Nem a pénzen múlhat Kamala Harris választási sikere

Harris kampányának eddig nem volt gondja a támogatói pénzek begyűjtésével az első naptól, július 21-től kezdve, amikor Joe Biden elnök bejelentette visszavonulását a jelöltségtől és alelnöke szállt be helyette a versenybe. Kampánya már az első hetekben felfelé ívelt és nagy lendületet kapott a Demokrata Párt múlt heti kongresszusa alatt és után Chicagóban, ahol Harris és alelnökjelöltje, Tim Walz, hivatalosan is bejelentették indulásukat. 

Trump, a republikánus elnökjelölt mestere a pénzgyűjtésnek, de – némi meglepetésre – Harris ezúttal lekörözte. Trumpék legutóbb annyit közöltek, hogy júliusban mintegy 139 millió dollárt gyűjtöttek, ez kevesebb, mint amennyit Harris kampánya első hetében kapott. Trumpék egyébként összesen 327 millióval kezdték augusztusi hirdetési kampányukat. A demokraták bejelentése szerint már a kongresszus előtt túl voltak az 500 millió dolláron, utána pedig minden korábbinál nagyobb mértékben gyűltek a Harris megválasztását támogató adományok. A demokraták szerint a kongresszusuk idején befolyt pénzek harmada olyan emberektől származott, akik első ízben adakoztak a pártnak, és azoknak kétharmada volt nő. Sok fiatal is van az újonnan jelentkezett támogatók között, két olyan csoportja a választóknak, amelyek támogatására Harrisnek különösen szüksége van, hogy győzhessen a novemberi elnökválasztáson. Egyébként a demokraták új vezetőjének nincs hiánya gyakorlati támogatókban sem: a pártkongresszus idején majdnem 200 ezer önkéntes jelentkezett azzal, hogy segíteni kívánják kampányát. 

Míg a nagy pénzek nagy szerepet játszanak az amerikai választási kampányokban, sem Donald Trump, sem Kamala Harris esetében nem tudjuk és talán nem is fogjuk megtudni, kik támogatták őket a legnagyobb összegekkel. Aki nagyon figyelt, a demokratáknál talán láthatta volna őket: a legnagyobb adományozók a párt vendégei voltak Chicagó két legjobb szállodájában, változatos programot szerveztek számukra, s arra is volt módjuk, hogy szűk körben, vagy akár négyszemközt találkozzanak az elnökjelölttel. A nagy nevek egyébként arról is nevezetesek, hogy a maguk adakozása mellett – kapcsolati hálójukkal – gyűjtik is az adományokat. Például úgy, hogy díszvacsorát rendeznek, ahol 25 000 dollárba kerül a belépő... Ezt a rendszert az idősebb Bush elnök vezette be 2000-ben, s akkor egyes nagy adománygyűjtők nevét – minthogy vonzerőt jelentettek – utóbb nyilvánosságra is hozták. Donald Trump azonban sem 2016-ban, sem 2020-ban nem árulta el, kiknek a pénzéből kampányol, és ezúttal sem – akárcsak Joe Biden vagy (eddig) Kamala Harris. A kérdésre, hogy kampánya a finanszírozásáról nyitottabb lesz-e, eddig nem érkezett válasz. Az élenjáró adományozókat egyébként nem csak a pártkongresszusokon kényeztetik el, hanem – amennyiben jelöltjük győz – pozíciókra is számíthatnak, például nagyköveti megbízásra. Így került annak idején Budapestre Trump jóvoltából David Cornstein ékszerkereskedő, akinek annyi köze és érzéke volt a politikához, hogy sok pénzt tudott összeszedni Trumpnak és nem győzte négy évig dicsérni Budapesten is. A demokrata kormány küldötte, David Pressman hivatásos diplomata és ő sem csinál titkot politikai nézeteiből.

Harris egyébként pénzügyi kérdésekben korábban nyitottságáról volt ismert: amikor 2019-ben indult elnökjelöltként, nyilvánosságra hozta annak a mintegy 100 személynek a nevét, aki 15 ezer dollárt meghaladó összeggel támogatta kampányát. Biden korábbi megválasztásakor a szavazás megkezdése után nyilvánosságra hozta annak a 800 embernek a nevét, akik 100 ezer dollárnál többet gyűjtöttek össze számára, de voltak olyan nagy adományozók, akiknek nevét nem adta ki, holott azok szerették volna...

A törvény szerint csak azoknak az adománygyűjtőknek a nevét kell nyilvánosságra hozni, akik bejegyzett lobbisták. Éppen az ilyen kinevezések ellen foglalt állást nem egy civil szervezet, mondván: méltatlan embereknek kormánytisztségeket adni pusztán azért, mert segítettek pénzt gyűjteni az elnök kampányához. A demokraták pénzgyűjtői most azzal érvelnek, hogy ha nyilvánosságra hozzák nevüket, versenyhátrányba kerülnének, hiszen Trump támogatóiról mélyen hallgatnak.

A Szövetségi Választási Bizottság adatai szerint az 50 legnagyobb pénzadó eddig másfél milliárd dollárt folyósított a két vetekedő elnökjelölt kampánya számára. E pénz túlnyomó többsége az úgynevezett „szuper politikai akcióbizottságokhoz” került, amelyek korlátozás nélkül fogadhatnak el befizetéseket és – a szabályozás ellenére – szorosan együttműködnek az adott párt kampányával. 

A nagyok egyébként általában gondolnak arra, hogy mindkét pártnak juttassanak kisebb-nagyobb összeget. Timothy Mellon, a dúsgazdag bankár család sarja vagy 140 milliót adott a republikánusoknak, de 25 millióval támogatta Robert Kennedy, azóta hamvába holt kampányát is. Mike Bloomberg, New York demokrata párti volt polgármestere 41 millióval segítette pártjának kampányát. Elon Musk, Amerika és a világ egyik leggazdagabb embere korábban nem nagyon adakozott politikai kampányokra, és ha igen, gondosan ügyelt rá, hogy megossza az összegeket a két nagy párt között. Ezúttal azonban már több jelét is adta annak, hogy nem szeretné, ha a demokraták kormányon maradnának. Tavasszal találkozott Trumppal annak floridai birtokán, de hogy döntött volna pénzek folyósításáról, azóta sem derült ki. Ha igen, ennek fontos szerepe lehet a kampány alakulásában, hiszen Musk forrásai könnyen kiegyenlíthetik azt a különbséget, ami jelenleg a demokraták és a republikánusok büdzséje között van. Harris mögé azonban egyre több a republikánusokhoz tartozó vállalkozó, bankember, visszavonult milliárdos áll, akik ugyan nem szeretik a demokratákat, de egy Donald Trumpot sem kívánnak még egyszer a Fehér Házban látni. Tehát aligha a pénzen múlik majd, bejut-e oda Kamala Harris.

A republikánusok törekvéseinek támogatói közül az egyik nagyágyú Charles Koch, akinek milliárdjai vannak az olaj- és földgázüzletből. A 2020-as Trump-kampányra kereken 200 milliót áldozott, de kulcsszerepe volt abban is, hogy Trumpnak sikerült republikánus többséget kialakítani a Legfelsőbb Bíróságban. Koch évekig dolgozott azon, hogy vonzó utazásokkal nyerjen meg képviselőket és ő volt az, aki szakemberei segítségével kiválasztotta a Trump igényeinek megfelelő jelölteket. Működésének eredménye az idén látványosan megmutatkozott. A legmagasabb bírói testület úgy döntött, hogy Donald Trump, aki ellen több köztörvényes bűncselekménye miatt emeltek vádat, nem vonható felelősségre elnöki hivatali idejében történt cselekményei miatt. És ugyanez a testület volt az, amely eltörölte az abortusz szabadságáról szóló törvényt: a kérdés az idei választás egyik kulcskérdése. Míg Kamala Harris síkraszáll amellett, hogy a nők dönthessenek e kérdésben, Trump az abortusz tilalmát szorgalmazza.

Egyébként Kamala Harris sikerét mutatja, hogy Donald Trump máris kihátrálni készül az ellenfelével eddig tervezett egyetlen televíziós vitából. A felek már korábban megegyeztek, hogy az egyik nagy kereskedelmi tv-hálózat, az ABC stúdiójában vitatkoznak szeptember 1-én, de Trump most arról kezdett beszélni, hogy az ABC riporterei pártosak és ott nem lenne jó kezekben a vita. A volt elnök eleve azt szerette volna, hogy a még Biden elnökkel tervezett vitát a FOX TV-hálózatban tartsák – amely évek óta őt támogatja és amelyben nem pártatlan, hanem elfogult riporterek tehetik fel a kérdéseket, sőt: a stúdióban még hallgatóság is lehet, ami lehetővé teszi, hogy Trump hívei hangos tetszésnyilvánításokkal, illetve az ellenfél kifütyülésével támogassák Trumpot. 

A képhez tartozik, hogy Robert Kennedy, a neves elnök-dinasztia leszármazottja a hétvégén bejelentette, hogy kiszáll az elnökválasztási versenyből. A vitatható múltú politikus a felmérések szerint mintegy hat százalékra számíthatott volna és már korábban felkínálkozott mindkét nagy pártnak: támogatja akár a demokratákat, akár a republikánusokat, ha azok győzelmük esetén kormánytisztséget adnak neki. A demokraták nem reagáltak, Trump viszont most – bár konkrét ígéret nélkül – nagy lelkesedéssel fogadta csatlakozását és választói is lelkesen üdvözölték a politikust, aki – ha személyével nem is, de – nevével némi támogatást jelenthet.