Nagy Gabriella: a 35 évre tervezett autópálya-koncesszió valójában leplezett közbeszerzés

Millei Ilona 2021. július 7. 17:15 2021. júl. 7. 17:15

Június közepén derült ki, hogy az összes autópályát, autóutat és gyorsutat koncesszióba adná a kormány 35 évre. A részleteket nem hozták nyilvánosságra, csak annyit tudni, azokra a pályaszakaszokra (M5, M6), amelyek jelenleg is koncessziós modellben működnek, opciós jogot biztosít a majdani nyertesnek. Ráadásul a koncessziók felelőse ősztől egy új, kormánytól független hatóság lesz, amelynek vezetőjét még a mostani miniszterelnök nevezheti ki kilenc évre. A Transparency International Magyarország (TI) az Európai Bizottság Belső Piaci Főigazgatóságához fordult, azt kéri az EU-tól, hogy vizsgálják meg a 35 évre tervezett autópálya-koncesszió uniós jognak való megfelelőségét. A civil szervezet úgy véli, hogy a beharangozott koncesszió több ponton is sértheti az unió vonatkozó irányelvét, valamint az uniós közbeszerzési irányelvet, és az se a magyar közbeszerzési törvény, se az uniós irányelvek alapján nem koncesszió. Nagy Gabriellával, az TI közpénzügyi programvezetőjével beszélgettünk.

Azt mondja a kormány, hogy azért nem adnak az autósztráda koncesszió pályázatról tájékoztatást, mert azt előbb az érintett cégeknek kell tudniuk. Ön szerint rendjén van ez így?

Ez egy koncessziós eljárás, de lényegében úgy zajlik, mint egy közbeszerzési eljárás. A hirdetmény nyilvános, de a leírás ahhoz képest, hogy milyen jelentős a projekt, nagyon szűkszavú. Lehetett volna bővebben részletezni, mivel ez egy teljesen nyílt eljárás. Ennek a hirdetménynek az alapján, ha egy olyan cég akar ajánlatot tenni, aki nem ismeri a magyar piacot, vagy akár nem bennfentes magyar cég, akkor nem vagyok biztos benne, tudja, milyen dokumentumokat kellett beküldenie. A Transparency International Magyarország kikérte azokat a számításokat, amik megalapozták, hogy miért 35 évre szól a koncesszió. Azt mondták, azokat nem adják ki, mert döntéselőkészítő anyag, folyamatban levő ügy. Azt el tudom képzelni, hogy a számításokban lehetnek üzleti titkok, ugyanis olyano számításokat kell bemutatni, amik megindokolják, miért 35 év szükséges ahhoz, hogy a beruházás megtérüljön. Ettől még kiadhatták volna a számításokat, legfeljebb törlik, ami üzleti titok. Ez a most kiírt koncessziós eljárás egyébként két fordulós, az első körben részvételre jelentkeztek a cégek. Most tárgyalások kezdődnek, amelyek során még több minden ki fog kristályosodni, nyilván vannak olyan információk, amik még nem világosak, és amik a tárgyalások során még alakulnak. Majd azokat kérik fel, hogy tegyenek ajánlatot, akik részt vettek ezeken a tárgyalásokon. 

Ha ennyire szűkítik a kört, akkor az érdekük az, hogy ne sok pályázó legyen, ne sok cég induljon, és leginkább csak azok, akik a kormánynak kedvesek…

Igen, nekem már a közzétett hirdetmény szűkszavúsága miatt volt olyan érzésem, azért nincs benne normálisan minden információ, mert az, akinek tudnia kell, hogy mi van benne, az már tudja, vagyis bizonyos cégek képben vannak, és azok fognak jelentkezni. Azt is lehetett hallani – bár ez inkább csak spekuláció –, hogy a kormány csupán tesztelni akarta a piaci szereplők és az emberek között is, hogy mi lenne ennek a kiírásnak a visszhangja, és lehet, hogy érvénytelenné is fogja nyilvánítani. De a kiírás állítólag még a bennfentes cégeket is meglepte, mert ők más konstrukcióról hallottak. Már az év eleje óta azt pletykálták, hogy PPP-konstrukció lesz, ehhez képest ezt a koncessziót írták ki.

Egyáltalán az uniós irányelveknek megfelelően, koncessziónak tekinthető ez a pályázat?

Nem. Ezért is írtunk levelet az Európai Bizottság Belső Piaci Főigazgatóságához. Ez se a magyar közbeszerzési törvény, se az uniós irányelvek alapján nem koncesszió. Magának a koncesszió fogalmának van két fontos eleme, az egyik az, hogy a koncesszió jogosultjára átruházzák az építmény hasznosítási jogát, ami egy autópályánál azt jelenti, hogy ők szedik az útdíjat. A másik, hogy a koncesszió jogosultja viseli a hasznosításból eredő működési kockázatot. Ez pedig azt jelenti, hogy vagy befolyik neki annyi az útdíjból, ami fedezi a munkáját, vagy nem. És ez ennél a koncesszió kiírásnál nincs így. A hirdetményből sem ez derül ki. Ráadásul Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy az útdíjak beszedését továbbra is a kormány fogja végezni. Vagyis ez nem egy koncesszió, csak elnevezték annak. Az én álláspontom az, hogy ez valójában egy leplezett közbeszerzés, amelyet úgy bonyolítanak le, hogy nem tartják be a közbeszerzési szabályokat, vagyis megsértik az uniós közbeszerzési irányelvet. Közbeszerzést négy évre lehet kötni, ha valamiért egy kicsit hosszabb, akkor nagyon szigorú indokolási kötelezettség van. A koncessziót bármennyi időre lehet kötni, de, ha ez az idő öt évnél hosszabb, akkor számításokkal kell igazolni, hogy ez szükséges ahhoz, hogy megtérüljön a beruházás. Szerintem úgy gondolták, hogy koncessziónál jobban átcsúszik ez a 35 év, és azzal próbálnak trükközni, hogy elnevezték koncessziónak. A koncessziónál egyébként is kevésbé szigorúbb szabályok vannak. 

A Transzparency International mit remél ettől a vizsgálattól? 

Az Európai Bizottságnak nagyon sok ügyben gyakran nehéz jogilag megfogni azt, amit a kormány csinál, mert a „szürke zónában” teszi, nem is igazán uniós jog, nem is jogilag problémás, hanem erkölcsileg. Mi sem szoktunk gyakran a bizottságnak írni, de ennél az ügynél azért döntöttünk a levélírás mellett, mert jogilag annyira jól megfogható a probléma, ki lehet mutatni, hogy ennek és ennek az irányelvnek ilyen és ilyen cikkelyét sértik meg. Ha az Európai Bizottságban tényleg van arra hajlandóság, akkor erre az ügyre lehet kötelezettségszegési eljárást indítani, amit akár az Európai Unió bíróságáig is el lehet vinni. A kötelezettségszegési eljárásban vagy rákényszerítik a kormányt, hogy a jogszabályoknak megfelelően csinálja, amit csinál, vagy el lehet menni az EU bíróságáig. Ez azért fontos, mert ha a bíróság is kimondja, hogy jogsértés történt, akkor, ha a következő kormány fel akarja mondani ezt a szerződést, nem kell kártérítést fizetnie. Így nyilván azt reméljük, hogy vagy az Európai Bizottság nyomására a kormány eláll ettől a tervtől – ez a legjobb szcenárió –, vagy, ha egy kötelezettségszegési eljárás végén az EU bírósága is kimondja, hogy jogsértő, akkor pedig eleve semmis a szerződés. Ez azért is fontos, mert bármilyen kormány van, az semmiképp nem jó, amikor nagy kártérítést közpénzből fizetnek ki. De még olyan hatása is lehet, hogy az az üzletember, aki gondosan jár el, nem ír alá egy olyan szerződést, amiről tudja, akár a Bizottság, akár a bíróság vizsgálja, és jogszabályellenes lehet.

Közben a Publicus Intézet felméréséből – amit a Népszava közölt – kiderült, hogy a kormánypártiak és az ellenzékiek körében is egyaránt nagyon magas az elutasítottsága annak a kormányzati tervnek, hogy 35 évre koncesszióba adják az autópályákat. Miért?

Örültem ennek a hírnek, de meg is lepődtem. Azt gondoltuk, hogy az autópálya-koncesszió nagyon jogi dolog, a levelünkben is elég bonyolult jogi, technikai megfogalmazások vannak, és nem biztos, hogy annyira érdekli az embereket. Ezek szerint mégis csak átment a köztudatba, hogy itt arról lenne szó, 35 évre odaadnák Magyarország teljes autópálya, meg egyéb gyorsforgalmi-úthálózatát valakinek. Maga a nagysága is – egy egész ország úthálózata –, meg a hossza, a 35 év is megfogta az embereket, és az is, bármilyen cégnek adják oda, legyen az akár NER közeli, akár nem, annak a cégnek 35 évre nagyon jó biznisz, viszont lezárja a versenyt, más cégek labdába se rúghatnak.

Mit gondol arról, hogy a  Publicus felmérése szerint a fideszes szavazók többsége egyébként nem csak, hogy elutasítja az ötletet – már akihez eljutott egyáltalán a hír, mert 32 százalékuk egyáltalán nem is hallott róla –, de sokan azt sem zárják ki, hogy irányított eljárásról lenne szó?

Ez már nem annyira a koncesszió kérdése, de mi is látjuk, hogy a korrupció igen nagy Magyarországon. Nekünk is voltak felméréseink arról, hogy az emberek, még ha azt is érzik, hogy nem tehetnek ellene, és emiatt pedig apátiában is vannak, de igenis tudják, hogy létezik, nagy mértékben ismerik is ezeket a korrupciós eseteket. Igaz, abból a szempontból, hogy az emberek jelentik-e ezeket, nagyon rosszak a mutatók. Van erre egy uniós felmérés, amiből az derült ki, hogy az emberek Magyarországon jelentenék a legkevésbé, ha korrupciót látnak. De úgy látszik, ez az autópálya-koncesszió már kiverte a biztosítékot. 

Nem ugyanaz az elv ez, ahogy mindent alapítványi kezelésbe akarnak adni?

De igen. Mi is úgy gondoljuk, hogy abszolút ebbe a folyamatba illik. Elkezdődött az állami vagyon kiszervezése magánkézbe, ez látszik abból is, hogy az alapítványokba áttettek állami tulajdonú elemeket. Itt az autópályáknál is azt látjuk, esetleg arra készülnek, ha jövőre nem is ők nyernek, egy-két baráti cégnek 35 évre be van biztosítva a biznisz, és lehet, hogy az nem csak a két baráti cégnek lesz jó. Viszont nagyon rossz az új kormánynak, mert ha szabadulni akar ebből a 35 éves szerződésből, azt felmondani csak iszonyú kártérítés mellett lehet. Ha az EU bíróságán kimondják, hogy jogellenes, akkor viszont semmis a szerződés, fel lehet mondani, nem lesz kártérítés. És teljesen mindegy, hogy milyen kormány van hatalmon, ez a közpénzek védelme. 



Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom