Heiszler Ákos: Magyar Péternek az algoritmusok jelenthetik a legnagyobb veszélyt
Magyar Péter közvetlen, kötetlen kommunikációja szakítást jelent az Orbán Viktor idején megszokott, gondosan megtervezett politikai szereplésekkel. A miniszterelnök közösségi médiában épített népszerűsége azonban komoly veszélyeket is hordozhat: a lájkok és kommentek könnyen torzíthatják a valóságérzékelését. Heiszler Ákos kommunikációs szakértő szerint ez nemcsak a kormányfőre, hanem a demokráciára nézve is kockázatot jelent.
Magyar Péter más kommunikációs világot képvisel
A Klikk TV Mélyvíz című műsorában Heiszler Ákos a Fókuszcsoport által készített, rendhagyó miniszterelnöki videó kapcsán beszélt a politikai kommunikáció átalakulásáról. Szerinte a felvételt nem önmagában, hanem a közösségi média sajátos környezetében kell értékelni. A nyilvánosság jelentős része ugyanis már az informális online terekbe költözött, ahol a hétköznapi, szórakoztató tartalmak mellett a politikusoktól is közvetlenebb megszólalásokat várnak.
Heiszler éles különbséget lát Magyar Péter és Orbán Viktor korábbi kommunikációja között. Míg az előző miniszterelnök nyilvános szerepléseit hosszú éveken át professzionális stáb készítette elő, a képi világot, a beszédmódot és a megszólalásokat is gondosan megtervezték, addig Magyar Péter videójában valódi beszélgetés benyomását keltik a spontán reakciók és az esetlegességek. A szakértő szerint az új kormány kommunikációjának egyik fontos feladata annak bemutatása, hogy másfajta politikai működés következik.
Orbán Viktor politikai termék volt, Magyar Péter önazonosabb
A szakértő szerint a hiteles kommunikáció alapja az önazonosság. „A leghatékonyabb kommunikáció az önazonos kommunikáció” – fogalmazott, hozzátéve, hogy egy megalkotott szerep hosszú távú fenntartása rendkívül fárasztó. Heiszler a miniszterelnökök összehasonlításakor úgy vélte, Magyar Péter sokkal közelebb áll a valódi személyiségéhez, mint amennyire Orbán Viktor nyilvános szerepléseiben ez érzékelhető volt.
A szakértő szerint Orbán Viktor esetében a közönség hosszú időn keresztül egy gondosan felépített politikai terméket látott, amelynek minden részletét a kommunikációs gépezet alakította. Magyar Péter ezzel szemben természetesebben, kevésbé megtervezetten jelenik meg. A közvetlenség azonban nem jelenti azt, hogy minden helyzetben ugyanúgy kell viselkednie: Heiszler szerint a miniszterelnök képzett diplomataként pontosan tudja, mikor milyen protokolláris szabályokat kell betartania.
A parlamenti közvetlenséget sem tartja önmagában kifogásolhatónak. Szerinte nem a formális öltözködés vagy a tegeződés adja egy intézmény méltóságát, hanem az, ahogyan a képviselők és a vezetők viselkednek. A beszélgetésben Magyar Péter azon kijelentése is szóba került, hogy szívesen átadná a miniszterelnöki feladatot egy nála alkalmasabb embernek. Heiszler ezt a hatalomhoz való demokratikus viszonyt erősítő üzenetként értelmezte, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a vezetői felelősség terhének hangsúlyozása bevett politikai kommunikációs fordulat.
A lájkok torzíthatják a miniszterelnök valóságérzékelését
Heiszler Ákos legfontosabb fenntartása Magyar Péter közösségimédia-használatával kapcsolatban merült fel. Szerinte a platformok üzleti modellje arra épül, hogy a felhasználók minél több időt töltsenek az oldalakon, ehhez pedig az emberi visszajelzések iránti igényt használják ki. A lájkok és kommentek könnyen azt az érzést kelthetik, hogy a népszerűség egyenlő az elfogadottsággal és a szeretettel. Ez azonban hamis mérce, amelyhez az ember idővel saját viselkedését is igazíthatja.
A veszély különösen nagy egy olyan politikus esetében, aki a közösségi médiában építette fel a nyilvánosságát. Magyar Péter rendszeresen reagál a kommentekre, vitába száll a bírálóival, és közvetlen kapcsolatot tart fenn követőivel. Heiszler szerint azonban a kommentek nem feltétlenül tükrözik a társadalom valódi véleményét. Az algoritmusok elsősorban az erős érzelmi reakciókat kiváltó tartalmakat helyezik előtérbe, ezért a felháborodott, indulatos vélemények aránytalanul nagy figyelmet kaphatnak.
„Az algoritmus irányítja azt, amit mond a miniszterelnök, és végső soron az algoritmus irányítja azt is, ahol reagál a miniszterelnök” – figyelmeztetett a szakértő. Nem azt állította, hogy ez már teljesen bekövetkezett, hanem arra hívta fel a figyelmet, hogy a közösségi médiából érkező visszajelzések idővel a politikus gondolkodását és döntéseit is befolyásolhatják.
Heiszler ezért azt tartaná fontosnak, hogy Magyar Péter működését valós társadalmi adatokra és szociálpszichológiai kutatásokra alapozzák. Szerinte azt is vizsgálni kellene, mennyiben egyeznek a közösségi médiában megjelenő vélemények az állampolgárok tényleges politikai attitűdjeivel. Ha pedig nincs a kormányfő környezetében olyan szakember, aki képes ellensúlyozni az algoritmusok által közvetített torz képet, annak súlyos következményei lehetnek. „A torz valóságra csak torz módon lehet reagálni” – fogalmazott.