Nagy pofont kapott Orbán von der Leyentől

Az Európai Bizottság a hónap vége előtt bemutatja első éves jogállami jelentését, amely valamennyi tagállamra kiterjed – jelezte tegnapi – első ízben tartott – évértékelő beszédében az Európai Bizottság elnöke. Ahogy a Bruxinfo tudósított, Ursula Von der Leyen a többi között leszögezte, hogy „ez egy megelőző eszköz a kihívások korai beazonosítása és megoldások keresése céljából”. Hozzátette, hogy az éves jelentést kiindulópontnak szeretné az intézmények és a tagállamok vitája számára. Az elnök biztosítani kívánja az uniós büdzsé és az Új Generáció EU megvédését mindenféle korrupciótól, csalástól és összeférhetetlenségtől. „Ez nem lehet alku tárgya. Az elnök azt is hangsúlyozta, hogy a jogállam megsértése nem tolerálható. „Legyen szó az európai jog elsőbbségéről, a sajtószabadságról, az igazságszolgáltatás függetlenségéről vagy aranyútlevelek értékesítéséről. Az európai értékek nem eladók” – idézte szavait a Bruxinfo.

Azt már mi tesszük hozzá, hogy von der Leyen ugyan nem nevesítette, de Magyarországról és Lengyelországról beszélt. Mint ismert, egyelőre még folynak az egyezkedések az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács között a hétéves költségvetés és a 750 milliárd eurós válság-segélycsomag kapcsán arról is, hogy milyen szinten kössék össze az uniós pénzek folyósítását a jogállamisági kritériumokkal Az EP négy meghatározó pártcsoportja – közte az a Néppárt, ahol jelenleg a Fidesz felfüggesztett státuszban van éppen a jogállamiság megsértése miatt – határozottan jelezte, hogy ragaszkodik a kemény kritériumokhoz. Vajon ebben az értelemben von der Leyen tegnapi beszéde felfogható-e komoly üzenetként: ő is kiáll a feltételek szigorú megkövetelése mellett? – kérdeztük Inotai András közgazdásztól, uniós szakértőtől.

Ha lesznek is feltételek, hogy tartatják be azokat?

„Miközben von der Leyen üzenete pofon Orbánnak, azt azért le lehet szögezni, hogy sokkal korábban kellett volna ezeket a feltételeket megkövetelni, már csak azért is, mert a csatlakozási szerződésünkben világosan benne van: az Európai Unió alapértékeit be kell tartani. Ezt nagyon szigorúan vették a csatlakozási tárgyalások idején. „Ha Magyarország nem tartotta volna be, s ha nem építettünk volna ki megfelelő intézményi és részben ígéretrendszert, akkor nem vettek volna fel minket az EU-ba” – szögezte le. A probléma az – fűzte hozzá –, hogy az Uniónak szigorú belépési szabályai vannak, de ha egyszer egy tagállam belépett, akkor már garázdálkodhat, s nincs eszköz a fenegyerekek regulázására.

Ám van itt még további probléma is – derült ki a szavaiból. Mint mondja: nagyon szép dolog, hogy már eljutottunk odáig, hogy megfogalmazzák a kritériumokat, a kérdés azonban az, hogy a végrehajtáshoz milyen eszközöket tudnak biztosítani. Mert hogy az egy dolog, hogy fenyegetek és világossá teszek kritériumokat, más kérdés, hogyan tudom érvényesíteni az akaratomat akkor, amikor lábbal tiporják a feltételeket és „beleröhögnek a képünkbe”.

A magyar parlament is vétózhat

Egy további, a hétéves költségvetéssel összefüggő szempontra is felhívta a szakértő a figyelmet. Szerinte a magyar kormány arra játszik, hogy minél előbb, konkrétan szeptember vége előtt megszavazzák azt, mégpedig a segélycsomaggal összevonva. Ugyanis addigra még nem lesz kidolgozva a jogállamisági kritérium.

A két csomagot azonban az Európai Parlament ketté akarja választani, mert a segélycsomagra azonnal szükség van a nemzetgazdaságok válságának a kezelésére. Ha kettéválasztják, akkor a költségvetést még lehet egy ideig  tovább tárgyalni. Ha ez így lesz, akkor a segélycsomag mehet, a költségvetés pedig már a szigorú jogállami kritériumok alapján fog megszületni. Orbán ezt mindenképpen el akarja elkerülni.

Ami biztató: az EP-ben sokpárti egyetértés van erről, és persze többségi szavazás, s ott nincs tagállami vétójog – mutatott rá Inotai. Aki szerint a nagy kérdés persze az, hogy megvétózza-e majd a magyar parlament a jogállamisági kritériumot tartalmazó költségvetést, a nemzeti parlamenteknek ugyanis meg kell szavazniuk azt. „Ez nyitott kérdés, de fennáll annak a veszélye, hogy Orbán ezt is bevállalja, még ha lábon is lövi magát ezzel” – latolgatott a közgazdász.

Inotai javaslata

Inotai szerint ráadásul nem elég a jogállamisági kritérium bevezetése, tovább is kellene lépni: az uniós költségvetési pénzek felhasználásánál ne csak azt nézzék, hogy volt-e korrupció, ellopták-e a pénzt vagy annak egy részét, annak „félrehasználását” is vizsgálni kellene – hangzik a javaslata. Az EU-nak meg kellene néznie, hogy az egyes országok milyen hatékonysággal használták fel a 2014-20-as költségvetés transzfereit, a pénzek mennyiben szolgálták az erős versenyképes Európai Unió jövőjét. A Bizottságnak egy hétéves visszatekintő elemzést kellene készítenie erről, minden ország esetében. Merthogy köztudottan sokszor használták rossz hatékonysággal, nem az uniós alapcélok érdekében az uniós pénzeket, úgy, hogy azok nem erősítették, hanem akár még gyengítették is az EU jövőjét.

A pénzek folyósításának jogállami kritériumokhoz való kötése persze több mint időszerű, ugyanakkor megkésett lépés – ebben Inotai biztos. Mint kifejtette: sok mindennek az elejét lehetett volna venni, ha korábban is ilyen gyakorlatot folytattak volna. „Persze az is kérdés, hogy a programból mennyit lehet majd végrehajtani, s hol vannak az eszközök, amelyekkel a támogatandó célkitűzéseknek érvényt lehet szerezni” – vetette fel.

A magyar az egyetlen unióellenes kormány az EU-ban

Inotai felhívta arra a figyelmet (amit nemigen szoktak szóbahozni), hogy miközben a magyar társadalom még mindig – és minden kormányzati EU-ellenes hadjárat ellenére – uniós átlag felett Európa-párti, a magyar kormány az egyetlen az EU-ban, amely nem euroszkeptikus, hanem egyenesen EU-ellenes. Tudjuk, hogy minden tagállamban vannak unió-ellenes, az EU-t aláásni próbáló mozgalmak, pártok, csoportok, de a jelenlegi Magyarországon ez kormányszinten uralkodó jelenség.

„Azt pedig végképp nem értem, hogyan lehet engedni, hogy uniós pénzekből nyíltan finanszíroznak unióellenes kampányokat” – szögezte le. Mint hozzáfűzte: egy színes demokráciába bőven belefér a politikai pártok, mozgalmak, a társadalom egy-egy szeletét képviselő erők unióellenessége, da az már nem, hogy a hivatalos kormány uszít az EU ellen, s azon van, hogy gyengítse vagy egyenesen tönkretegye az EU-t. „Erre ne adjon pénzt az EU, az ilyen országokat minden támogatásból ki kell zárni, hiszen ez még a korrupciónál is súlyosabb dolog” – mutatott rá.

Von der Leyen beszéde

Első évértékelő é egyben ilyen programbeszédében Ursula von der Leyen számos szakpolitikai kezdeményezést is beharangozott a 2030-as CO2 kibocsátási cél legalább 55%-ra való felemelésétől kezdve a tagállami minimálbérek kialakítását támogató jogi kereten és egy új Schengen-stratégián át az LMBTI- személyek jogainak megerősítéséig – tudósított a Bruxinfo. Alább fontosabb gondolataiból, indítványaiból idézünk fel párat.

• Szeptemberben elkészül első éves jogállami jelentés (erről lásd cikkünk első felét).
• A Bizottság szeptember 23-án „emberséges megközelítésen” alapuló migrációs paktumot mutat be. „A migráció európai kihívás és Európa egészének ki kell vennie a részét”.
• Az Európai Bizottság egy új rasszizmus elleni cselekvési tervet készül előterjeszteni, és ennek részeként javasolni fogja a bűncselekmények listájának kiterjesztését a gyűlöletbűncselekményekre és a gyűlöletbeszédre, függetlenül attól, hogy faji, vallási, nemi vagy szexuális természetűek azok. Rasszizmus elleni koordinátori posztot hoznak létre
• Mielőbb és minél teljesebb mértékben helyre kell állnia az EU-n belüli négy szabadságjogot, és azon belül is különösképpen a személyek szabad mozgását – ezért egy, Schengen jövőjére vonatkozó új stratégiát kívánnak előterjeszteni. 
• Európa képviseljen világos álláspontot és legyen képes gyorsan cselekedni a nemzetközi ügyekben – ezért át kell térni a minősített többségi szavazásra legalább az emberi jogok területén és a szankciók végrehajtásában. 
• Egy európai Magnitszkij-törvényt fog a Bizottság előterjeszteni (az emberi jogsértéseket szinte automatikusan szankcionáló törvényt az USA mintájára). 
• Az EU a belarusz nép oldalán áll. A Moszkvához való közeledést hirdetőknek is üzent: a Navalnij ellen idegméreggel végrehajtott támadás nem egyedi eset. Ez a módszer nem változik és egyetlen gázvezeték sem fog változtatni ezen” – vélekedett. 
• Európa kész új lapot nyitni a transzatlanti kapcsolatokban. 
• Brüsszel hamarosan elő fog terjeszteni egy gazdasági helyreállítási tervet a Nyugat-Balkánra vonatkozóan.
• Fenntartanák a járvány miatt bevezetett gazdaságtámogató intézkedéseket (a stabilitási és növekedési paktum alkalmazásának felfüggesztése, a kohéziós források és az állami támogatások nyújtására vonatkozó szabályok rugalmassá tétele).
• A 2030-ra kitűzött 40 százalékos uniós CO2 kibocsátási szintet „legalább 55 százalékra” kell felemelni. A 750 milliárdos újjáépítési keret 30 százalékát zöldkötvények kibocsátása révén tervezi felvenni a piacon.
• Egy „erősebb európai egészségügyi uniót kell építeni”. Megerősítenék az Európai Gyógyszerügynökséget és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot;  létrehoznak egy kiemelt kutatásokat végző orvosbiológiai ügynökséget; vitát indítanak az egészségügyi hatáskörök megosztásáról.
• Kidolgoznának egy olyan jogi keretrendszert, ami a tagállamokat támogatná a minimálbérek meghonosításában. 
• Az Új Generáció EU pénzügyi keretének 20 százalékát a digitális gazdaságba fogják befektetni.
• Egy „életerős Európa” kell, amely nem az „Európa first” (Trump „America first” mottójának parafrázisa) elv alapján, hanem a világ problémáira nyitottan, azok iránt felelősséget érezve jár el a nemzetközi porondon. 
• A Bizottság hamarosan benyújtja az LMBTI-személyek jogainak megerősítését szolgáló stratégiát. Ennek részeként a családi kötelékek EU-n belüli kölcsönös elismerését szorgalmazzák.