Nem az EU-n múlik, hogy mikor, mennyi vakcina érkezik Magyarországra

Magyarországnál (az EU 15 kiválasztott országa közük) csak négy állam – Dánia, Olaszország, Szlovénia és Németország – áll jobban a beadott koronavírus-oltások lakossághoz viszonyított arányának mutatójában – derül ki az Our World in Data adataiból. Nálunk eddig ez az arány 0,73 százalék, ami meghaladja az Európai Unió 0,68 százalékos adatát.

Megjegyzés: az adat a beadott vakcina/100 lakosra vonatkozik, nem pedig  beoltottak/100 lakos arányra, ugyanis egy ember két oltást is kaphatott már. Forrás: Our World in Data

Mindennek fényében, pedig nehezen érthető, miért ostorozza a kormány folyamatosan az Európai Uniót, azt állítván, hogy az tehet a vakcinák lassú szállítása miatt. Már csak azért is, mert az EU oltóanyag-stratégiája leszögezi: „Valamennyi tagállam egyenlő mértékben fog hozzáférni a rendelkezésre álló dózisokhoz. A tagállamok ezután maguk döntenek arról, hogy lakosaik közül kiknek kínálják fel az oltóanyagokat.”

S a gyakorlatban is ez zajlik – derül ki mindabból, amit megtudtunk Újhelyi Istvántól. A szocialista politikus a többi között elmondta, hogy a tagállamok folyamatosan, egyformán, lakosság-arányosan kapják az oltóanyagokat. Ennek oka az – mutatott rá –, hogy ha nem lenne közös uniós beszerzés, akkor az erős és nagy tagállamok elvinnék a vakcina nagy részét, és emiatt például mi is csak egy év múlva kerülnénk sorra”.

„Nem csak én állítom, hogy óriási szerencsénk a közös beszerzés, a magyar kormány is ezt gondolja, ellenkező esetben kimaradt volna a közös uniós beszerzési akcióból, amire egyébként lett is volna lehetősége” – szögezte le. Hozzáfűzte: bármit is kommunikálnak Orbánék, tisztában vannak azzal, hogy nem tudnak máshonnan gyorsan vakcinát szerezni, hiszen a piaci versenyben a sor végére kerültünk volna, nem kis részt az ár miatt. Mint egyébként korábban kiderült, az oltásban élen járó Izrael (ahol a lakosság 22 százaléka már megkapta a vakcinát) is drágábban jutott az oltóanyaghoz, mint az Európai Unió. 

A közös uniós beszerzésnek Újhelyi István szerint nem csak ezt a nagy előnyét ismerte fel a magyar kormány, amikor döntött a csatlakozásról, azzal is tisztában volt, hogy ezzel minden, az oltóanyaggal kapcsolatos felelősséget el tud magáról hárítani. A brit kormány például átvállalta a felelősséget, aminek következtében, ha például kártérítési felelősség jelentkezik, akkor azt neki kell felvállalnia. „Vajon megtenné ezt az Orbán-kormány” – tette fel a költői kérdést a szocialista európai politikus,, rámutatva: „ most a magyar kormánynak nem kell felelősséget viselnie, mert az Európai Unió úgy állapodott meg, hogy alapvetően a gyógyszergyártóké, s kisebb részben a Bizottságé a felelősség”. 

Igencsak meg lett volna lőve a Magyarország, ha nem csatlakozott volna a közös uniós vakcina-beszerzéshez, hiába próbált volna külön szerezni oltóanyagot, a sor végén szolgálták volna csak ki őt a gyógyszergyártók. A gyártóknál ugyanis csak az EU-szerződés teljesítése után következnének. Az EU Bizottsága egyébként 2,5 milliárd vakcinát kötött le hat különböző gyógyszercéggel.

Ami pedig az ütemezést illeti – az nem az EU Bizottságától függ, hanem a gyártók kapacitásától – emlékeztetett a szocialista politikus

Hazudik tehát a kormány, amikor az EU-ra mutogatva, az uniót hibáztatja a vakcina lassú beérkezése miatt. „És ha már itt tartunk – abban is van nem kevés furcsaság, hogy a kormány nem hajlandó megválaszolni azt a kérdésünket, hogy mikor adták le a magyar oltási stratégiát az EU-nak, s mikor tudatták hivatalosan, hogy melyik gyártó vakcinájából mennyit kérnek” – mondta Újhelyi. Az EU szeptembertől kezdődően szerződött le a különböző gyártókkal, s akkorra kérte a tagországok igényeinek bejelentését, valamint oltási stratégiájukat. Ha ezt akkor időben, rendben leadták volna, akkor most a kéréseinkre is gond nélkül válaszolhatnának – tette hozzá. „Ehelyett azonban már megint az Európai Unióra mutogatnak, arra az EU-ra, amely nélkül még egyetlen dózis vakcina sem érkezett volna be Magyarországra” – szögezte le.