Most az örökjáradék-kötvény a Soros, mint nemzeti konzultáció

Harkai Péter 2020. június 3. 10:12 2020. jún. 3. 10:12

Másfél hete, hogy a kormánynapilap logikai lukaktól hemzsegő elemzésben igyekezett megalapozni a kormány újabb nemzeti konzultációjában felmelegítendő Soros György diabolizálását. A hétvégén a kormányszóvivő már tényként közölte, hogy a nagytőkés örökkötvénnyel kívánja leigázni Európát. És valóban, de nem fosztogatnak, hanem osztogatnak – reagált megkeresésünkre Felcsuti Péter közgazdász, a Bankszövetség volt elnöke.

Annak ellenére, hogy a magyar kormány kétezer milliárd vissza nem térítendő támogatást kap az uniótól a járvány utáni helyzet stabilizálására – aminek semmi köze Soros György hetekkel ezelőtt, elvi alapon felvetett gazdasági mentőcsomagjához –, a magyar kormány pavlovi reflexei azonnal nyáladzani kezdtek és újra a régi ellenségképet szidolozzák véresre gyötört ujjakkal. Mindez kezd már pubertáskori szerelmi traumává válni az Orbán-kormány részéről: annak a haját húzza dühödt kitartással, akibe titokban mélységesen szerelmes.

A magyar származású amerikai üzletember nem szokatlan gazdasági elmélkedéseinek sorába jegyezhető az, a Der Spiegel-ben megjelent véleménycikke, amelyben felvetette egy rendhagyóan hosszú lejáratú „örökkötvény-járadék” bevezetését, amivel a járvány utáni (gazdasági) helyreállításokat biztosíthatná az Európai Unió. Mindebben az a szokatlan, hogy a javasolt kötvény tőkéjét nem kell visszafizetni, kamatot viszont természetesen fizetni kell rá. Valamennyire hasonlít a részvénykibocsátáshoz, amit a kibocsátónak szintén nem kell visszafizetnie, helyette a befektető többnyire osztalékot kap és reménykedhet a részvény árfolyamának emelkedésében. Az ilyen kötvénykibocsátás nyilvánvalóan kedvező az unió és a tagországok számára, hiszen a tőkét nem kell visszafizetni, de – mert ingyen ebéd nincs – a kamatfizetési kötelezettség a hosszú idő alatt akár meg is haladhatja a tőke összegét (ez egyébként minden hosszú lejáratú hitel természete).

Miután a demagógia gyorsabban talál utat a köznapi értelemhez, mint a közgazdasági tanulmányok hosszadalmas és fáradtságos évei alatt megszerezhető szakértelem, nemzetközileg ismert és elismert szakemberhez fordultunk annak tisztázására, hogy valóban felvásárolta-e már Magyarországot a pünkösdi hosszú hétvége alatt Soros György. 

Mindez azért érdekes, mert nem aktuális – törte össze az összeesküvés-elméletben tobzódó illúziókat a Hírklikk megkeresésére Felcsuti Péter. Értelmezése szerint, Soros György mindössze előállt egy szellemes pénzügyi javaslattal, ami ráadásul nem is az ő találmánya. Már a 19. században is történt hasonló kötvénykibocsátás, sőt, a közelmúltban az OTP is élt ezzel a lehetőséggel. Mindössze egy pénzügyi technikáról van szó, aminek vannak előnyei és hátulütői.

Soros javaslatával egyébként – a sajtóhírek szerint – az unió egyáltalán nem foglalkozik. Amivel foglalkozik – és ez valóban nagy jelentőségű –, hogy a javasolt csomag egy részének finanszírozására az Európai Bizottság maga bocsásson ki hosszú lejáratú kötvényt. Ezzel egy évtizedes vita látszik eldőlni, aminek szimbolikus és gyakorlati politikai értéke egyaránt lehet.

Hovatovább az euró 2002-ben történt bevezetése óta folyik a vita azon, hogy az uniónak a monetáris integráció mellett – amit a közös pénz létrehozása jelentett – fiskális téren is együtt kell működnie, ami közös adósságot és az azt finanszírozó közös adókat jelent. Mindez, ha úgy tetszik, előszobája a politikai integrációnak, azaz a föderális Európának, amit az alapító atyák több mint fél évszázada megálmodtak. Ehhez nincs szükség örökjáradék-kötvényre, de a közös intézmények által kibocsátott adósságlevelekre igen: 

– Ez valóban fájhat a „nemzetek Európáját” hirdető Orbán kormánynak, amely talán nyíltan nem akar vagy nem tud szembemenni a most uralkodó széljárással, ezért szokásához híven, sorosozik – nyilatkozta a Hírklikk megkeresésére Felcsuti Péter közgazdász, a Bankszövetség volt elnöke.