Morális, elvi és politikai üzenetet küldött Ferenc pápa Orbánnak

A Blikk írta meg a tekintélyes amerikai katolikus lap National Catholic Register cikke alapján, hogy sem Áderrel, sem Orbánnal nem akar találkozni Ferenc pápa, amikor Budapestre jön szeptemberben, a nemzetközi kongresszus zárómiséjére. A pápa mindössze három órát tölt majd Magyarországon, s innen Szlovákiába utazik, ahol két-három napot fog eltölteni, s ez a lap szerint hatalmas pofonnal ér fel. A katolikus lap úgy tudja, hogy a magyar kormány kitartóan invitálja személyes találkozóra a pápát, de az államfőnél tett látogatásnak normális esetben egyébként is „a csomag részének” kellene lennie egy ilyen utazás esetében.

Mit jelent ez, milyen hatásai lehetnek ezeknek az elmaradt találkozóknak, ha egyáltalán? – kérdeztük Gábor Györgytől. A vallástörténész szerint Ferenc pápa már korábban előrevetítette, s így nincs igazán újdonság abban, hogy úgy látogat el Budapestre, hogy ne férjen bele a protokolláris vizit az ország vezetőinél, de attól még az üzenete nagyon fontos. „Morális, elvi és politikai üzenete van annak, amit a pápa tesz vagy nem tesz” – szögezte le. Ez esetben annak, amit nem tesz, hiszen amikor egy pápa ellátogat egy ország fővárosába, akkor találkozik az ország vezetőivel.

Ferenc pápa március iraki útja végén igen különös interjút adott a repülőgépen. Azt mondta, hogy szeptember 12-én eljön az Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjére, de a La Stampa-val szokatlanul kurtán annyit közölt, hogy el kell mennie Magyarországra („habár a pápáknak soha nem kell valahova menniük, őket mindig a hitük vezérlik az adott helyre”) – emlékeztetett Gábor György, aki szerint a pápa mintha mentegetőzött volna, mert közölte, hogy nem országlátogatásra utazik a magyar fővárosba, csak az ott tartandó misére megy el. Majd hozzátette, Budapesttől csak két órára van Pozsony, hát miért ne látogatna el a szlovák fővárosba. 

Emiatt tehát nincs semmi újdonság abban, amit most megírt a National Catholic Register – ismételte meg Gábor György  (megjegyzés.: aki egyébként az ÉS-ben március 19-én megjelent, Ferenc pápára várva című cikkében már foglalkozott ezzel). Ugyanakkor ettől még nem jön jól Orbánnak, aki egy országgyűlési választás előtt áll, s akárcsak média-szempontból is kívánatos lenne számára egy-két jó közös fotó a pápával – mondta a vallástörténész, aki szerint semmi más nem történt, mint hogy a pápa ezúttal is rendkívül következetes volt önmagához, az elveihez és a hitéhez, „ami valóban az egész világ nyugati katolicizmusa számára meghatározó, ám amiből Orbán vezetésével az egész rezsim egy bohócsipkába öltöztetett hitet csinál”.

S hogy miből fakad a pápa elzárkózása az Orbán és Áder által minden jel szerint nagyon is szorgalmazott találkozótól? Gábor György szerint a Szentatya és szűkebb környezete – élén a Vatikán félhivatalos lapjával (La Civiltà Cattolica) – korábbi megnyilvánulásaiban kell keresni a választ. Például a  lap főszerkesztője, Antonio Spadaro 2020 januárjában a populista politikusok közé sorolta Orbán Viktort (Vlagyimir Putyinnal, Donald Trumppal és Hszi Csin-pinggel egy sorban), mondván, ők azok, akik ugyan a nyugati kereszténység érdekeire hivatkoznak, de közben megvetik a fékek és ellensúlyok rendszerét, a független sajtót. A pápa számára a két leginkább elutasított fogalommal, a populizmussal és a szuverenizmussal illette a négyeket, mint akik a leginkább képviselik ezeket a nézeteket. Sőt – tette hozzá Gábor György –, velük kapcsolatban írásban és szóban is többször elhangzott már, részben magától a pápától, hogy ezeken a helyeken  – így Magyarországon is – követett katolicizmust  törzsi katolicizmusnak tekintik („ez pedig durva sértés”). 

„Nem a középkorban élünk, minden elhangzott mondat azonnal ismertté válik az interneten, így a pápa és környezete tisztában van azzal is, hogy Erdő Péter bíboros – szöges ellentétben a pápa felfogásával – mit mondott migránsügyben (hát azt, hogy „embercsempésszé válnánk, ha befogadnánk őket”). S azt is tudják a Vatikánban, hogy Kiss Rigó László szeged-csanádi püspök azt mondta: nem ért egyet Ferenc pápa kijelentésével, miszerint a katolikusoknak erkölcsi kötelességük segíteni a menekülteket.

A pápa nem csak ezt a politikát utasítja el, hanem azt a katolicizmust is, ami szemforgatóan hirdeti a kereszténység védelmét, ám azokkal az országokkal alakítja ki a legbarátibb kapcsolatokat, mint mondjuk Kína, ahol üldözik a keresztényeket, vagy a szovjet „sztan” utódállamok, illetve miközben papol a keresztény barátainkról, aljas módon kiadja az örményt legyilkoló baltás azeri gyilkost, hogy őt azután otthon nemzeti hőssé avassák.  

Kérdés azonban, hogy van-e bármilyen hatása ennek a pápai üzenetnek – vetettük fel. Gábor György szerint feltétlenül, a Szent Péter trónján ülő pápa elvi útmutatásának óriási a szerepe, s persze a  Vatikán abszolút politikai tényező, azaz ennek a gesztusnak egyértelműen komoly politikai súlya is van. 

Nem csak a pápa találkozó elmaradása jelent rossz hírt Orbánnak és a kormányának. Az elmúlt nem egészen 48 óra alatt több hasonló csapás is érte őket. Ahogy Gábor György fogalmazott: „az Orbán-rezsimnek ezek a mostani napok nem a teljesítményük nagyszerűségéről árulkodó hírekkel fog bevonulni az emlékezettörténetben” .Tegnap jött ki az amerikai elnök, Joe Biden által aláírt memorandum az Egyesült Államok korrupció elleni harcának nemzetbiztonsági összefüggéseiről, amelynek olvastán eléggé vacakul érezheti magát a magyar kormány – emlékeztetett. 

Majd éjszaka kijött a Bident és politikáját élesen ellenző, „nagyon keményen jobboldali” Breitbar News cikke, amely kőkeményen támadja Orbánt a kínai kapcsolatai miatt. Orbán ebben nem a nyugati világ hőseként van beállítva, a cikk a gyanús és misztikus kölcsönügyleteiről ír, „s ezt már én mondom: feltételezhetően magánzsebek érdekeiről van szó, amiért odadobja az egész országot, amivel a legsúlyosabb hazaárulást követi el” – mondja Gábor György, hozzáfűzve: Bős-Nagymaros ehhez képest semmiség volt, abba mégis belebukott egy kormány.

De volt egy harmadik érdekes fejlemény tegnap: az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága elutasította a magyar kormány keresetét, amellyel azt akarták elérni, hogy ne folytathassák a 2018-as úgynevezett Sargentini-jelentésen alapuló, tervezett jogállamisági eljárást Magyarország ellen. Amire provinciális válasz érkezett Varga Judit igazságügyi minisztertől – emlékeztetett Gábor György, aki szerint „a kormány azt a provinciális hangot engedi meg magának már kifelé is, amit befelé, a cselédségként kezelt magyaroknak is”.

(A kiemelt MTI fotó tavaly februárban készült, amikor audiencián fogadta Ferenc pápa Áder Jánost a Vatikánban)