A fiatalok nem kérnek a következmények nélküli politikából
A múlt feltárása nem jelentheti az érintettek automatikus megbélyegzését, hiszen az ügynökaktákban szereplő nevek mögött különböző emberi sorsok, kényszerhelyzetek és történetek húzódnak meg. A Klikk TV Hölgyválasz című műsorában Tétényi Éva, Muhari Judit és Tóth Eszter Zsófia arról beszélgettek, miért kellett volna már évtizedekkel ezelőtt nyilvánosságra hozni az állambiztonsági iratokat, hogyan lehetne tisztességesen feldolgozni a múltat, és milyen felelőssége van a politikának abban, hogy ne használja fel az ügyet lejáratásra. Szóba került a Matolcsy-ügy, a törvényes elszámoltatás és az is, hogy a fiatalabb generáció egyre aktívabban követeli a közéleti visszaélések következményeit.
Nem a neveket, hanem a mögöttük álló történeteket kell megismerni
A résztvevők egyetértettek abban, hogy az ügynökakták nyilvánosságra hozatala fontos lépés, de a dokumentumokban szereplő személyeket nem lehet automatikusan elítélni. Muhari Judit arra figyelmeztetett, hogy a nevekből önmagukban nem derül ki, milyen körülmények között történt a beszervezés, és az érintettek hogyan viszonyultak a rájuk bízott feladatokhoz. Példaként került szóba Aczél Péter fotóművész története, aki a nyilvánosság előtt beszélt arról, hogy szégyellte a múltját, ezért csak a lista megjelenése előtt vállalta a történetét. Elmondása szerint a beszervezése során behálózták és megverték.
Tóth Eszter Zsófia történész, aki 1995 óta kutatja az állambiztonsági iratokat, saját családi történetén keresztül mutatta be, mennyire összetett lehet egy-egy érintett megítélése. Édesapja egyik közeli barátjáról kiderült, hogy 1979 és 1982 között jelentéseket adott. Az illető azonban a család számára mindig segítőkész, jó emberként élt az emlékezetben. A történész korábban kikérte az iratait, de nem talált konkrét jelentéseket, mert a dokumentumokat 1988-ban megsemmisítették. Így ma már nem tudhatja, milyen szerepet vállalt valójában. Tóth Eszter Zsófia szerint éppen ezért fontos, hogy azok, akik még élnek, elmondják, milyen körülmények között kerültek kapcsolatba az állambiztonsággal.
A politikai lejáratás veszélye is fenyegeti az akták ügyét
A beszélgetésben elhangzott, hogy a nyilvánosságra hozott adatbázis hiányos, és a téves azonosítások is komoly problémát okozhatnak. Az 53 ezer nyilvánosságra hozott név mellett a becslések szerint 150-160 ezer ügynök is lehetett. A résztvevők Lezsák Sándor példáját is felhozták, akinek neve úgy került a listára, hogy valójában megfigyelt személy volt, nem pedig megfigyelő.
A történész arra is emlékeztetett, hogy a beszervezettek között jelentős különbségek voltak: egyesek igyekeztek kibújni a feladatok alól, mások hosszú éveken át rendszeresen jelentettek. A dokumentumok ezért önmagukban nem feltétlenül adnak teljes képet. A résztvevők szerint a nyilvánosság mértékét is körültekintően kell meghatározni, hiszen a jelentések olyan magánéleti részleteket is tartalmazhatnak, amelyek közzététele nem feltétlenül szolgálja a múlt tisztázását.
Különösen fontosnak nevezték, hogy a politikusok ne használják fel az aktákat rágalmazásra vagy lejárató kampányokra. A múlt feltárása helyett ugyanis könnyen a politikai ellenfelek megbélyegzése kerülhet előtérbe. A beszélgetésben az is elhangzott, hogy az érintettek számára létrehozott segítőhálózat, amelyben pszichológusok és orvosok is rendelkezésre állnak, fontos segítséget jelenthet.
A fiatalok már következményeket várnak a közéletben
A műsor második felében a Matolcsy-ügy és az elszámoltatás került középpontba. Tóth Eszter Zsófia arról számolt be, hogy az általa tanított középiskolásokat és egyetemistákat egyre élénkebben foglalkoztatja a politika. A fiatalok támogatják a törvényes elszámoltatást, és úgy gondolják, hogy ha bizonyítékok támasztják alá a bűncselekményeket, azoknak következményekkel kell járniuk. Szerinte fontos, hogy a következő generáció is megtapasztalja: nincs következmények nélküli létezés.
A beszélgetés résztvevői úgy vélték, a Matolcsy-ügyben már évekkel korábban is felmerültek olyan kérdések, amelyek kivizsgálása indokolt lett volna. Most azt várják, hogy a hatóságok jogszerűen járjanak el, és ha bizonyítható a bűnösség, annak legyen következménye. Muhari Judit szerint az áprilisi választás előtt sokan közömbössé váltak, mert úgy érezték, nincs értelme megszólalni vagy tiltakozni. A Tisza Pártra szavazók egy része éppen ebből az állapotból akart kilépni, és a mostani ügyek kivizsgálása ennek a változásnak is fontos része.
Tétényi Éva a fiatalok közéleti aktivitásában is jelentős fordulatot lát. Azt tapasztalja, hogy egyre többen szeretnének részt venni a közügyekben, és a képviselőjelöltség iránt érdeklődők száma is megduplázódott. Tóth Eszter Zsófia pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a fiatalok körében már nem feltétlenül a külföldre költözés az egyetlen elképzelhető jövő. Egyre többen gondolják úgy, hogy Magyarországon is lehet boldogulni, és aktív részesei lehetnek az ország jövőjének.
