Morzsákat szórnak a nyugdíjasoknak
A kormány többször adja azt, amit egyszer kellene korrekten adni, ily módon pedig azt a képzetet igyekszik erősíteni, hogy ha többször ad „morzsát", az többnek tűnik, mintha egyszer többet juttatna. Így értékelte a Hírklikknek a nyugdíj-ügyek egyik legjobb hazai szakértője a nyugdíjak rövidesen esedékes időszaki kompenzációját. Barát Gáborral arról is beszélgettünk, hogy a jövő évi parlamenti választás előtt mindezzel mit üzen a hatalom az érintetteknek.
Átlagosan havi 888 forintot kapnak a nyár elejére tervezett időszakos emeléssel a nyugdíjasok. Áprilisban jelentették be, hogy – a korábbi évektől eltérően – az idén nem (csak) novemberben, hanem már a nyár elején kompenzálják a tervezett inflációt. Mivel ez jelenleg 3,6 százalék, az érintettek – januárig visszamenőleg – most 0,6 százalékos kiegészítésre számíthatnak. Ez azt jelenti, hogy azoknak az idős embereknek, akik minimális nyugdíjat, vagyis 17 ezer forintot kapnak, ezúttal 171 forint plusszal kell beérniük.
Megvásárolhatónak hiszi-e a kormány a nyugdíjasokat? – kérdeztük ennek kapcsán az Országos Nyugdíj-főigazgatóság volt vezetőjétől. Barát Gábor azt mondta, ő nem így fogalmazna, de az tény, hogy az érintettek érzelmeivel játszanak, mégpedig szerinte tisztességtelenül. A kormány már nem először adja „szakaszosan" azt, amit egyszer és korrekt összegben kellene biztosítania a nyugdíjasoknak. A szakember úgy vélte, most legalább egy százalékos kiegészítő emelésre lett volna szükség. A 0,6 százalék szégyenteljes. Az igazi probléma persze az, hogy ezzel meg is üzente a hatalom a nyugdíjas társadalomnak, mennyire tartja a tagjait. Tizedekkel játszanak, amikor százmilliárdok mennek buta vagy vitatható célokra – fogalmazott Barát Gábor, aki emlékeztetett rá, azt sem hallotta meg a kormány, amikor sokan javasolták, hogy a több mint egy éve húzódó járványhelyzet miatt – egyszeri juttatásként – az átlag nyugdíj alatt élőknek adjanak egyszeri 30-50 ezer forint közötti összeget.
Ősszel persze – már a nyugdíjas fogyasztói árindex alapján – ismét meg kell határozni a várható inflációt. Ha az négy százalék alatt lesz, akkor vajon újabb 0,3 -0,4 százalékot fognak adni – tette fel a kérdést a szakértő, de mindjárt válaszolt is: feltehetően akkor vastagabban fog majd a ceruza, hisz' választás előtt állunk. Barát Gábor bízik benne, hogy a nyugdíjasok a mostani 0,6 százalékos emelés nyomán világosan látják, a kormány egy számukra különösen nehéz időszakban is folytatja a korábbi taktikát. Vagyis többször adja azt, amit egyszer kellene korrekten adni, ily módon pedig azt a képzetet igyekszik erősíteni, hogy ha többször ad „morzsát", az többnek tűnik, mintha egyszer többet juttatna. Természetesen a hatályos nyugdíjtörvénynek az évenkénti emelésre vonatkozó szabályait maradéktalanul be kell tartani. Igaz, esetenként nem ártana „elegánsabb hozzáállás" a nyugdíjemelés terén, de az Országos Nyugdíj-főigazgatóság volt vezetője ezt korábban sem érzékelte, most pedig pláne nem.
Márpedig a jelenlegi időszakban a tényleges drágulás a nyugdíjasok számára szinte követhetetlenül magas és gyors. Az utóbbi egy évben például az étolaj ára több mint 21 százalékkal emelkedett, a friss hazai és a déli gyümölcsök 12 százaléknál többel drágultak. A liszt 8,2 százalékkal, a cukor 7,6 százalékkal kerül többe, mint tavaly márciusban. Így aztán a legtöbb érintettnek nem sokat segít a most tervezett 0,6 százalékos emelés.
Barát Gábor azzal folytatta, hogy csodálja a nyugdíjasok türelmét, miközben érthetetlennek tarja a nyugdíjas érdekképviseletek csendjét. Ez az ellenzéki pártok többségére is igaz. Bár egyikük hozzáállását sem kívánja bírálni, mivel nem ismeri a mozgatórugóikat, de azért a dühöngés jogát fenntartja magának. A kormányzati javaslat három hete ismert, s ha hozzá is szólnak, az már késői kifogás lesz. A szakember úgy vélte, mindenképpen figyelemmel kell kísérni a továbbiakban az inflációs folyamatokat és időben szükséges jelzéseket adni. Ezzel egyúttal arra is felhívhatják a figyelmet, hogy mennyire fontosnak tartják a nyugdíjtörvény szerint késő ősszel esedékes kormányzati intézkedéseket, s szorgalmazhatják a megfelelő kompenzációt is.
Az Országos Nyugdíj-főigazgatóság volt vezetője végül felidézte, mekkora felháborodással fogadta az akkori ellenzék – benne a Fidesz is –, hogy a 90-es évek közepén a Horn kormány 0,5 százalékos kiegészítő nyugdíjemelést adott. Pedig az egy sokkal problémásabb, sőt, nagyon nehéz gazdasági, államháztartási helyzetben történt. A jelenlegi hatalom nem győz kérkedni azzal, hogy még a pandémia ellenére is mennyire jól áll a gazdaság. Nos, ennek fényében kell megítélni a nyugdíjasoknak a nyár elejére ígért 0,6 százalékos emelést – mondta Barát Gábor.