Minden pedagógus a novemberi bérének 31 százalék körüli emelésére számíthat

A tárgyalás megkezdése előtt Totyik Tamás, a PSZ elnöke, és Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja bejelentkezett az államtitkárság elől. Totyik Tamás elmondta, kíváncsian várják, hogy a kormány végül is mit fog ígérni, mert az igazgatók még mindig semmit nem tudnak, és a kollégáknak elképzelésük sincs arról, mi vár rájuk a következő időszakban, januárban mennyiért is dolgoztak tulajdonképpen. 

Nagy Erzsébet arról beszélt, egy dolgot biztosan tudnak, arra már nem lesz idő, hogy az igazgatókat bevonják a differenciált béremelésbe. Jelen pillanatban annyi ismert, amennyi a koncepcióban van – bár ez sincs jogszabályban –, hogy a főiskolai és egyetemi végzettséget feltehetően megkülönböztetik majd, és bizonyos szakokra plusz százalékokat adnak. Azt viszont lehet látni, hogy a helyi döntésekre, a helyi béralkukra semmiféle lehetőség nem lesz, és diktátumszerűen akarják majd átadni a kinevezéseket. A PDSZ ügyvivője azt is megerősítette, hogy a többi sztrájkkövetelés is szóba fog kerülni, így a nem pedagógusok bérezése és a munkaterhelés problémája is. 

A tárgyalás befejeztével azután Nagy Erzsébet és Totyik Tamás sorolta az újdonságokat. Eszerint a kormány még tárgyalja az előterjesztéseket. A kormány elé azt terjesztették be, hogy 340 milliárd forint pluszt kap a köznevelés rendszere a bérek kiegészítésére. A szakképzés is kapni fog 64 milliárdot, amiről ugyan nem jelenik meg jogszabály, de a pénz el fog jutni az intézményekhez.  Azt is megtudták, hogy a 340 milliárd forint társadalombiztosítási és munkaadói járulékokkal együtt értendő, ami azt jelenti, hogy minden kolléga megközelítőleg a novemberi bérének 31 százalék körüli emelésére számíthat. Ebbe nem számít bele az esélyteremtési pótlék, az illetményrész, és a gyakornoki bérhez viszonyítottan külön fogják számolni a megbízási díjakat a munkaközösségvezetőknél és az osztályfőnököknél. Ezek a díjak átlagban 20 százalékkal emelkednek. Ez persze középérték, lesz olyan, aki ennél magasabb összeget kap, de 15 ezer forintnál senkinél nem lesz kevesebb. A 2 és a 4 százalékos pluszjövedelem az alapbérhez számítódik, utóbbi a hiányszakmáknál jár. A 2 százalék az egyetemi diplomák vagy mesterfokozatok után jár olyan tárgyaknál, amelyeket tanítanak. 

Nagy Erzsébet azt mondta, ezt kifogásolták is – a PDSZ kezdettől fogva ezt teszi –, mert mi az, hogy konkrétan csak a tanított szakot veszik figyelembe, és azt miért nem, hogy az illetőnek eleve van bizonyos végzettsége vagy több szakja. Hiszen az nagyobb lehetőséget ad a tantárgyfelosztásban is, a munkáltató számára is, mert az illetőt többféle feladattal meg tudja bízni. Ezt a PDSZ szerint inkább eleve ösztönözni kellene. 

Nagy Erzsébet azt is elárulta, a tárgyaláson a kormány képviselőjétől elhangzott, hogy miután az unióval is egyeztettek, és az EU folyamatosan „ott áll a kormány sarkában”, itt most kötelező lesz látszania a 32,2 százalékos emelésnek.

Jövő héten állítólag már lesz arról tájékoztatás, hogy mennyi lesz az egyes pedagógusok bére, és a PDSZ ügyvivője azt kérte a pedagógusoktól, jelezzék a szakszervezeteknek az összeget. Már csak azért is, mert január 31-én folytatódnak a tárgyalások, és addigra a szakszervezetek szeretnék konkrétan tudni, hogy „mennyi az annyi”. Magyarul mennyi lett a pedagógus megbízási díja, az esélyteremtési illetményrész, az össz-illetményük azért, hogy vissza tudjanak jelezni, hogy hajtsák végre a korrekciót. Az unió felé tett vállalásban ugyanis az is benne van, amennyiben nem teljesülnek az elvárások, korrekciót kell végrehajtani, és a hibákat ki kell javítani. 

A tárgyaláson szó esett még arról, hogy egészen biztos próbaperek indulnak a kollégák november 30-án megszüntetett jogviszonyuk után kapott végkielégítése ügyében. A kormánynak továbbra is az az álláspontja ugyanis, hogy nem jár annyi végkielégítés, amennyit a szakszervezetek jogosnak vélnek. Előkerült a túlmunka kifizetésének kérdése is, a szakszervezetek követelték, hogy az állam álljon helyt, és az eddig négy napon belül elrendelt többlet munkavégzést fizesse ki. Erre azt a választ kapták, hogy sem a főosztály, sem a KK vezetője ezekkel az ítéletekkel nem ért egyet, ami egy jogállamban felháborító, és lehet, hogy tömeges perek megindítására kényszeríti őket. 

Amire nem sikerült választ kapni a tárgyaláson, hogy mi lesz a nem pedagógus végzettségűek béremelésével. Maruzsa Zoltán azt mondta, ezzel kapcsolatban még nem volt egyeztetés.