Nem az ügyészség, hanem a védelem bizonyított…
A három hónapos törvénykezési szünet után dr. Zamecsnik Péter folytathatta védőbeszédét a Fenyő-gyilkosság ügyében a Fővárosi Bíróságon dr. Póta Péter tanácsa előtt. Az ügyvéd a folytonosság érdekében összefoglalta a július 11-én és július 13-án elhangzottakat.
Gyárfás Tamás ellen, a Fenyő János sérelmére 1998. február 11-én elkövetett gyilkosság felbujtójaként 2018. június 30-án emelt vádat az ügyészség. A védőügyvéd nyomatékosította, hogy a tényállásnak kétséget kizárónak kell lennie ahhoz, hogy valakit elítéljenek. Dr. Zamecsnik Péter szerint a mintegy négy éve tartó perben kétséget kizáróan csak az bizonyosodott be, hogy a vád megalapozatlan. A perben megcserélődtek a szerepek. Az ügyészség – nyilván a rendőrségi jelentésekre támaszkodva – sorozatban állított történeteket, a védelem pedig dokumentumokkal alátámasztva kétséget kizáróan bebizonyította róluk, hogy valótlanok. A védelem olyan anyagokat kutatott fel, amelyekre a rendőrségnek, a nyomozóknak is lett volna lehetőségük. Ehhez nekik minimum húsz év állt (volna) rendelkezésre.
A csütörtöki tárgyaláson az ügyvéd tovább ismertette és egyben bizonyította a vádirat súlyos tévedéseit. Zamecsnik Péter a csütörtöki tárgyaláson kiemelte a vádirat legfontosabb részletét: „Tudva, hogy Fenyő János sértett nem hagyott fel a gazdasági ellehetetlenítésével, Gyárfás Tamás vádlott legkésőbb 1997. szeptemberében elhatározta, hogy a közte és Fenyő János sértett közötti hatalmi harc végleges lezárása érdekében megöleti Fenyő János sértettet. Gyárfás Tamás vádlott 1997. szeptemberében megkereste Tasnádi Pétert és megbízta Fenyő János megölésével. Abban állapodtak meg, hogy Tasnádi Péter 12 millió forint ellenében megszervezi, illetve végrehajt(at)ja Fenyő János sértett megölését. Gyárfás Tamás vádlott szándékának komolyságát jelezve, 6 millió forint előleget átadott Tasnádi Péternek. Miután Tasnádi Péter csak színleg vállalta el a bűncselekmény elkövetését, és nem teljesítette a megbízást, Gyárfás Tamás vádlott 1998. február 11. napját megelőzően megbízta Portik Tamást is, hogy ölesse meg a vádlott üzleti ellenfelét, Fenyő János sértettet.”
Az ügyvéd felvetette: vajon miből és mikor jöhetett rá Gyárfás Tamás, hogy Tasnádi Péter az állítólagos felkérése ellenére csak színleg vállalta el a bűncselekmény elkövetését?
Tasnádi Péter azt állítja, hogy Gyárfás Tamás 1997 szeptemberében kereste meg. Ha ez így igaz, akkor Gyárfás Tamásnak Portikot mikor kellett megkeresnie? A vádirat szerint „1998. február 11. napját megelőzően”. Ez nem is lehet vita tárgya. Később már nem is tehette… Bár Portik titkon rögzítette a Gyárfás Tamással zajló beszélgetéseit, arra még utalás sincs, hogy Gyárfás mikor, hol, hogyan és milyen ellenszolgáltatás fejében bízta őt meg. Egy biztos, Gyárfás Tamásnak hamar rá kellett arra ébrednie, hogy Tasnádi becsapja.
Tasnádi soha nem beszélt arról, hogy Gyárfás Tamás határidőt adott volna neki. Gyárfásnak nagyon „türelmetlennek” kellett lennie. Az Energol vezetőit 1997. áprilisában őrizetbe vették. Portik ellen – aki ugyancsak az Energol Rt. egyik vezetője volt – 1997. október 22-én elfogatóparancsot adtak ki. Nyilván azért, mert addig őt nem találták.
A 40. számú védett tanú azt állította, hogy Portik 1997 januárjának első napjaiban Fenyőt meg akarta ölni, mert az hirtelen kiszállt a közösnek tervezett országos kereskedelmi TV-pályázatból. Gyárfás Tamás pedig ezt a szándékot igencsak helyeselte: „ez a szemét golyót érdemelne”.
Mivel a vádiratban foglaltak mind a tartalmukat tekintve, mind a történések feltételezett időpontja miatt abszurdak, dr. Zamecsnik Péter ironikus felvetése következett: Akkor most Gyárfás Tamás kit ösztönzött előbb a gyilkosságra? 1997 januárjában Portikot, de később rájött, hogy az csak a levegőbe beszél? Ezért Gyárfás Tamás nyolc hónappal később, 1997 szeptemberében Portik helyett Tasnádit kérte fel, és valahol (erre már Tasnádi sem emlékszik) mindjárt 6 millió forint előleget adott neki? Mivel hamarjában Tasnádi sem cselekedett, ezért – ami a rendőrségnek nem sikerült, neki igen – Gyárfás Tamás rátalált a bujkáló Portikra?
Tasnádi a vallomásában elmondta: Gyárfás tudta róla, hogy ő nem gyilkos. Ez esetben miképp lehet, hogy Gyárfás Tamás a nagy semmiért őt mégis kétszer honorálta? Portik Tamásnak viszont nem adott semmit? Portik neki ingyen „dolgozott”? Sőt, Portik 300-500 milliót ráfizetett arra, hogy Gyárfás Tamásnak szolgálatot tehessen? Mert amikor 2004. augusztus 11-én ők ingatlant cseréltek – miként azt Portik Tamás Zsótér Ferencnek tett vallomásában elmondta – Gyárfás Tamás járt több száz millióval jobban.
Hallottak már olyat, hogy egy gyilkosság végrehajtója fizet százmilliókat a felbujtónak? – tette fel dr. Zamecsnik Péter a kérdést az összefoglalója végén. Ezután hosszan értékelte Tasnádi Péter szerepét, aki majdnem másfél évtizedig tagadta, hogy Gyárfás Tamástól megbízást kapott volna. Tette ezt annak ellenére, hogy többször is arra akarták rábírni, hogy ellene valljon. Csak azután kellett váltania, hogy egykori hívei más és más okból szembekerültek vele és emiatt a rendőrséggel, elmondták azt, ami kizárólag tőle hallottak. Miután Tasnádi ráébredt, hogy a gyilkosságért meg is vádolhatják, következett egy újabb változat: ő, amikor bárkiben is azt a hitet keltette, hogy ő ölette meg Fenyő Jánost, valójában csak lódított.
