Minden harmadik egyedül lévő nyugdíjaskorú szegénységben él

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) A háztartások életszínvonala című kiadványának adatsorából érdekességek derülnek ki a legszegényebb és a leggazdagabb jövedelmi ötödre vonatkozóan. Megmutatja, hogyan élnek a budapestiek és a vidékiek, továbbá arra is rákérdeztek, ki mennyire elégedett az életével és az anyagi helyzetével. Az adatok 2023-ról szólnak, kivéve az elégedettségi felméréseket, amelyeket az idén készítettek.

Ötször annyiból élnek a gazdagok, mint a szegények

Tavaly 2014 óta először csökkent reálértéken az egy főre jutó éves bruttó jövedelem, 3,6 százalékkal, a 17,5 százalékos nominális növekedés tehát csalóka adat. Nagy a különbség azonban az alsó és a felső ötöd jövedelme között: az alsó ötödben 1 millió 461 ezer forint volt az átlagos éves bruttó jövedelem – az országos átlagnak mindössze a 40 százaléka –, a felső ötödben pedig 7 millió 240 ezer forint jutott egy főre. Hosszú távon viszont bizakodásra adhat okot, hogy a 2023-as nettó jövedelem vásárlóértéke 38,5 százalékkal haladta meg a 2015-öset.

A családpolitikai támogatások ellenére a gyermekes háztartásokban az egy főre jutó bruttó jövedelem még mindig 20,3 százalékkal elmarad az országos átlagtól. A három vagy több gyermekes háztartások egy főre jutó bruttó jövedelme az országos átlag kétharmadát sem éri el, mindössze 2 millió 325 ezer forint. Az egyszülős háztartások jövedelme 28 százalékkal marad el az országos átlagtól, évi 2 millió 609 ezer forintot tesz ki átlagosan.

A magas jövedelem legbiztosabb jelzője továbbra is a felsőfokú iskolai végzettség. Az alapfokú végzettségűek egy főre jutó bruttó jövedelme átlagosan 2 millió 189 ezer forint volt tavaly – ez majdnem 40 százalékkal marad el az országos átlagtól –, míg a felsőfokú végzettségűeké 4 millió 966 ezer forint.

A régiók közül Budapest emelkedik ki 4 millió 922 ezer forintos átlaggal, és itt nőtt a legnagyobb mértékben ez az adat tavalyhoz képest. (Igaz, nem csak a jövedelmek, a háztartások kiadása is Budapesten nőtt a legnagyobb mértékben 2022 és 2023 között, 12,5 százalékkal.) A legalacsonyabb jövedelmük az Észak-Alföldön élőknek (Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye) volt tavaly, átlagosan 3 millió 9 ezer forint.

Életszínvonal 163 ezer forintból

A statisztikai hivatal megkérdezte az alsó, a középső és a felső jövedelmi ötödben élőket, milyen anyagi helyzetet tartanának nagyon szűkösnek, átlagosnak, illetve nagyon jónak. Az alsó ötöd szerint már havi nettó 163 ezer forintból is átlagos életszínvonalat lehet fenntartani egy főnek, a felső ötöd szerint ehhez 308 ezer forintra van szükség. Összevetve, az alsó ötöd tényleges egy főre jutó havi nettó jövedelme átlagosan 87 ezer forint, míg a felső ötödé 406 ezer forint, tehát jóval meghaladja az átlagoshoz szerintük szükséges szintet.

A KSH megvizsgálta a háztartások egy főre jutó kiadásainak megoszlását is. Alapvető kiadásnak számít az élelmiszerre, a lakásfenntartásra és a közlekedésre költött pénz, ennek aránya az összfogyasztásból 56,9 százalék volt tavaly. (A legalacsonyabb arányt, 54,8 százalékot 2019-ben mérték.) A legnagyobb változás 2022-höz viszonyítva az élelmiszerekre és az alkoholmentes italokra költött pénz mértékében volt: tavalyelőtt 27 százalékot tett ki a teljes fogyasztásból, tavaly már 29,4 százalékot. 

A felső jövedelmi ötöd tagjai négyszer annyit költöttek egyéni fogyasztásukra, mint az alsó jövedelmi ötödben élők. Az élelmiszerek és az alkoholmentes italok a legszegényebbek költségeinek 37,1 százalékát tették ki, a leggazdagabbak kiadásainak 25,5 százaléka ment el erre. Markáns különbség látszik a kultúra, szórakozás kategóriánál is: az alsó ötöd a költségei 3,4 százalékát tudta erre fordítani, a felső ötöd 8,1 százalékot.

1,4 millióan nyomorognak

2014 óta tavaly emelkedett a legmagasabb szintre, 14,7 százalékra a relatív jövedelmi szegénységben élők aránya. Ez azt jelenti, hogy minden hetedik magyar – 1 millió 400 ezer ember – olyan háztartásban él, ahol a nettó jövedelem nem éri el a mediánjövedelem 60 százalékát. Ez egyszemélyes háztartás esetén havi 168 ezer forintot, két felnőtt és két gyerek esetén pedig 353 ezer forintot jelent. A relatív jövedelmi szegénység aránya az Észak-Alföldi régióban a legmagasabb, az ott élők 21,1 százalékát érinti, a Közép-Dunántúlon viszont csak 8,7 százalék, ami Budapestnél is jobb arány.

A demográfiai csoportok közül a legnagyobb mértékben a nyugdíjasok relatív szegénységi helyzete romlott 2023-ban, a relatív jövedelmi szegénységben élők aránya 24,2 százalék volt. Az egyedül élő 65 év felettiek egyharmada élt szegénységben tavaly. A roma népesség 41,9 százaléka tartozott a relatív jövedelmi szegénységben élők közé, ami a 2022-es 42,2 százalék után szinte stagnálást jelent.

A KSH az anyagi és szociális deprivációt 13 tétel alapján méri. A tételek közül az évi egyhetes üdülés hiánya érintette a legszélesebb réteget a társadalomban, 39,6 százalékot. (Az alsó ötödben ez 66,2 százalék, tehát csak minden harmadik háztartás tud nyaralni menni.) Tízből három magyar háztartás nem tudna egy egyszeri, nagyobb összegű váratlan kiadást fedezni: ez még a középső ötöd egyharmadát is érinti, az alsó ötödben pedig 56,2 százaléknak okoz problémát.

A statisztikai hivatal felmérte az élettel való elégedettséget is háztartástípusok szerint, 2024-ben. A 7,1-es átlagérték mellett a két felnőttből és két vagy több gyerekből álló háztartások voltak a legboldogabbak 7,7-es értékkel. A 65 éves vagy annál idősebb, egyedül élő férfiak voltak a legkevésbé boldogok 6,5-tel, de egyéni szinten nézve van ennél alacsonyabb érték is, az alapfokú végzettségűek 6,3-ra értékelték az élettel való elégedettségüket. Az anyagi helyzetükkel azok a háztartások a legelégedettebbek, ahol két felnőtt él két gyerekkel, a legkevésbé pedig azok, akik egyedül élnek gyerekekkel.