Napi egymillió eurós bírságot fizet Magyarország a visszakényszerítések miatt
Az Európai Unió Bírósága 2024 júniusában 200 millió eurós bírságot szabott ki Magyarországra, és napi egymillió eurós büntetést is előírt, amíg a kormány nem hagy fel a menedékkérők visszakényszerítésével. Az Index összefoglalója szerint az ügy alapja a 2016-ban bevezetett, majd 2017-ben országossá tett jogintézmény.
Az Orbán-kormány 2016 júliusában vezette be a visszakényszerítést, amely alapján a rendőrség a jogellenesen Magyarországon tartózkodó külföldieket vizsgálat és egyéni körülményeik mérlegelése nélkül Szerbia felé kényszerítheti át. A szabályozást 2017 márciusában az ország teljes területére kiterjesztették.
Az Index cikke szerint a törvény nem tesz különbséget gyermekek, idősek, betegek vagy terhes nők esetében sem, és nem biztosít fellebbezési lehetőséget vagy jogi segítség igénybevételét. Az Európai Bizottság 2017 májusában felszólító levelet küldött a magyar kormánynak, mert álláspontja szerint a menedékkérőknek joguk lenne a tisztességes menedékjogi eljáráshoz, az üldözötteknek pedig a menedékjoghoz.
Az ügy 2018-ban került az Európai Unió Bírósága elé. A bíróság 2020 decemberében kimondta, hogy a magyar állam uniós jogot sért, és az ítélet alapján a kormánynak le kellett volna állítania a visszakényszerítéseket. Mivel ez nem történt meg, az Európai Bizottság ismét az EUB-hoz fordult.
A luxembourgi bíróság 2024. június 13-i ítéletében 200 millió euróra, az Index számítása szerint mintegy 75 milliárd forintra bírságolta a magyar államot. Emellett kimondta, hogy a menedékkérők visszakényszerítésének fennmaradásáig napi egymillió eurót, vagyis körülbelül 375 millió forintot kell befizetni az Európai Unió kasszájába.
Az EUB indoklása szerint Magyarország figyelmen kívül hagyta a lojális együttműködés elvét, és szándékosan megkerülte az uniós közös politika alkalmazását. A bíróság úgy értékelte, hogy a kötelezettségszegés példátlanul súlyos uniós jogsértést jelent, ezért szabott ki példátlanul nagy összegű bírságot.
A jogi háttérhez tartozik, hogy 2016-ban az államhatárról szóló törvényt úgy módosították, hogy a rendőrség a külső schengeni határtól számított nyolc kilométeres sávban feltartóztathatta a jogellenesen ott tartózkodó külföldit, majd a határkerítés kapuján át Szerbia felé „átkísérhette”. A kormány eközben elrendelte a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, amelyhez kapcsolódva 2017-ben az átkísérést az egész országra kiterjesztették.
Az Index felidézi, hogy Magyar Péter szeptember 4-én bejelentette: a Tisza-kormány 2026. december 31-ig meghosszabbítja a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. A miniszterelnök ezt azzal indokolta, hogy Magyarország nem vállalhat olyan kockázatot, amely egy jogi változtatás miatt rövid idő alatt kezelhetetlen helyzetet teremthet.
Magyar Péter igazságtalannak nevezte, hogy az országot azért bírságolják, mert az EU külső határait is védi. Állítása szerint hónapok óta egyeztetnek az uniós intézményekkel egy új magyar szabályozásról, amely egyszerre felelne meg a 2020-as ítéletnek és tenné lehetővé a hatékony határvédelmet.
A cikk szerint a Tisza-kormány a már felhalmozott bírságot jóváíratná az Európai Unióval: nem készpénzben fizetné ki, hanem beszámítaná a Magyarországnak járó uniós forrásokba. Magyar Péter a Manfred Weberrel, az Európai Néppárt elnökével folytatott szeptember 2-i tárgyalása után közölte, hogy az eddig kiszabott bírság jóváírását kéri majd az új uniós költségvetés tárgyalásakor.
Az Index összesítése szerint az egyszeri 200 millió eurós bírság és a napi büntetések együttes összege már eléri az egymilliárd eurót.
