Milliós előleget kaphatnak az M1-esen megsemmisült autók gazdái
Több mint egy hete történt Magyarország egyik legbrutálisabb tömegbalesete az M1-esen Herceghalomnál, a sebesültek lelki-fizikai szempontból is károsultak. A megsemmisült autók láttán pedig az ember biztos benne, hogy a biztosító fedezni fogja a megesett kárt. De mégis, hogyan?
A március 11-én, szombaton történt tömegbaleset során harminchat autó és öt teherautó tört össze, továbbá tizenkilenc autó kigyulladt és fél órán belül semmivé vált az M1-es autópályán. A Pest Vármegyei Rendőrfőkapitányság tanúkat keres, akik rendelkeznek olyan fotókkal, videóval, mely alapján megállapítható, hogy ki lehet a felelős a többiek káráért.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) közleményében azt írja, hogy az autósok saját biztosítójuknál vagy náluk is bejelenthetik kárigényüket, és rendkívüli előleget kaphatnak, ha igazolható az érintettségük, ami rendhagyó, mert eddig nem volt ilyenre példa – írja a Telex.
Alapvetően egy autóbaleset során a felek jobb esetben közösen töltik ki a kárbejelentőt, majd az okozó biztosítója ez alapján határozza meg a kártérítés jogalapját, tehát a kárt mindig a vétkes autós biztosítója fedezi. Amikor nincs biztosítása egy károkozónak, először a Mabisz káralapjából fizetnek a vétlen autósnak, de a szövetség később megpróbálja behajtani a pénzt a felelősön.
Az ügyek szinte soha nem zajlanak simán, hiszen a kártérítést nemcsak az avulási szabály faragja le, de maguk a biztosítók is ügyesen bánnak ajánlataikkal. A tulajdonosok sokszor végül azért kénytelenek futni a pénzük után, mert a kártérítésből senki nem vállalja a javítást, amikor viszont egy autó nem javítható gazdaságosan, esetleg – mint az M1-es ügyben – csupán egy kiégett roncs maradt belőle, gazdasági vagy műszaki totálkárt állapítanak meg, és a kártérítésből levonják a roncs értékét.
Lambert Gábor, a Mabisz szóvivője szerint olyan szabályrendszert fognak követni, amelynek alapjait a 2013. március 15-i hóviharral kapcsolatos biztosítói tapasztalatok szerint alakították ki. Az M1-es porvihar-baleset és az akkori ügy közös eleme, hogy nehéz vagy talán lehetetlen tisztázni, pontosan ki kinek okozott kárt. A szóvivő elmondta, hogy nem pár százezer forintra, hanem egyénenként akár több millió forintos gyorssegélyre számíthatnak az autósok, de fontos, hogy ezek az úgynevezett jogcím nélküli előlegek tényleg csupán előlegek.
Az autókat a kárkori értékük meghatározása és a roncsérték levonása után darabonként 2–5 millió forintért lehet pótolni a használtautó-piacról. Ennél lényegesen fontosabb, hogy a baleset után harminchat sérültet kórházba kellett szállítani, egy 44 éves férfi pedig meghalt, vagyis az áldozatoknak és hozzátartozóiknak jelentős egyéb káruk is keletkezhetett.
A biztosítási törvény értelmében rövid időn belül pénzhez juthatnak a károsultak, viszont a Mabisz közleményében azt írta, hogy ha a vizsgálatok végén jogerős határozat állapítja meg a kárért való teljes vagy részleges felelősséget, utólagos elszámolás válhat szükségessé. Tehát a pénzt átmeneti segítségnek szánják a cégek, a továbbiak viszont az alapján dőlnek majd el, hogy mit állapít meg a halálos tömegszerencsétlenség miatt indított büntetőeljárás. Fontos és Lambert Gábor is kiemeli, hogy akinek volt cascója, annak a felelősségétől függetlenül fizet a biztosítója.
Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkuszcég értékesítési és marketingigazgatója szerint azért is teremtett új helyzetet a mostani baleset, mert a KRESZ szerint a járművezetőknek kötelességük mindent megtenni, hogy megelőzzék a balesetveszélyes helyzeteket, illetve kivédjék azokat, valamint az út- és látási viszonyok szerint kell megválasztaniuk sebességüket.
A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF Zrt.) szerepének kérdése is felvethető, amely a magyarországi gyorsforgalmi utak biztonságos működéséért felelős. Németh szerint a hasonló eseteket természeti katasztrófának szokták tekinteni, vagyis a biztosítók ilyenkor nem szoktak fizetni.
A közúti közlekedésről szóló törvény tizennegyedik paragrafusa szerint az útkezelő saját hatáskörben is dönthet úgy, hogy az időjárási körülmények miatt eltereli a forgalmat, esetleg másfajta korlátozást is bevezethet, például csökkenti a sebességhatárt, de aznap nem történt ilyesmi. A Telex rákérdezett a cégnél, hogy miért nem éltek a törvényben szereplő jogukkal, és zárták le az autópályát vagy csökkentették a sebességhatárt, de a folyamatban lévő vizsgálatra hivatkozva nem kaptak választ.
