Moszkvai vérfürdő – az iszlám terror az egész világot fenyegeti
Iszlám terroristák szörnyű moszkvai merénylete, amely – eddig – csaknem 140 halálos áldozatot követelt egy rockhangverseny fiatal nézői között, nem az első és távolról sem az utolsó ilyen tömeggyilkosság volt. Jelezte, hogy oroszoknak, kínaiaknak és az egész nyugati világnak egyaránt tartania kell ilyen merényletektől, amelyeknek a gázai háború újabb ösztönzést adott. A vérfürdő egyúttal sokat ártott Putyin orosz elnök hazai tekintélyének, amit azzal próbál ellensúlyozni, hogy nem is említi a valódi tetteseket, helyettük Ukrajnára próbálja terelni a gyanút.
Az iszlámista terroristák – az ISIS tagjai – egyik legfőbb ellenségüknek Oroszországot tartják. Megalapozottan: a szovjet haderők szállták meg és pusztították majd' évtizeden át Afganisztánt, az orosz hadsereg verte le két háborúban, a legnagyobb brutalitással az önállóságot kívánó kaukázusi muszlim csecseneket. Viszonzásul a 2000-es években véres tömeggyilkosságok követték egymást, orosz iskolában, színházban, közlekedési csomópontokon, összesen több száz halálos áldozattal. Az „Iszlám Állam” terroristái felrobbantottak egy Kairóból Szentpétervárra tartó utasszállító gépet, a merényletnek 224 halálos áldozata volt. 2017-ben az „Iszlám Állam” emberei gyilkoltak, robbantottak Belgiumban, Franciaországban, Ausztriában, Sri Lankán. Pár évre rá egy öngyilkos merénylő a kabuli orosz nagykövetségnél robbantotta fel magát és ezzel együtt diplomatákat.
A tettesek közül sokan orosz állampolgárok voltak. A birodalomnak mintegy 20 millió muszlim polgára van, és maga Putyin elnök közölte 2017-ben, hogy vagy 9 000 iszlámista ment Oroszországból és a közép-ázsiai volt szovjet köztársaságokból Szíriába harcolni. Az elnök egyébként tartott attól, hogy a Szocsiban rendezett téli olimpia is merényletek színhelye lehet. Ezért a játékok előtt hallgatólagosan külföldre engedték a veszélyesnek ítélt kaukázusiakat.
Az ISIS nagy területeket foglalt el Irakban és Szíriában, kikiáltva „Kalifátusait” és terrorizálva a lakosságot. Bár sikerült nagyrészt kiszorítani őket, „a terroristák szíriai melegágya óriási veszélyt jelent számunkra” – így Putyin. Aki meg is tesz mindent e veszély elhárítására és bombázza mindmáig Szíriát, ahol az orosz csapatok és a légierő 2015 óta segít fenntartani Aszad elnök elnyomó rendszerét annak ellenfeleivel, főként az iszlamistákkal szemben.
E harcokban nagy szerep jutott a Wagner-csoportként emlegetett, különösen brutális magán-hadseregnek. Az orosz légierő az elmúlt hónapokban, a szír hadsereggel együttműködve, fokozta támadásait az országban máig rejtőzködő terroristák ellen, légitámadásaival nem kímélve kórházakat, lakóépületeket sem. Nem véletlen, hogy a moszkvai merénylet után az első külföldi államfő, akivel Putyin tanácskozott, Aszad szír elnök volt.
A moszkvai merényletért az ISIS-K (Koraszán) elnevezésű, 2015-ben alakult szervezet vállalta – videofelvételekkel ismételten alátámasztva – felelősségét. Az afgán, iráni, türkmenisztáni területeket magában foglaló egykori övezet nevéről van szó. Emberei Afganisztánban is harcolnak, az országot irányító tálibok ellen, mert nem tartják azokat eléggé iszlám-hűnek. Feltehetően ők voltak a felelősei a januári, iráni merényletnek, amely csaknem 100 halálos áldozatot követelt. Egyébként ott vannak az ISIS emberei, szervezetei több nyugat-afrikai országban is.
Az orosz elnök még 2017-ben bejelentette, hogy „legyőzték az Iszlám Államot”. Ennek tükrében alig néhány nappal nagy garral megünnepelt minapi választási győzelme után, súlyos tekintélyveszteség Putyin számára, hogy igencsak kiterjedt biztonsági szolgálatai mit sem tudtak a készülő merényletről, amelynek valószínűségét az amerikai kormány időben jelezte, még Moszkvának is.
Putyin így leginkább arra próbálja felhasználni a tragédiát, hogy tovább korbácsolja az Ukrajna elleni indulatokat. Állítása, hogy a terroristákat „nyitott kapu várta volna Ukrajnában” és hogy az ukránok állnának a merénylet mögött, nehezen elképzelhető.
