Nem az a fő baj, hogy ügyvivő irányítja a budapesti lengyel és amerikai nagykövetséget is
A magyar-lengyel diplomáciai kapcsolatok szintje továbbra is nagyköveti, csak most éppen ügyvivő irányítja a munkát Budapesten, ami nem egyedülálló. Gondoljunk csak arra, hogy az Egyesült Államokat is ügyvivő képviseli a magyar fővárosban, holott az Orbán-kormány szerint most éppen virágoznak a magyar-amerikai kapcsolatok – fejtegette a Hírklikknek Balázs Péter azzal kapcsolatban, hogy Lengyelország hazarendelte a budapesti nagykövetét. A korábbi magyar külügyminiszter, uniós biztos maga is tapasztalta, hogy legalább fél éve nem is tartózkodott már Budapesten a nagykövet, akit még az előző, jobboldali kormány nevezett ki. Ez nem jelenti azt, hogy ne lennének komoly feszültségek a két ország között. Kérdés, mikor jön újra nagykövet és ki lesz az, merthogy a lengyel államfőnek – aki a regnáló polgári kormány politikai ellentáborából jött – vétójoga van a nagyköveti kinevezésekben.
Magyar Levente külügyi államtitkár robbantotta a bombát, amikor a közösségi oldalán arról posztolt, hogy Lengyelország végérvényesen hazarendelte magyarországi nagykövetét, „ezzel hivatalosan is leértékelve a kétoldalú diplomáciai kapcsolattartás szintjét”. A politikai viszony fokozatos romlása vezetett ehhez a „sajnálatos...a közép-európai partnereinkkel ápolt kapcsolatok történetében példátlan” lépéshez – írta, ám – talán nem véletlenül – arra már nem tért ki, hogy milyen elemei voltak ennek a folyamatnak, s mely ország, milyen szerepet játszott benne.
Miután a hír napvilágot látott, megszólalt a lengyel külügyminisztérium is. A Telex megkeresésére arról adtak tájékoztatást, hogy „a Lengyel Köztársaság magyarországi nagykövete ez év július 15-én megszűnt” (jelentsen ez bármit – a szerk.). Egyben egyértelművé tették, hogy a döntés oka „a Lengyel Köztársasággal szembeni ellenséges cselekedet volt, nevezetesen az, hogy Magyarország politikai menedékjogot adott a bűncselekmények miatt körözött Marcin Romanowski volt miniszterhelyettesnek”.
A botrányról a Hírklikk is folyamatosan beszámolt. Megírtuk egyebek között, hogy ugyan számos adok-kapok volt a magyar kormány és az új lengyel kormány között azóta, hogy Orbán „jó embere” Jaroslaw Kaczynski pártja, a PiS elveszítette a 2023-as lengyel választást, s az a Donald Tusk lett a miniszterelnök, aki korábban az Európai Tanács és az Európai Néppárt elnökeként komoly csatákat vívott Orbán Viktorral. A kapcsolatok azután kerültek igazi mélypontra, hogy a magyar kormány politikai menedékjogot adott Marcin Romanowskinak, a PiS-kormány korábbi tagjának. Orbán Viktor ezt maga jelentette be, mégpedig egy 2024. december 10-ei, zárt körű vacsorán. A korábbi lengyel igazságügyi miniszterhelyettes ellen európai elfogatóparancs van érvényben, többek között szervezett bűnözői csoportban való részvétellel, közpénzekkel visszaéléssel és hűtlen kezeléssel is vádolják, amivel összesen 10,7 milliárd forintnak megfelelő kárt okozott a lengyel költségvetésnek. A lengyel külügyminisztérium ezt ellenséges lépésként értékelte, bekérette Magyarország varsói nagykövetét, és visszarendelte Lengyelország budapesti nagykövetét, Sebastian Kęcieket is Varsóba. (Erről a botrányról itt és itt is írtunk részletesebben.)
Balázs Pétert kértük arra, hogy segítsen eligazodni abban, pontosan mit jelent a diplomáciában az, amit a lengyel kormány most meglépett. A korábbi külügyminiszter szerint nincs semmi rendkívüli abban, hogy ha egy ügyvivő látja el egy állam képviseletét, ettől ugyanis még a diplomáciai kapcsolatok fennállnak, és a két ország között továbbra is nagyköveti szinten vannak, „el lehet menni a budapesti lengyel diplomáciai képviselet épületéhez, amelyre továbbra is az van kiírva, hogy nagykövetség”.
A nagykövet legalább egy fél éve már nem is tartózkodik Budapesten – mutatott rá, megjegyezve: személyesen is jól ismerte a magas rangú diplomatát, akivel tavaly év vége tájt ebédelt utoljára, majd egy idő után feltűnt neki, hogy nincs már itt. Valójában azonban csak papíron történt változás, hiszen már régen hazatért a diplomata, akiről azért érdemes tudni, hogy még az előző, PiS-féle kormány delegálta a budapesti állomáshelyére, csak éppen Donald Tusk kormányra kerülése után még tovább szolgált.
Azt sem árt figyelembe venni az ügy kapcsán, hogy Lengyelország a közelmúltban új elnököt választott. Karol Nawrocki pedig folytatja elődje, Andrzej Duda gyakorlatát, ami azt is jelenti, hogy fennáll a veszélye annak, hogy szivatni akarja Donald Tuskékat a nagyköveti kinevezésékkel is – magyarázta Balázs Péter. Lengyelországban ugyanis az elnöknek nem csak formális, hanem valóságos döntési hatása, vétójoga van a nagykövetek kinevezésében. Ha Tusk szeretne egy új nagykövetet küldeni Magyarországra, az elakadhat az elnöknél – ahogy Duda ezt nem egyszert megjátszotta. Ettől pedig a kormány tart is.
Mindettől függetlenül, a kétoldalú kapcsolatok nagyon rossz állapotban vannak, aminek az egyik megnyilvánulása volt a hazájában meggyanúsított miniszter-helyettes befogadása Magyarországra. Ez nagyon barátságtalan lépés volt magyar részről, ami ismételten megmutatta, hogy Orbán Viktor ebben az ügyben – mint mindig, és minden ügyben – nem kül-, hanem pártpolitikát folytat – szögezte le az elemző. A lengyelek esetében Orbánnak tetszik a Jog és Igazságosság Pártja (PiS) és Kaczynski, ezzel szemben ki nem állhatja Donald Tuskot és a kormányát. „A magyar kormányfő ide süllyeszti le az ezer éves magyar-lengyel viszonnyal kapcsolatos politikát, holott a viszonyt minden körülmények között ápolni és fejleszteni kellene, arról már nem is szólva, hogy sok tekintetben egymásra vagyunk utalva” – húzta alá Balázs Péter.
Az nem egyedülálló, hogy két ország diplomáciai kapcsolatainak a szintje ugyan nagyköveti, de egy ideig ügyvivő irányítja a munkát a fogadó országban – ismételte meg. Az Egyesült Államok esetében vajon nem ugyanez a helyzet? Az USA-t jelenleg – már hosszabb ideje – vajon nem ügyvivő képviseli a magyar fővárosban? – vetettük fel. Balázs egyetértett a felvetéssel, megjegyezve: az Orbán-kormány szerint most éppen virágoznak a magyar-amerikai kapcsolatok. Pedig ennek analógiájára rá lehetne fogni, hogy Donald Trump nem szereti a magyar kormányt, hiszen nincs amerikai nagykövet Budapesten. Ám ez és az is normális dolog: egy kormány akkor jelöl, küld nagykövetet, amikor akar – mondta.
