Nem csak a közel-keleti helyzet miatt gyengül a forint, az orbáni „csoda-gazdaságpolitika” a ludas
Messze nem csak a közel-keleti helyzet éleződése, a harcok eszkalációja miatt zuhant be a héten forint, nálunk jelentős szerepet játszik ebben a kedvezőtlen folyamatban a hazai gazdaság állapota és a rossz kilátások, közte az államadósság további jelentős növekedésének a rizikója – állapította meg Mellár Tamás. A Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke, országgyűlési képviselő szerint nem véletlen, hogy Orbán Viktor a múlt héten arról beszélt, hogy az adósságplafon a GDP 90 százaléka, onnan ugyanis már adósságcsapdába kerül az ország. Ez pedig annyit jelent, hogy a GDP mintegy 15 százalékának megfelelő újabb hitelfelvételekben gondolkodik. „Orbán ugyanis kényszerhelyzetben van: beruházásokat kell kreálnia, élénkítenie kell a gazdaságot, a lakoságnak plusz pénzeket kell osztogatni és egy csomó forrást biztositani a NER-es vállalkozói körnek, hogy ne pártoljanak el tőle.” Ez pedig messze nem segíti a forint árfolyamának javulását.
Alaposan gyengült a forint az utóbbi napokban, az euróhoz képest 400, a dollárhoz viszonyítva pedig 360 fölé került, és kisebb ingadozással ott is ragadt. (E sorok írásakor már a 401-et, illetve a 364-et közelítette.) Ugyan a közel-keleti helyzet eszkalációja ütött nagyot a forinton, de vajon tényleg csak ez az oka a gyengülésének? Orbán ennek az ellenkezőjét látja, a napokban a következőt állította: „A magyar gazdaságnak rendszeresen halálhírét keltik, de a magyar gazdaság köszöni szépen, jól van, és a következő csaták megvívására készül. Igaz lehet, akinek halálhírét keltik, az sokáig él”. Ám a helyzet rossz, nem alakulnak kedvezően a gazdasági mutatók és egyébként sorra érkeznek is a rossz hírek a magyar gazdaságról. A legfrissebb: már a kormány is azzal számol, hogy bő 500 milliárd forinttal nagyobb lesz a már eleve megemelt költségvetési hiány az idén.
Vajon mi az oka annak, hogy ennyire gyengült a forint? A háborús helyzet eszkalációja a Közel-Keleten? Általában is a világpolitikai helyzet romlása? Vagy ha nem, akkor mi az alapvető oka? Mellár Tamást kérdeztük.
„Nem csak arról van szó, hogy a nemzetközi helyzet egyre rosszabb, s hogy a háborús feszültségek nyilvánvalóan instabilitást okoznak a rendszerben, a hazai gazdaság és a gazdaságpolitika is jelentős szerepet játszik a forint gyengülésében” – szögezte le a szakértő. Több komoly jelentőségű elemet is kiemelt véleménye alátámasztására. Az egyik az államháztartási hiánycél felemelése, ha ugyanis az államháztartási hiány nagyobb lesz a már eleve megemelt 4,5 százalékosnál, az automatikusan gyengíti a forintot. S habár csak a pénzforgalmi hiány növelését jelezte a kormány, ennek így is komoly a jelentősége. A kormány ezzel is csak trükközik – magyarázta. Mert bár a pénzforgalmi hiány emelése nem jelenti azt, hogy a maastrichti kritérium szerinti áht-deficit változik (ami persze már eleve meghaladja a megszabott 3 százalékos szintet), de csak azért nem, mert az utóbbiba, mintegy javító tényezőként beleszámítják az uniós „pénzköveteléseinket” is. Ezekre a pénzekre igényt tartunk, de egyrészt ki tudja, mikor jutunk hozzájuk, másrészt addig is meg kell finanszírozni, más szóval, bizonytalan bevételeket tüntetnek fel valódi bevételként, de ez nem változtat a tényen, nevezetesen, hogy ezeket, a pénzforgalmi hiányt meg kell finanszírozni, ki kell fizetni.
Mellár egy további elemként említette azt, amiről Orbán Viktor beszélt a múlt héten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, s ez „eléggé árulkodó volt”. A kormányfő két fontos dolgot említett: az egyik, hogy semleges gazdaságpolitikára van szükségünk, kelet felé kell nyitnunk, Kínától és a közel-keleti országoktól kell felvenni azokat az újabb hiteleket, amelyekre a növekedéshez van szükség. Ez abba az irányba mutat, hogy az adósságállomány romlani fog, ami szintén gyengíti a forintot – mutatott rá a szakember. Orbán arról is beszélt akkor, hogy egy országban a GDP-arányos adósságnak nem szabadna meghaladnia a 90 százalékot, az szerinte ugyanis már adósságcsapdát jelent, amiből nem nagyon lehet kijönni. Mellár emlékeztetett arra, hogy jelenleg 75-76 százalékos a GDP-arányos adósság, s Orbán a fenti szavaival nyilvánvalóan nyugtatni akart, azt üzenve, hogy ugyan majd jelentős hiteleket veszünk fel, de még ha a GDP-hez képest 15 százalékos nagyságban is tesszük ezt, az még belefér. „Az más kérdés, hogy tudni, miért pont ezt a 90 százalékot mondta, hiszen az adósságcsapda mástól is függ” – szögezte le Mellár, aki szerint biztos, hogy a kormány újabb (többlet)hiteleket akar felvenni, azaz többletadósságot generálni, mégpedig arányaiban magasabbat, mint a válság idején, 2008-ban Bajnai Gordonék tették – ráadásul az IMF-től és az EU-tól transzparens módon és feltételekkel felvett hitel esetében –, annak az összege ugyanis az akkori GDP mintegy 10 százalékára rúgott.
Ezen túl – folytatta a KSH egykori elnöke – nem igazából látszik a gazdasági növekedés, hiszen az orbáni „csoda-gazdaságpolitika” elvben pozitív eleme, a jármű- és akkumulátorgyártás immár több hónap óta nem működik, holott a kormány mindent erre tett rá. Plusz úgy tűnik, hogy nem is fog beindulni az iparnak ez a két szegmense. Mindebből következik, hogy nem látni, miként tudják megtermelni majd az importot fedező exportalapot, de ha az export gyengül az importtal szemben, akkor leértékelődik a hazai valuta – fejtegette, rámutatva: ez az egész pedig tartósnak látszik.
„Látszik tehát, hogy a forint már akkor sem fog jelentősen visszaerősödni, ha a világpolitikai helyzet stabilizálódna és a háborús feszültség enyhülne” – vonta le a következtetést. Annál is kevésbé, mert azt sem teheti meg a jegybank, hogy jelentős mértékben emeli a kamatlábakat. A beruházások így is gyengélkednek, pedig elvben emeléssel lehetne kicsit javítani az árfolyamot.
Az is fontos elem Mellár szerint, hogy az adósság utáni kamatteher már most meghaladja a GDP 4 százalékát, mire a kormány megemelte a pénzforgalmi hiányt, aminek – szakértők szerint – az egyik oka a kamatfizetési kötelezettség. Azt nem tudni, hogy mennyit akarnak és tudnak osztogatni a választás előtt, de kizárni természetesen nem lehet – fejtegette. Orbán nagy csapdában van, nem nagyon tud mit csinálni: 2026-ban választás lesz, gazdaságot kellene élénkíteni, de nem képes, mert nincs rá pénz. Ezért is újabb hitelek kellenek, ami viszont gyengíti a forintot. Forrás kell ahhoz, hogy újabb pénzeket oszthasson ki, állami megrendeléseket adjon a politikai rendszerének támaszát képező NER-es vállalkozói körnek, azaz mindenáron hitelt kell felvennie, akármilyen rossz kondíciókkal is.
És persze ott van Magyar Péter, s vele megjelent egy új szereplő, aki ráadásul azt mondja, ha ő lesz a kormányfő, akkor hazahozza az uniós pénzeket, pénzbőség lesz, és akkor nektek, NER-esek tudok majd megrendeléseket adni. Arra csábítgatja tehát a NER-eseket, hogy egyre inkább ábránduljanak ki Orbánból, és inkább kacsintgassanak Magyar Péterék felé. „Ez az a kényszer, amiben Orbánnak beruházásokat kell kreálnia, élénkítenie kell a gazdaságot, a lakosságnak plusz pénzeket kell osztogatni és egy csomó forrást biztosítani a NER-es vállalkozói körnek, hogy ne pártoljanak el tőle.” Ennek pedig ismét csak inflatórikus hatásai lesznek – jegyezte meg Mellár Tamás.
