Most hirtelen végeszakadt Orbán bulijának
Brüsszelben a velejéig elrohadtnak tekintik a magyar jogállamot, ezért az EU milliárdokat tarthat vissza. Budapest tárgyalni akar, de nagyon sok EP-képviselőnél már elszakadt a cérna – írta a német liberális lap bécsi és brüsszeli tudósítója a szerdán bemutatott jogállamisági jelentéssel kapcsolatban.
„Brüsszelben egyfelől azt mondják, hogy a bizottság teljesen elégtelennek tekinti a levelet, amit Magyarország a jogállamisági eljárás megindítására adott válaszként küldött. Ami pedig az újjáépítési milliárdokat illeti, még abban sincs közeledés, hogy milyen ’mérföldköveket’ kell Budapestnek teljesítenie, és melyeket akarja teljesíteni. Egyáltalán nem kizárt tehát, hogy a bizottság az eddiginél is határozottabban lép fel Magyarországgal szemben” – írja a Süddeutsche Zeitung.
A cikk emlékeztet rá: Orbán negyed évvel ezelőtt hatalmas győzelmet aratott a választáson, de ehhez mélyen belenyúlt az állam zsebébe, hogy választási ajándékokat osztogasson adókedvezmények és szubvenciók formájában. A Fidesz akkor azt mondta, hogy a győzelem azt bizonyítja: a polgárok helyeslik az EU-t bíráló irányvonalat.
Most hirtelen vége szakadt a bulinak.
A Fidesz ugyanis már nem tudja fizetni a választási ajándékokat, a forint szabadesésben van, és az Orbán-kormánynak fogytán a pénze. Kiderült, hogy nem tudja betartani az ígéretét, miszerint az állam majd kompenzálja az unió által visszatartott pénzt. Az adó terén eddig erőteljesen támogatott családoknak megszorításokkal kell szembenézni. Kedden a Fidesz olyan jogszabályt vert át a parlamenten, amely a kata rövidítéssel ismert adózási formát úgy módosítja, hogy lesújt több százezer kis- és közepes vállalkozásra, és ez ellen az egész országban spontán tüntetések voltak.
Brüsszelből jönne pénz, de az EU intézményeivel a viszony erősen megromlott. Az Európai Tanácsban Magyarország ellen a 7. cikkely szerinti eljárás folyik, ami – elvben – a szavazati jog felfüggesztéséhez vezethet. Emellett a bizottság több kötelezettségszegési eljárást is indított, amelyeket jogszerűnek minősített az Európai Bíróság. Végül beindult a jogállamisági mechanizmus is, ami lehetővé tenné az uniós költségvetésből származó utalások befagyasztását. Különösen fájdalmas pillanatnyilag a pandémia után újjáépítési alapból származó támogatás és hitel visszatartása, és mindezt a demokrácia leépítésével, a korrupcióval és a jogállamiság megsértésével indokolják. Összesen sok milliárd euróról van szó.
Elmondható, hogy Budapest számára nem mennek jól a dolgok. Magyarország és Lengyelország állt a középpontban Věra Jourová uniós biztos szerdán bemutatott jogállamisági jelentésében is. Ez a harmadik ilyen jelentés a 27 tagállamról, és ezúttal „ajánlásokat” is tartalmaz. Magyarországnak a jelentés egyebek között az ajánlja, hogy lépjen fel határozottabban a magasra vezető korrupciós ügyekben, és szóvá teszi a jelentés a média helyzetét is. A bizottság a tervek szerint törvénytervezetet nyújt be a sajtószabadságról. Jourová leszögezte: a tervezett törvény lényegében a magyarországi tarthatatlan állapotokat veszi célba. A jogállamisági jelentés a nagy demokráciapolitikai témákat vizsgálja az egész EU-ban.
A koronavírus-járvány utáni újjáépítési alap más történet: pénz csakis valós reformok fejében jár. A lengyel jogállamot Brüsszelben messze nem tekintik olyan elrohadtnak, mint a magyarországit, sokan mégis úgy gondolják, hogy Magyarországnak könnyebb lehet engednie az újjáépítési alap ügyében: Varsóban emiatt a kérdés miatt széteshet a kormány, de Magyarországon egyetlen ember dönt: Orbán Viktor. Budapest apránként kifejtette, hogyan akarja megoldani a problémákat, a négy javaslatot most vizsgálják Brüsszelben. Orbán azt mondta: biztos benne, hogy ajánlatát kedvezően értékelik Brüsszelben, és a kormány sajtója már ünnepel, hogy közel a megállapodás. „Brüsszelben azonban egyfelől azt mondják, hogy a bizottság teljesen elégtelennek tekinti a levelet, amit Magyarország a jogállamisági eljárás megindítására adott válaszként küldött. Ami pedig az újjáépítési milliárdokat illeti, még abban sincs közeledés, hogy milyen ’mérföldköveket’ kell Budapestnek teljesítenie, és melyeket akarja teljesíteni. Egyáltalán nem kizárt tehát, hogy a bizottság az eddiginél is határozottabban lép fel Magyarországgal szemben” – áll a cikkben.
A bizottság problémáit tetézi, hogy az Európai Parlament újra és újra feldühödik. Sok képviselő szerint ugyanis a bizottság Magyarországgal szemben messze túl habozó. Ezért a múlt héten Strasbourgban jogi szakvéleményt mutattak be, amelynek tudós szerzői szerint Magyarországon drámai mértékben hiányzik az átláthatóság az uniós pénzek felhasználásában, és nincs működő bűnüldözési hatóság a csalási esetek elleni fellépéshez. A neves jogászok, valamint a szakvélemény kidolgozását megrendelő Daniel Freund német zöld képviselő szerint Magyarország „messze túlteljesíti a pénz visszatartásának feltételeit”.
Az EP jó ideje bírálja a bizottságot, mert az nem használja kellően a jogállamiság megsértése esetére rendelkezésre álló eszközöket, és a mulasztás miatt be is perelte a testületet, hogy rábírja arra, ne csak fenyegetőzzön a jogállamisági eljárással, hanem végre alkalmazza is azt. Mindemellett kedden Gwendoline Delbos-Corfield francia zöld képviselő interjút adott a magyar RTL tévéadónak az általa Magyarországról összeállított jelentésről. A képviselő az EP LIBE bizottságának megbízásából járt egy nagy küldöttséggel Magyarországon, és ennek alapján írta meg a jelentését. Az említett interjúban bírálta a demokrácia magyarországi állapotát, és beszélt arról is, hogy az uniós pénzek nagyon nagy része Orbán Viktor miniszterelnök környezetébe kerül. Delbos-Corfield megnyilvánulásait a Magyar Hírlap című újság haladéktalanul „az EU hazánk elleni hadjáratának” minősítette – írták a szerzők.
