Nagy Erzsébet: búvópatak-szerű forradalom zajlik az oktatásban
Azzal, hogy az oktatásban különböző szervezetek különféle akciókat tartanak, nem hullik darabokra az „ellenállás”, sőt, inkább egyfajta búvópatak-szerű forradalom zajlik – véli Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának ügyvivője. A szakszervezetek szerint minden médiafölény ellenére komoly meglepetések érhetik a kormányt, ha továbbra sem veszi figyelembe azokat a követeléseket, amelyeket megfogalmaznak. Ők ugyanis semmi mást nem követelnek, mint azt, amit a kormány saját maga vállalt a 2022 nyarán aláírt EFOP Plusz pályázatban: egyetlen szerzett jogot nem vesznek el az oktatásban dolgozóktól. A jelen állás szerint azonban a státusztörvény-tervezet most ismert változata nem más, mint a jogfosztások gyűjteménye.
– A PDSZ levelet írt a EP-képviselőknek, hogy minden erővel próbálják megakadályozni a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony („státusztörvény”) tervezetének benyújtását. A Pedagógus Egység Novák Katalinnál akciózott vasárnap, az Egyesült Diákfront (EDF) péntekre tüntetést hirdetett. A PSZ (és a PDSZ) fórumokat tart országszerte, és aláírásgyűjtésekkel a maga útját járja a Tanítanék is. Darabokra hullik az ellenállás, vagy több embert lehet így megszólítani?
– Mi úgy gondoljuk, hogy több embert, és többféleképpen lehet elérni azzal, hogy a különböző szervezetek különböző akciókat tartanak. Ez egyáltalán nem jelenti a „darabokra hullást”. A különböző akciókban részt vesznek a különböző szervezetek tagjai. Persze, van, aki passzív marad. Bár minden héten zajlik egy civil beszélgetés, amelyen megpróbáljuk koordinálni a folyamatokat, de ezeken sem vesz részt mindig mindenki.
– Ön szerint a tiltakozások külön-külön is hatnak, vagy összeadódik a hatásuk?
– Szerintem külön-külön is hatnak, és együtt ugyancsak. Főleg akkor, ha sokan eljönnek a rendezvényekre. Például tüntetni most, május 19-én. Ezt az eseményt minden szervezet nagyon várja. Vita persze volt arról, hogy hol legyen az esemény, többen azt mondták, megint a Karmelitára kellene összpontosítani, de a diákok ezt nem szerették volna. Most tényleg nagyon nagy lesz a létszám, már több mint 19 ezren jelezték, hogy részt vesznek a tüntetésen, és a diákok attól tartanak, ha bármi történik, a tömeg agyontapossa azokat, akik legelöl vannak. Ráadásul most már a diákok is sokkal inkább a saját érettségijükön akarnak ülni, és nem a Gyorskocsi utcában. Egyébként pedig, ha több társaság ilyen eseményekben gondolkodik, azokat, akik az első sorokban vannak, fizikailag, jogilag és lélektanilag is fel szokták készíteni arra, hogy aki a frontvonalban van, az mit csináljon, és mit csinálhat.
– A kormánynak minden „akciózás” ellenére, mégis sikerül a közvéleménnyel elhitetnie, hogy csak egy szűk kisebbség hőbörög…
– Folyamatosan ezt mondják, és van az a tájékozatlan tömeg, amelyik még azt is „beveszi”, hogy csak pár kérdésben van már ellentmondás a státusztörvény körül.
– A PDSZ a magyar uniós képviselőknek küldött levelében többek közt felkéri Magyarország valamennyi európai parlamenti képviselőjét. hogy minden lehetséges eszközzel próbálják megakadályozni a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony („státusztörvény”) törvénytervezetének benyújtását, mivel annak tartalma ellentmond az EFOP PLUSZ megállapodásban foglaltaknak és így veszélybe sodorja a pedagógusok bérének rendezését.
– Igen. Azért is léptük meg ezt, mert azt látjuk, hogy ahol a pénzt „osztogatják” – szemben sok megtévesztett magyarral – már nem veszik be, hogy minden rendben lenne. Azt kértük az európai parlamenti képviselőinktől, tegyenek meg Brüsszelben is mindent annak érdekében, hogy a státusztörvény ne lépjen hatályba, miután a tervezet ellentétes az EFOP Plusz-os vállalásokkal. Ezt a levelet egyébként a fideszes európai parlamenti képviselők is megkapták, noha ők nyilván nem fognak semmit tenni. De nekik is elküldtük, nehogy azt higgyék, itt valami „mutyiról” van szó.
– Lesz erre a levelükre fogadókészség?
– Azt gondoljuk, hogy az ellenzéki képviselőknél biztos lesz rá fogadókészség, mert ők eddig is negatívan nyilatkoztak a státusztörvényről. Azt gondoljuk, hogy segíteni fognak abban, hogy minden döntéshozóhoz eljusson. Bár egyébként már ők is tudnak róla…
– Miből gondolják?
– A nagy parlamenti frakciók már írtak levelet Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, amiben arról tájékoztatták, hogy a magyar kormány által „összedobott” státusztörvény nem felel meg azoknak az uniós elvárásoknak, amelyeket Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Pluszban (EFOP PUSZ) az uniónak tett. Például, a vállalással ellentétben, nem teszi vonzóvá a pedagóguspályát (a látszólagos engedmények ellenére sem), szerzett jogokat vesz el, és csökkenti az autonómiát. Ennek a levélnek azért is volt nagy jelentősége, mert egyébként nehéz áttörni azt a falat, hogy az Európai Parlamentben foglalkozzanak a magyarországi oktatási törvényekkel, mivel az oktatás alapvetően belügy. Csak itt most összekapcsolódik az uniós támogatással, mert a magyar kormány azt vállalta, olyan jogszabályokat hoz létre, amelyek benne vannak az EFOP Pluszban. Ezért fel kellett hívni arra a figyelmet, hogy ez nemhogy nem teljesül, de a vállaltaknak egyenesen az ellenkezője valósul meg. Ezért nagyon kemény levelet írtak a frakciók, és az összes nagy frakció vezetője (az EPP, vagyis az Európai Néppárt; a, liberális-centrista Renew Europe; az S&D, vagyis a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége; és a The Left, Greens/EFA vagyis az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal frakció vezetője) aláírta. A levelet konkrétan a Zöldek állították össze, és egyedül csak a szélsőjobb frakció nem írta alá. A levelet elküldték az összes érintett uniós biztosnak is. Ez elég erős jelzés az uniós parlamenttől, hogy súlyosan problémás a státusztörvény tervezete, és a levél igen nagy lépés annak érdekében, hogy a magyar kormány ne tudja uniós támogatásból tovább rombolni a demokráciát és a közoktatás helyzetét.
– Tulajdonképpen mi zajlik most az oktatásban? Egy csöndes forradalom?
– Igen, egy búvópatak-szerű forradalom zajlik az oktatásban. Én úgy látom, a társadalom jónéhány tagja azt várja, hogy valakik vívják meg helyettük a forradalmat, amit ők a fotelből néznek végig. Azért is féltem a fiatalokat, mert van egy olyan érzésem, hogy ezt tőlük várják el.
|
A szakszervezetek csak azt követelik, amit a kormány maga vállalt Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke is úgy látja, egyértelműen több embert lehet megszólítani akkor, ha több szervezet akciózik. Minden szereplőnek megvan a maga feladata, szerepe, de amit tesznek, az koordináltan történik. Szó nincs arról, hogy bármilyen egység megbomlana, csak arról van szó, hogy egyik-másik szervezet mit tud vállalni a változások elérése érdekében. A PSZ alelnöke szerint a kormányzati propagandával szemben nehéz bármit állítani, mert amit ők mondanak, az végigsöpör a teljes kormánymédián, a szervezetek egy-egy kijelentése vagy véleménye pedig nagyjából a még nem teljesen a kormány irányítása alatt álló, illetve a független médián megy végig. A pálya erősen a kormány oldala felé lejt a sajtóban is. Egyébként a PSZ hónapok óta fórumokat tart országszerte, s nagy az érdeklődés irántuk. Egyértelmű, hogy az oktatásban dolgozók nagyon elkeseredettek, és sokkal többen nem értenek egyet a kormány státusztörvény-tervezetével, mint ahányan ezt nyíltan – akár bármilyen közösségi oldalon keresztül – hirdetnék. A kormányt érhetik még kemény meglepetések e téren, ha továbbra sem veszi figyelembe azokat a követeléseket, amelyeket a szakszervezetek megfogalmaznak. A szakszervezetek pedig semmi mást nem követelnek, mint azt, amit a kormány saját maga vállalt a 2022 nyarán aláírt EFOP Plusz pályázatban: egyetlen szerzett jogot nem vesznek el az oktatásban dolgozóktól. A fórumokon pedig azt ismertetik, hogy a státusztörvény-tervezet jelenleg ismert változata tulajdonképpen nem más, mint a jogfosztások gyűjteménye. |
