MSZP: osztogató-fosztogató költségvetés volt a 2022-es

Harangozó Tamás vezérszónoki felszólalásában, a Parlamentben arról beszélt, hogy a kormánynak több megközelítésben sem sikerült a 2022. évi költségvetés végrehajtása. „A Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló 2021. évi XC. törvény végrehajtásáról” szóló törvényjavaslat vitáján az MSZP frakcióvezető-helyettese azt mondta: „Ez az egy mondat mindent elmond, és itt be is fejezhetnénk a vitát – már, amennyiben ez vita, ami ma itt zajlik”. 

A szocialista országgyűlési képviselő szerint még a költségvetés tervezése sem sikerült. „Amit talán a pénzügyminiszter is elismerne, ha bejött volna a Parlamentbe a zárszámadás vitájára” – szúrt oda Varga Mihálynak. Kritikája szerint a költségvetést annyiszor módosították, hogy már nagy vonalakban sem hasonlít ahhoz a törvényhez, amit a parlament elfogadott 2021-ben. „2022-ben például 60 olyan Magyar Közlöny jelent meg, amelyben kijött egy határozott arról, hogy már megint megváltoztatták a költségvetést” – fogalmazott Harangozó Tamás. Ezek közül hat még 2021-ben jött ki, mielőtt hatályba lépett volna a költségvetés. Összegzése szerint múlt évben átlagosan hat nap és 18 óránként kellett hozzányúlni a „stabil” költségvetéshez, amelyben összesen 2693 milliárd forintot helyeztek át a büdzsé egyik helyéről a másikba, vagyis a költségvetés tizedét mozgatták rendeletekkel, a parlament nélkül. „Tegyük hozzá, hogy ez még mindig színvonalasabb volt, mint amit az idei költségvetéssel műveltek. Előbb nyáron megírták a 2023-as költségvetést, azt módosították háromszor, majd december 29-én belátták, hogy teljesen elszakadt a valóságtól, majd a kormány egy rendelettel teljesen új költségvetést alkotott, ezt a költségvetést hagyatták jóvá az Országgyűléssel, pár hónappal később, mintha még bármi jelentősége lenne a vitának egy hónapok óta hatályban lévő törvényjavaslatnál” – fogalmazott Harangozó Tamás, aki szerint „az Országgyűlés szuverenitását ennyire semmibe vevő, tragikomikus eseménysort ritkán lehet látni, még kis hazánkban is”.

A szocialista képviselő szerint nem sikerült rendbe tennie a költségvetést, sőt, jól látszik, hogy egyetlen cél vezérelte a kormányt: a szavazatvásárlás és a szavazók megtévesztése. „Azt a fikciót próbálták elhitetni az emberekkel, hogy a magyar gazdaság és költségvetési remek formában van. Erről azonban gyorsan lehullott a lepel, az év végére a gazdasági növekedés eltűnt, sőt, recesszióba fordultunk, elapadtak az adóbevételek, megugrott az államadósság és az infláció. Ezek a tények” – mondta Harangozó Tamás, aki szerint a kormány felelőtlen gazdaságpolitikája vezetett ehhez a helyzethez. Tovább sorolta a számokat: a tervezett 3 százalék helyett 14,5 százalék lett az infláció; a pénzforgalmi deficit a tervezett 3152 milliárd forinttal szemben 4672 milliárd lett, ami 48 százalékos túllépés, és ebben még nincs benne a kormány extra 800 milliárd forintos gázvásárlása sem. A GDP arányában 6,2 százalék lett a hiányt, ennek megugrása kéz a kézben jár együtt az államadósság növekedésével. 2021-ben „csak” 1460 milliárd forint ment az államadósság kamataira, ez tavaly már 2143 milliárd forint. „Nacsa képviselő úr, összehasonlításképpen a maguk kormánya ennyit fordított tavaly összesen a teljes oktatási rendszerre” – tette hozzá, odaszúrva a kormánypárti politikusnak.

„Ezek a tények, amik azt mutatják, hova kormányozták bele az országot” – mondta az MSZP-s politikus, aki beszédében áttekintette, mire költötték el tavaly az adófizetők pénzét. Harangozó Tamás szerint hiába ismételgetik, az állam még sosem kezdte magán a spórolást; a költségvetés arányaiban többet költött az állam működésére 2021-ben. „Azt is látjuk, hogy a legnagyobb vesztes az oktatás, ez sokat megmagyaráz abból, ami a közoktatásban történik” – fogalmazott az MSZP frakcióvezető-helyettese, aki azzal vádolta a kormányt, hogy nem hajlandó tisztes megélhetést biztosítani a tanároknak, 20 százalék fölé emelkedő infláció idején sem, illetve iskolaépületekre, tanuszodákra sem hajlandó költeni. 

Harangozó Tamás szerint az iskolarendszer összeomlása nem távoli jövőkép, hanem a mindennapok problémája. „A konténeriskolákkal, a gyermekmegőrzőként működő általános iskolákkal, a krónikus szaktanárhiányban szenvedő középiskolákkal” – tette hozzá. 

Az egészségügyre fordított költségvetési összegekből Harangozó Tamás azt olvasta ki, hogy a kormány mintha már el is felejtette volna a koronavírus-járványt; megszűnt a felmondási tilalom, a foglalkoztatottak létszáma a tervekhez képest mintegy 2400 fővel csökkent; a 2022-es évet a kórházak tízmilliárd forint adóssággal zárták, még úgy is, hogy 55 milliárd forintos év végi adósságrendezés történt. „A finanszírozás azonban egyre súlyosabb problémát jelent, hiszen idén ősszel százmilliárd forint fölé nőtt a kórházak adósságállománya, amely közel kétszer akkora, mint a ’22-es azonos időszakban volt. A kormányt tehát nem tesz mást, mint hagyja, hogy a járvány alatt megemelt egészségügyi forrásokat az infláció szépen lassan elolvassza” – mondta a szocialista képviselő. 

„A jóléti kiadásokon is kitűnt, hogy választási év volt 2022, de még ez sem volt elég indok a kormánypárti képviselők számára, hogy megemeljék a 15 éve változatlan összegű családi pótlékot vagy a nyugdíjminimumot. Sőt, hiába emelkednek töretlenül a nyugdíjakat érintő méltányossági és segélykérő kérelmek, ennek fedezetét sem voltak hajlandók érdemben megnövelni” – mondta a vitában Harangozó Tamás. Összegzése szerint sem az oktatás, sem az egészségügy, sem a szociálisan rászorulók nem voltak fontosak a kormánynak, viszont sokkal fontosabb volt a propaganda: a közmédiának 110 milliárdos támogatás jutott, a kabinetiroda 45 milliárd forintot költhetett el kormányzati kommunikáció címén. A vagyonkezelő alapítványokra is elköltöttek 30 milliárdot. „Igaz, ez már csak aprópénznek számít ahhoz a több száz milliárdos részvénycsomagokhoz, cégekhez, termőföldekhez és kastélyokhoz képest, amit már korábban átadtak ezeknek a kormánypárt irányítása alatt álló magánszervezeteknek” – fogalmazott az MSZP frakcióvezető-helyettese. 

A szocialista politikus szerint a kormány a Várban épülő új minisztériumi épületekre sem sajnálta az adóforintokat, csak a Pénzügyminisztérium építésére húszmilliárd forint ment el, nem összesen, hanem csak 2022-ben. A Budapest-Belgrád vasútvonalra is 10 milliárdokat költöttek, miközben a kormány minden vasúti beruházást leállított. „A végeredményt naponta tapasztalja minden magyar állampolgár. Nem véletlen, hogy szinte minden nap lehet olvasni lerobbanó mozdonyokról, szaporodó lassújelekről, a késések miatt a nemzetközi közlekedésről levágott Magyar Államvasutakról. Eközben a Mészáros-csoport 100 milliárdokért építhet egy olyan vasútvonalat, ami elkerüli a magyar városokat, alacsony lesz a sebessége, de legalább drágán és sokáig lehet építeni” – fogalmazott Harangozó Tamás. 

„Megállapíthatjuk, hogy a 2022-es, »Újraindításnak« nevezett költségvetésből egy hibrid, osztogató-fosztogató választási költségvetés lett” – mondta a szocialisták frakcióvezető-helyettese, aki szerint a költségvetéssel kétszer is átverte a kormány a választókat. Harangozó Tamás emlékeztetett: az év első felében, a választások előtt úgy osztogattak, mintha minden rendben lenne a költségvetéssel, majd jött a feketeleves, felpörgött az infláció, szűkült a rezsitámogatás; az oktatás, az egészségügy és a rászorulók segítése pedig sokadrangú probléma a Fidesz szemében. „Mindezeket egybevéve, a 2022-es évi zárszámadás nem támogatható, az MSZP nem fogja megszavazni” – zárta beszédét Harangozó Tamás.