Morálisan nem igazolható katyvasz, amit Orbán csinál a háború ügyében (is)

A csütörtöki brüsszeli csúcsértekezletek kapcsán egyértelműen látszik, hogy a nyugat még szorosabban összezár, összefog – reagált az általános tanulságokra vonatkozó kérdésünkre Balázs Péter. Mint emlékeztetett rá, ezen a szinte egyidejűleg rendezett három csúcsértekezleten – az EU, a NATO és a G7 – tényleg  a világ vezető gazdasági és katonai ereje állt ki közösen és lépett fel teljes összhangban az Ukrajnát ért orosz agresszió ellen. Ez mindenképpen jó jel, hiszen kiderült: tovább segítik Ukrajnát  minden, az adott körülmények között megengedhető olyan eszközzel, ami nem vezet fegyveres konfliktushoz Oroszország és a szövetségesek között, illetve még inkább  elszigetelik Oroszországot, „amit megérdemel”.

Ami pedig Magyarországot illeti, „nem volt nagy öröm látni, hogy ennyire kilóg a sorból, hogy ennyire külön kezelnek minket” – mondta Volodimir Zelenszkijnek az Európai Tanácsban elhangzott (videó)üzenete kapcsán (megjegyzés: erről szól Föld S. Péter írása – a szerk.). Merthogy az ukrán elnök ugyan nevesített több uniós tagállamot, s szinte névsorolvasást tartott arról, hogy ki támogatja országa közeledését, csatlakozását az unióhoz, ki az, aki még habozik, de egyetlen ország esetében állt csak meg hosszabban, és ez Magyarország volt. 

Nem csak amiatt volt annyira egyenes és nyílt, a diplomáciában szokatlanul nyers, amikor Orbánhoz fordult, mert botcsinálta politikus, hanem azért is, mert olyan helyzetben van, mint amikor ég a ház. „S amikor ég a ház, akkor sem udvariaskodnak az emberek” – vélekedett Balázs professzor. 

A korábbi külügyminiszter, uniós biztos is úgy látja, hogy Orbán az unió felé is próbál felmutatni valamit, de közben a legfontosabb számára a jövő vasárnapi választás, az, hogy megint nyerjen. „Orbán nem az üggyel foglalkozik, nem azzal, hogy mi legyen Magyarország Ukrajnával, a háborúval kapcsolatos álláspontja, állásfoglalása, inkább az egyik szemével Putyin felé kancsalít, a másikkal pedig az országgyűlési választásra. No, hát ebből jön ki a morálisan nem igazolható katyvasz” – szögezte le. 

Hogy mi lehet ennek az eredménye? Balázs Péter szerint további elszigetelődés. Ahogy az a NATO-csúcsot megelőző képkockákon is látható volt, egyszerűen nem, vagy alig állnak vele szóba. A további elszigetelődésből pedig az is következik, hogy Orbán – ha nyer a választáson – hosszabb távon is nagyon nagy bajba kerül, gazdaságilag is. 

Igaz, már most is abban van, nem véletlen, hogy levelet írt Ursula von der Leyennek (megjegyzés: ebben, korábbi álláspontját megváltoztatva, mégis kérte a 3150 milliárd forintnyi helyreállítási hitelkeret lehívásának a lehetőségét, hivatkozva az ukrajnai menekültválság rendkívüli terheire). Ez is mutatja, hogy nagyon rá van szorulva a segítségre, hiszen valahonnan pótolnia kellene azt a temérdek pénzt, amit a választás miatt elosztogat – szögezte le Balázs. Persze ezt a hazai közgazdászok már régen kiszámolták – jegyezte meg. „Orbán va banque-ot játszik, mindent meg kell nyernie, és mindent erre az egy lapra tesz fel.”

Orbán eddig is el volt már szigetelődve, de talán azt reméli, hogy a háborús nyomás alatt és miatt az EU is megenyhül és kinyitja a pénzcsapot, de Balázs Péter szerint ebben csalódni fog. Orbánnak novemberben már feltették a kérdéseket, s Brüsszelben nem felejtenek. És most ismét máris helyre tették, hiába próbál trükközni a mostani levelében (amit itt lehet egyébként angolul, teljes terjedelmében elolvasni) azért, hogy a menekültekre hivatkozva mégiscsak hozzáférhessen a helyreállítási alaphoz. „De akármit is csinál, előbb vagy utóbb számon fogják rajta kérni a helyreállítási támogatások és hitelek cserébe elvárt feltételek teljesítését” – szögezte le Balázs Péter.