Nébih: ne dobjuk azonnal a kukába!
Online diákvetélkedőt indított a héten a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), az alapját az újonnan összeállított interaktív tananyaguk és animációs videóik adják. „Tapasztalataink alapján nagyon sok berögződött rossz szokás és gyakorlat van a magyar háztartásokban, akár az élelmiszerpazarlás, akár a rossz háztartási higiénia kapcsán, és ennek a megváltoztatását a gyermekkori szemléletformálásban látjuk” – mondta a Hírklikknek Börcsök-Csenki Eszter, a hivatal Kockázat-figyelési és Oktatási Osztályának vezetője.
Elsősorban a fiatal generáció neveléséért indította el 2017-ben a Nébih az Oktatási Programot, amelynek égisze alatt több mint 38 ezer óvodás, általános- és középiskolás gyermek 600-nál több foglalkozáson és előadáson vett már részt. „E programok, valamint a „kulcsrakész” oktatási anyagok és kiadványok hosszútávú célja olyan tudatos fogyasztók nevelése, akik ismerik az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatokat, továbbá tisztában vannak az élelmiszer-eredetű megbetegedésekkel. Sőt, a megelőzési lehetőségek mellett az élelmiszerekhez kapcsolódó fenntarthatósági szempontokról is tájékozottak” – mondta szerkesztőségünknek az osztályvezető.
A Nébih és az Okos Doboz csapata a közelmúltban tizenhét 2-3 perces grafikus animációval és 83 interaktív digitális feladattal bővítette az oktatási csomagjukat, amelyektől azt remélik, hogy még hatékonyabban fel tudják majd ébreszteni a 12-18 éves korosztály érdeklődését. A KonyhaKontroll aloldalon elérhető animációs videók és szórakoztató feladatok többek között olyan kérdésekre segítenek válaszokat adni, mint például, hogy megehetjük-e a lejárt szavatosságú joghurtot, mi a különbség a fogyaszthatósági és a minőségmegőrzési idő között, vagy hogy mekkora a vízlábnyomunk.
„Ezekben a kérdésekben még a felnőttek is sokszor nehezen igazodnak el” – magyarázta Börcsök-Csenki Eszter. – „Gyakran előfordul, hogy lejárt minőségmegőrzési idejű terméket talál valaki a háztartásában, de ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott élelmiszert ki kell dobni. Ha a terméket bontatlan, sértetlen csomagolásban és a gyártó ajánlásának megfelelő körülmények között tárolták, valamint kibontás után megfelelőnek ítélik a színét, a szagát, az állagát és az ízét, akkor akár még hetekkel, hónapokkal a lejárati időt követően is elfogyasztható. Hogy pontosan meddig, az termékkategóriánként eltérő lehet.”
Mi magyarok jobban pocsékoljuk az élelmiszert, mint mások Európában? A Nébih felmérései ebből a szempontból megnyugtatóak: a magyar háztartásokból fejenként, évente, átlagosan 62 kiló élelmiszer kerül a kukákba. Ez a szám az EU-s átlag alatt van, a szakemberek mégsem elégedettek, mert mint megtudtuk, ennek csaknem fele elkerülhető lenne, ténylegesen pazarlás. Ki is adtak egy hasznos útmutatót, amelyet a hivatal „Maradék nélkül” programcsapata állított össze, s amelyben már a tojás, a margarin, a szendvicskrém, a kolbász, a szalámi, a sonka, a szalonna, a keménysajtok, a készételek és a kávéital is szerepel. A korábbiakhoz képest az útmutatóban frissítették a fagyasztott termékek lejárat utáni fogyaszthatósági idejét is, és a gyűjteményben most már külön bontva szerepelnek a legkényesebb élelmiszerekre vonatkozó információk is. Az emlősállatokból készült termékek a lejárati időt követő legfeljebb 6 hónapig, a fagyasztott hal, a baromfi, a zöldségek és a gyümölcsök pedig legfeljebb 3 hónapig fogyaszthatók.
„Ez egy nagyon kényes témakör, vannak bizonyos ellentmondások az élelmiszerbiztonsági szabályok és az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem között” – folytatta a szakember. – „Nagyon vékony a mezsgye, ezért is határoztuk el, hogy már fiatal korban megpróbáljuk felhívni a figyelmet a helyes gondolkodásra. Az oktatási programunk egyik eleme a „Maradék nélkül” kampányunk, ami az élelmiszerpazarlás megelőzésről szól, ebben gyakorlati tanácsokat adunk a fogyasztóknak: ismerjék meg a különböző lejárati idők közötti különbséget.
Vannak olyan, elsősorban tartós termékek, amelyek minőségmegőrzési idővel rendelkeznek, ilyenek a konzervek, a száraz tészta, ezek esetében adhatunk egy esélyt a lejárati idő után is a fogyasztásnak. Más a helyzet a gyorsan romló, fogyaszthatósági idővel rendelkező élelmiszerekkel, tehát a tejtermékekkel és a legtöbb hústermékkel, ott nem szabad kockáztatni a lejárati idő után, mert élelmiszerbiztonsági kockázattal járhat az elfogyasztásuk.”
A Nébih legújabb, iskolások számára indított vetélkedőjének „tananyaga” elsősorban a 14-18 éves korosztály igényeihez és tantervéhez igazodva készült, tájékoztatott az osztályvezető. Arra számítanak, hogy ez az a korosztály, amelyik igazán fogékony még az ismeretekre, ők már foglalkoznak az iskolában is a fenntarthatóság problémáival. „Ezért úgy gondoljuk, hogy ez egy jó kapcsolódási pont lehet, őket már fiatal korban érdemes bevonni az ilyen témákba is.”
A vetélkedőn lesznek olyan kérdések, amelyek korunk „vízlábnyomára” hívják fel a figyelmet. A Nébih profiljához elsősorban az élelmiszerekhez köthető kérdések állnak közel, mégis aktuálisnak tartották ezt a témát is bevonni a vetélkedőbe. Valójában áttételesen az élelmiszeripar „vízlábnyomáról” lesz szó: nem árt, ha a felnövekvő generáció arra is gondol, hogy az adott élelmiszernek megtermeléséhez, elkészítéséhez, előállításához mennyi vízre van szükség.
„A fenntarthatósági témakörben, ahogyan most az új programcsomagunkban is, elsősorban az alapfogalmak tisztázásáig, az alapvető ismeretekig megyünk el. A szemléletformálást apró lépésenként kell kezdeni, a kézzelfogható eredmények hosszú távon jelentkeznek. Nagyon hiszünk abban, hogy a gyermekkori szemléletformálás az, amivel a jövőben tudatosabb felnőtt fogyasztókat tudunk kinevelni. Olyanokat, akiknek már természetessé válik, hogy megnézi, megvizsgálja az otthon tárolt élelmiszerek fogyaszthatóságát mielőtt automatikusan a kukába dobja. Ezek az évek során rutinszerűvé válhatnak, s mi ebben hiszünk” – mondta Börcsök-Csenki Eszter.
