Seszták-ügy: a keresőkutya jelzése önmagában nem bizonyíték a 9 milliárd forint létezésére

A Telex cikke szerint a szakértői vélemény október 28-án már elkészült, vagyis még azelőtt, hogy a bíróság döntött volna a volt nemzeti fejlesztési miniszter letartóztatásának meghosszabbításáról. A bíróság később közleményben jelezte: a volt miniszter 9 milliárd forint készpénzt tarthatott a széfekben, és a pénz eltüntetéséről még a kihallgatása előtt gondoskodhatott.

A nyomozók a 9 milliárd forint létezését az egyik gyanúsított vallomására és a nyomkövető kutya jelzésére alapozták. A nyomozási bíró ez alapján úgy ítélte meg, hogy fennállhat a bizonyítási eljárás befolyásolásának veszélye, ezért január 30-ig meghosszabbította a KDNP-s képviselő letartóztatását.

A  szakértő ugyanakkor arra jutott, hogy a kutya munkájában – mint minden élőlény munkájában – benne van a hibázás lehetősége. Papp Gábor, Seszták Miklós védője a lapnak azt mondta: a szakértői vélemény szerint a büntetőeljárásban a keresőkutya jelzése nem bizonyíték, hanem információ a nyomozóhatóság számára.

Az ügyvéd szerint bizonyítékként az használható fel – például tárgy, nyom, anyagmaradvány vagy videófelvétel –, amit a hatóság a kutya jelzése alapján megtalál. Papp Gábor azt mondta, ez ebben az esetben nem valósult meg. Azt is példátlannak nevezte, hogy a szakértői vélemény már a nyomozási bíró ülése előtt rendelkezésre állt, de azt nem adták át.

A cikk hozzáteszi: a széfeket nem Seszták Miklós kisvárdai otthonában vagy irodájában találták meg, hanem egy hozzá köthető irodaházban, az október közepén tartott házkutatás során.

Az NVVH a kriminálkinológus-szakvélemény kiegészítését rendelte el. A hatóság arra kíváncsi, hogy a nyomkövető kutyát csak pénzkeresésre képezték-e ki, vagy okmánykeresésre is.