintett”.  

S bár a bejegyzett élettársi kapcsolat is hasonló jogokat biztosít, de azért kimondatlanul jelzi, hogy „na azért házasságot ne köss, s ezzel az állam deklarálja, hogy nem tartja őket azonos jogúnak a többi polgárhoz mérten. Ez egy nagyon negatív érzés és egy-egy ilyen jogegyenlőséget megnyitó lépés, mint a házasság engedélyezése, az egyfajta üzenet az LMBTQ-emberek, közösségek számára, hogy ők is azonos értékűek. Ez pedig komoly jogegyenlőséget biztosít még azoknak is, akik esetleg nem akarnak házasodni”.

Arra a felvetésre, hogy egy eljövendő kormányváltással érdemes-e elindítani ezt a folyamatot Magyarországon is, a Háttér ügyvivője közölte, hogy dolgoznak ezen, tekintve, hogy megalakulásuk óta minden hátrányos megkülönböztetés ellen fellépnek, de arról nincs meggyőződve, hogy jelenleg ez volna a legfontosabb kérdés. „Azt gondoljuk, hogy az elmúlt időszakban elfogadott és az LMBTQ-emberek jogait nagyon súlyosan korlátozó rendelkezések születtek. A gyermekvédelmi törvénynek álcázott nyílt cenzúra az LMBTQ-jellegű médiatartalmakkal szemben, a transznemű emberek jogainak korlátozása egyelőre sokkal fontosabb kérdések, amikkel mindenképpen foglalkozni kell a kormányváltás után. Az sem titok, hogy az ellenzéki pártok is megosztottak az azonos neműek házassága kérdésében. Vannak, akik egyértelműen kiállnak mellette, más pártok kivárnak, a Jobbik esetében egyértelműen elzárkóznak a lehetőségtől, tehát egy eljövendő kormányváltás esetén sem egyszerű a téma kezeléséhez megszerezni a parlamenti többséget. Szerintem fontos, hogy a kérdés napirenden maradjon, hogy értsék az emberek, hogy a jogi helyzet jelenleg nem megoldott és a házasság erre fontos és jó válasz lenne, de egyelőre sokkal súlyosabb problémákat kell kezelni ma Magyarországon az LMBTQ-emberek helyzetét illetően” – nyilatkozta a Hírklikk megkeresésére Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője.