MSZP: a kormány milliárdokat költene olyan kastélyokra, amelyeket nemrég ajándékozott el a haveroknak

A történet a magyar közélet egyik legbeszédesebb példája arra, hogyan bánik a Fidesz‑kormány a közvagyonnal. Lázár János építési miniszter az elmúlt évben több értékes műemléki kastélyt adott át kormányközeli cégeknek és alapítványoknak. Akkor azzal indokolta a döntést, hogy az államnak nincs pénze ezek további felújítására, ezért szükség van magántőkére. Most mégis kiderült: az állam újabb 6,4 milliárd forint közpénzt tervez ezeknek a kastélyoknak a felújítására. A legtöbb pénzt, közel 3 milliárdot, a füzérradványi Károlyi‑kastély kapná; a 4iG informatikai céghez került dégi kastélyra 1,3 milliárd jutna; a Mol‑alapítványnak ajándékozott bajnai kastélyra 1 milliárd; a Richterhez került nádasdladányi kastély magtárára 768 millió; a tatai Esterházy‑kastély parkjára pedig több mint félmilliárd.

A sajátosság az, hogy ezek a kastélyok az elmúlt években már óriási közpénzmilliárdokból újultak meg, döntően európai uniós forrásokból. A füzérradványi Károlyi‑kastély felújítása például 1,723 milliárd forint EU‑s pénzből és 1,401 milliárd hazai forrásból valósult meg. A dégi Festetics‑kastélyra 1,723 milliárd forint uniós támogatás és mintegy 1,5 milliárd forint hazai pénz jutott. A bajnai Sándor–Metternich‑kastélyra 1,723 milliárd EU‑s forint és 557 millió hazai forrás érkezett, a nádasdladányi Nádasdy‑kastélyra 1,723 milliárd EU‑s forrás és 212 millió forint magyar hozzájárulás. A tatai Esterházy‑kastély felújítására 1,5 milliárd uniós támogatás és 0,9 milliárd hazai forrás ment el. Ezek a számok együtt több mint 22 milliárd forintot tesznek ki. A kastélyokat most „örökbefogadó” cégek és alapítványok működtetik, a kormány mégis újabb milliárdokat pumpál beléjük, miközben Lázár korábban arról beszélt, hogy nincs pénz ilyen felújításokra – olvasható az MSZP honlapján.

Mit történik a kastélyok környékén?

A legnagyobb pofátlanság azonban abban rejlik, hogy ezek a milliárdok néhány falura és városra koncentrálódnak, ahol közben alapvető közszolgáltatásokra nincs forrás.

– Füzérradvány, alig négyszáz lakosú zsákfalu, a Magyar Falu Programból nagyjából 30 millió forintot kapott az óvodaépület felújítására, a bekötőút felújítása pedig közel 280 millió forintba kerül. A Károlyi‑kastélyra eddig elköltött 3,124 milliárd forint és a mostani 2,8 milliárdos támogatás ennek több mint tízszerese: ennyi pénzből új iskolát, rendelőt, utat és járdát lehetne építeni a falunak.

– Dég községben az orvosi rendelő energetikai felújítása 21,5 millió forintba került, a Dr. Kovács Pál Általános Iskola fejlesztése 30,1 millió forintba. Az óvoda egyik csoportszobáját 12 millióból hozták rendbe, és a település kamerarendszerének kiépítése 7,8 millióba került. Ezek a fejlesztések együtt sem érik el a 70 millió forintot. A dégi kastélyra azonban már több mint 3,2 milliárd forintot költöttek, most pedig még 1,3 milliárdot adnának hozzá – ennyi pénzből Dég egészségügyét és oktatását évtizedekre rendbe lehetne tenni.

– Bajna község 79,6 millió forintos támogatást nyert a település óvodája és sportcsarnoka energetikai korszerűsítésére, tetőn elhelyezett napelemekre és akadálymentesítésre. A vízelvezető rendszer javítására 35 millió forintot kaptak, a járdák és az utak felújítása pedig még várat magára. Ezek együtt 120 millió forint körül mozognak, miközben a Sándor–Metternich‑kastély felújítása már 2,28 milliárdba került, és most még 1 milliárdot terveznek rá. Ez több mint húszszoros különbség.

– Nádasdladány 2019-ben 35 millió forint támogatást kapott a helyi egészségház energetikai korszerűsítésére, amit a község 6 millióval egészített ki. Orvosi eszközök vásárlására további 2,8 millió forint érkezett, és öt pályázat összesen 333 millió forintot hozott a településnek. A Nádasdy‑kastélyra ezzel szemben 1,935 milliárdot költöttek, most pedig 768 millió forintot szánnak rá – több mint hétszer annyit, mint a község összes fejlesztésére.

– Tata városa 500 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Kertvárosi Óvoda építésére. Ez óriási segítség, de a projekt 2026-ra fejeződik be, és a pénz szinte megegyezik a tatai Esterházy‑kastély parkjára most pluszban szánt 520 millió forinttal, amelyet a 2,4 milliárdos korábbi költésen felül ad a kormány.

Ezek az arányok jól mutatják, milyen szemérmetlen a kormány: miközben százmilliós nagyságrendű támogatásokból igyekeznek energetikailag korszerűsíteni az óvodákat, iskolákat és orvosi rendelőket, a NER-közeli kastélyok egyenként több milliárd forintot nyelnek el. A csillogó kastélyprojektek már egyszer elvitték a közösségi pénzeket, és most újabb milliárdokhoz jutnak, hogy a kiválasztottak luxusát szolgálják, miközben a települések még egy járdára vagy rendelőre is hiába várnak.

Mit jelent ez nekünk?

A magyar adófizetők tehát most is fizetik a számlát – de a haszon nem őket illeti, hanem a kiváltságos kormányközeli köröket. A kastélyok fényűzően megújulnak, miközben a mindennapi élet problémái – kórházi várólisták, alulfizetett pedagógusok, omladozó iskolák – megoldatlanok maradnak. Az MSZP szerint a közvagyont nem elajándékozni kell, hanem közösségi célokra használni. A kastélyokat nem oligarchák magánklubjává, hanem a helyi közösségek kulturális és turisztikai központjává kellene tenni. A milliárdok helyett, amelyeket most a NER baráti köreinek juttatnak, az oktatásra, egészségügyre és a szociális biztonságra kellene költeni. A kulturális örökség védelme nem lehet üzlet: a magyar történelem és műemlékeink mindannyiunk közös kincsei, amelyekből nem szabad párthű üzletembereknek magánprofitot gyártani.

Az MSZP ezért azt követeli: a kormány állítsa le a közvagyon kiárusítását, hozza nyilvánosságra a kastélyátadások pontos szerződéseit, és garantálja, hogy a jövőben minden hasonló fejlesztés közérdeket szolgáljon, ne magánvagyont gyarapítson.