Mit kíván a magyar nemzet – a gyermekek védelmében?
Az egy évvel ezelőtti kegyelmi botrány nyomán hatályba lépett, a gyermekjogi hatásvizsgálatokat is nélkülöző törvénymódosítások – néhány támogatható változás mellett – tovább rombolták a gyermekvédelmi szakma presztízsét, az ellátórendszer működését, és tovább növelték a pályaelhagyók számát is. Erről beszélt a Hírklikknek dr. Katonáné dr. Pehr Erika, a PTE címzetes egyetemi docense, a Gyermekjogi Civil Koalíció vezetőségi tagja. Ez a szervezet tavaly márciusban 40 pontos javaslatcsomagot dolgozott ki a gyermekvédelmi rendszer megújítására. Megállapították, hogy minden ötödik gyermek méltatlan körülmények között él Magyarországon és alapvető feltételek hiányoznak a rendszer megfelelő működéséhez. Azóta eltelt egy esztendő, de a kormányzat elmulasztotta azt a történelmi pillanatot, amikor végre nekiláthatott volna egy hatékony, gyermekközpontú rendszer kialakításának és működési feltételei megteremtésének.
A koalíció napokban kiadott állásfoglalása szerint a kormányzat máig nem adott megfelelő választ a gyermekvédelmi rendszer legégetőbb problémáinak egyikére sem. Nincs magyarázat arra, hogy miért nő folyamatosan a három év alatti gyerekek „beáramlása” a gyermekvédelmi rendszerbe, a születés után miért hagyja egyre több anya újszülött csecsemőjét a kórházban? „A koalíció a magyar jogrend részévé vált Gyermekjogi Egyezményre tekintettel is aggályosnak, visszalépésnek tart minden olyan egyoldalú törvényi változást, amely a prevenciós szemlélet helyett kizárólag az ellenőrzésben, a számonkérésben, a szankcionáló eszközök alkalmazásában keresi a gyermekvédelem hosszú évek óta tapasztalható rendszerszintű problémáinak megoldását” – állapította meg a szakértő.
Mint mondta, a bántalmazási esetek kivizsgálásánál ma is az a legnagyobb probléma, hogy azokat nem egy független szakértői csapat végzi, hanem a bántalmazással érintett gondozási hely vezetője által kijelölt személyek, akik az esetek többségében nem elég felkészültek, munkájukat nem segítik országosan kidolgozott vizsgálati módszerek, amelyekkel az egyes intézményekben tapasztalt visszásságokat azonosan, egységes szempontok alapján tudnák megítélni.
Aggályosnak tartja a koalíció azt is, hogy a kormány késve fogadta el a gyermekgaranciáról szóló, még 2021-ben született európai tanácsi ajánlás megvalósítására kidolgozott „A gyermekek jogainak garanciáit biztosító nemzeti cselekvési terv 2030” című dokumentumot. Ebben nem kaptak megfelelő hangsúlyt a jövőbeni célok, eszközök és lépések, miközben az egyre jobban ellehetetlenülő gyermekjóléti és gyermekvédelmi területen is szükségesek volnának a gyermekgarancia programhoz kapcsolódó fejlesztések.
„A gyermekek védelme össztársadalmi és ágazatokon átívelő feladat, vagyis nem csupán a szűken értelmezett gyermekvédelem feladata, ezért meg kell erősíteni az ágazatok közötti együttműködést és koordinációt” – emelte ki az egyetemi oktató, nyomatékosítva: a Gyermekjogi Egyezmény megkövetelné, hogy a hatóságok ne „ügyiratként” kezeljék az állami gondozásra szoruló gyermekek sorsát, hanem minden esetben holisztikusan, azaz az embereket megilletően, mindenkit egy egészként kezelve, figyelembe véve a fizikai, érzelmi, szellemi állapotukat és szociális helyzetüket igyekezzenek segíteni, támogatni az életüket.
Elengedhetetlen volna, hogy végre Magyarországon is az uniós irányelveknek megfelelő, a gyermek legfőbb érdekét szolgáló integrált gyermekvédelmi rendszerek jöjjenek létre. Hozzátette: a gyermekvédelem kérdését az integrált gyermekvédelmi rendszerek középpontjába kellene állítani a gyermekek szükségleteihez igazítva, miközben a döntéshozatalba bevonnák az érintetteket is.
A koalíció most „Mit kíván a magyar gyermekek védelme” címmel kiadott állásfoglalása azt is kifogásolja, hogy az integrált ellátások hiánya következtében a gyermekvédelmi szakellátás, a gondozott gyermekek nevelőszülői vagy gyermekotthoni elhelyezése egy folyamat végállomása. Azt, hogy hány család esetében történik meg a gyermekek kiemelése a családból, számtalan dolog befolyásolja. Nem független a jövedelmi és foglalkoztatási helyzettől, a lakáspolitikától, a gyermekes családokat célzó támogatási rendszerektől, a jövedelemtranszferektől, vagyis attól, hogy milyen juttatásokat kapnak az államtól a rászoruló családok. Fontos szerepük van a gyermekjóléti és szociális szolgáltatásoknak, a gyermekjóléti alapellátás működésének, elérhetőségének és hozzáférhetőségének egyaránt. Az eredményesebben működő gyermekvédelmi ellátás feltétele volna az egyes szolgáltatási típusok országos kiépítése, továbbá az egészségügyi és oktatási szolgáltatások feltételeinek javítása. „Hasonló okok segíthetik vagy gátolhatják a gondozott gyermekek családba történő visszahelyezését is” – mondta a szervezet elnökségi tagja, és kifejtette: ezért csak összehangolt szakpolitikai intézkedésekkel lehet érvényesíteni a gyermekek legfőbb érdekét képviselő eljárási elveket.
A koalíció szakértői hét pontban fogalmazták meg a legsürgetőbb teendőket. Első helyen a gyermekvédelmi ágazat bérrendezését említik, amelyet a gyermekszegénység komplex kezelése követ. A gyermekjóléti alapellátás és gyermekvédelmi szakellátás működési feltételeinek megteremtése volna a harmadik „követelmény”. A negyedik a gyermekjóléti alapellátás és a gyermekvédelmi szakellátás gyermekközpontú együttműködésének erősítése, az ötödik egy gyermekvédelmi stratégia megalkotása, a hatodik a statisztikai adatgyűjtés reformja és átláthatóságának biztosítása, majd végül a gyermekek életútjának vizsgálata a gyermekvédelem rendszerében. Azt kérik a kormánytól, hogy amennyiben komolyan gondolják a gyermekvédelem igazi problémáinak orvosolását, és végre eleget akarnak tenni az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának Magyarország számára megfogalmazott ajánlásainak is, akkor mindenekelőtt az általuk felsorolt problémák megoldására törekedjenek. Ez elengedhetetlen ahhoz is, hogy a széles közvélemény, a társadalom szemében is visszanyerhesse hitelességét a bizalomvesztetté vált gyermekvédelmi szakma.
„A gyermekvédelemben tapasztalt súlyos anomáliák és szakmai hiányosságok kiküszöböléséhez szükséges, hogy az ellátásban részesülő fiatalok a Gyermekjogi Egyezményben és Alaptörvényben is rögzített jogainak érvényesülése érdekében a kormány haladéktalanul kezdje meg a gyermekvédelmi rendszer reformját. Ma a legnehezebb sorsú gyermekek érdekében végre határozott fellépést, intézkedéseket kívánná a magyar nemzet” – mondta a Hírklikknek dr. Katonáné dr. Pehr Erika.
A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2024. március 14-i adása itt nézhető meg:
