Nagy Márton a szociális szféra 50 százalékos béremeléséről: én örülnék a legjobban, ha adhatnék

Nagy Márton elmondta, a kormány által az év elején meghirdetett gazdaságpolitikai keretrendszer alapjait a vállalkozásfejlesztés, a 150 gyár, az adócsökkentés politikája, a lakhatás, a bérkonvergencia és az infláció letörése jelentik.

A bérkonvergencia kapcsán emlékeztetett arra, hogy a cél az 1000 eurós minimálbér 2027-re és az 1 millió forintos átlagbér 2028-ra, emellett a 13. havi nyugdíj megvédése és a 14. havi nyugdíj bevezetése, amelynek első részét már februárban utalják.

A gazdaságpolitika alapját továbbra is a munka, a családok és a nyugdíjasok védelme képezi – jelezte.

A bérekről szólva, az egyik legfontosabb lépésként a 2025 végén aláírt, 3 éves bérmegállapodást nevezte meg, amely a bérfelzárkóztatást célozza a minimálbér és a garantált bérminimum esetén is.

Felidézte, hogy 2010 óta a bruttó reálkeresetek 75 százalékot emelkedtek, 2022 elejéhez képest pedig a bruttó átlagkeresetek 2025 októberében 60 százalékos, 2026 decemberére pedig majd 73,5 százalékos emelkedést mutatnak.

Kiemelte: a nettó reálkeresetek 2022 januárjához képest 2026 elején 15 százalékkal lesznek magasabbak, a reáljövedelemek terén pedig 17 százalékos az emelkedés, ami az EU-ban a második legjobb érték. Rámutatott arra is, hogy a mediánkeresetek az átlagnál jobban emelkednek, mert az alacsonyabb keresetűek bére jobban nőtt az elmúlt időszakban.

Mindezt úgy sikerült elérni, hogy háború van, energiaválság volt és a német gazdaság olyan ramaty állapotban van, mint a világháború óta soha – hangsúlyozta.

Elmondta azt is, hogy korábban az egészségügyi, most a pedagógusbér-emelés húzza az átlagbér-emelkedést. 2026 januárjában folytatódik a pedagógusok, a vízügyi, kulturális és szociális ágazatokban, illetve a közigazgatásban dolgozók bérének emelése, februárban pedig jön a fegyverpénz – sorolta.

„Értem azt, hogy a szociális szférának 50 százalékos béremelés is dukált volna. Én örülnék a legjobban, ha adhatnék" – fogalmazott, a gazdaság állapotának függvényében további béremelésekre is ígéretet téve az ágazatban.

Nagy Márton a minimálbér kapcsán arról számolt be, hogy rövidesen új megállapodás várható, a minimálbér növekedése 2026-ban így várhatóan 9 helyett 11 százalék lesz, a garantált bérminimum emelkedése pedig 7 százalékon marad. Ezzel 2022 és 2026 között Magyarországon növekszik a minimálbér a negyedik legnagyobb mértékben az Európai Unióban – jelezte.

Hozzátette: a kormány 930 milliárd forintot „enged ki" évente fiskálisan az adócsökkentéssel, míg az Index által lehozott Tisza-program 1300 milliárdos adóemelést tartalmaz a lakosságnál.

A miniszter szólt az inflációról is, 3 százalékra prognosztizálva annak 2026-os mértékét. Kiemelte, hogy a kormány nemcsak az árrésstoppal harcol az infláció ellen, hanem a bankokkal, telekommunikációs és biztosító cégekkel kötött megállapodások segítségével is, elhalasztották továbbá a jövedéki adóemelést. Más eszközökkel is segítik a lakosságot – jegyezte meg, példaként a SZÉP kártya hideg élelmiszerre való felhasználhatóságát és a nyugdíjasoknak kiadott, több mint 70 milliárd forintnyi élelmiszerutalványt megemlítve.

Képviselői kérdésekre válaszolva, Nagy Márton leszögezte: a rezsivédelmet fenn kell tartani, az EU tiltakozása ellenére is.

A régiós különbségek felszámolására kitérve, emlékeztetett arra, hogy a kormányban 2022-ben külön vidékfejlesztési minisztérium és alap is létrejött, és hogy mindent megtesznek a befektetőknek a nehezebb helyzetű megyékbe csábítása érdekében.

Az egészségügyre jutó forrásokról szólva elismerte, hogy azok pontos mértékét nehéz a költségvetésből kiolvasni, összegzése szerint azonban 2025-ben 3639 milliárd forintot költenek az egészségügyre – ez a GDP közel 5 százaléka –, jövőre pedig az egészségügyi költségvetés 3919 milliárd forintot tartalmaz majd. Emlékeztetett az egészségügyi dolgozók folyamatos bérfejlesztésére is: az orvosok átlagos fizetése az elmúlt 15 évben több mint hatszorosára növekedett.

Kitért arra is, hogy az uniós fejlesztési források feloldásához Brüsszel a rezsicsökkentés, a migráció, az LMBTQ ügyek és a nyugdíjak terén szabna feltételeket, amelyek végrehajtása „öngyilkos merénylet" lenne.

Nagy Márton elismerte azon kiritka jogosságát, hogy most a lakosság 30,4 százalékának nincs megtakarítása egy váratlan kiadás fedezésére, rámutatott azonban, hogy ez az arány 2010-ben még 74 százalék volt. A javulás tehát egyértelmű, de a kormány tovább dolgozik ezen – jelezte.

Hozzátette, hogy „hülyeség" a Tisza Párt Index által közzétett elképzelése a nyugdíjrendszer privatizálásáról és öregségi nyugdíj bizonyos részeinek megadóztatásáról, mert a nyugdíjrendszernek stabilnak és kiszámíthatónak kell lennie.

Emlékeztetett arra is, hogy a svájci indexálás alkalmazását a Bajnai-kormány 2009-ben a GDP-növekedésétől tette függővé, majd 2012-ben a második Orbán-kormány a nyugdíjszámítást kizárólag az inflációhoz kötötte, közben bevezette a nyugdíjprémiumot, később visszavezette a 13. nyugdíjat és megkezdte a 14. havi nyugdíj bevezetését is. A svájci indexálás első négy évében a nyugdíjasok rosszabbul jártak, mint az inflációs indexálással. Az Orbán-kormány azonban azt mondja, egyetlen évben sem fordulhat elő, hogy a nyugdíjak reálértéke csökkenjen, mint ahogy 2023-ban a svájci indexálás esetében történt volna – jegyezte meg.

A nyugdíjrendszer megbontása nagyobb kockázattal járna, mert ez egy kiszámítható és igazságos rendszer – összegzett Nagy Márton.