Orbán visszatérne, de a kormányzása ügyei még utolérhetik
A Fidesz politikai jövőjéről, Orbán Viktor visszatérési ambícióiról és a korábbi kormányzat felelősségre vonásának jogi lehetőségeiről beszélgetett Lendvai Ildikó és Tóth Zoltán a Klikk TV Egyenleg című műsorában. A vendégek szerint a Fidesz társadalmi bázisa a választási vereség ellenére továbbra is létezik, Orbán Viktor pedig egyre határozottabban jelzi, hogy nem tekinti lezártnak politikai pályafutását. Szóba került az elszámoltatás bizonyíthatósága, az ügyészség szerepe, valamint az új politikai vezetés személyi döntései körül kialakult vita is.
Orbán Viktor nem mondott le a visszatérésről
Lendvai Ildikó szerint a Fideszt erkölcsi és politikai értelemben súlyos vereség érte, de a pártnak továbbra is van társadalmi bázisa. Úgy látja, a Fidesz azon az úton indult el, amelyen korábban több rendszerváltó párt is végighaladt, és amely végül politikai jelentőségük elvesztéséhez vezetett. Hozzátette, a korábbi meggyőződés feladása sokaknak akkor is nehéz, ha nem voltak közvetlen anyagi haszonélvezői az elmúlt tizenhat évnek, hiszen ezzel saját korábbi döntéseikkel is szembe kellene nézniük.
A műsorban Bóka János fenyegető kijelentései is szóba kerültek. A frakcióvezető politikai, jogi és anyagi felelősségre vonást helyezett kilátásba azokkal szemben, akik politikai utasításra jártak el. Lendvai szerint ezzel akaratlanul is megnehezíthette azok védekezését, akik egy esetleges eljárásban arra hivatkoznának, hogy parancsot teljesítettek.
Orbán Viktor visszatérési szándékát a szerbiai látogatása is jelezte, amikor Aleksandar Vučić társaságában arról beszélt, hogy mindkettőjüknek van még politikai jövője. Lendvai ezt minden korábbinál határozottabb revansvágyként és visszatérési ambícióként értékelte.
Eljuthat az elszámoltatás Orbán Viktorig?
Orbán Viktor esetleges bíróság elé állításáról Lendvai azt mondta, hogy ennek politikai valószínűsége szerinte megnőtt, különösen azért, mert a korábbi kormányzat több közeli szereplője, miniszterek és Matolcsy György is érintetté vált különböző ügyekben. Ugyanakkor komoly kérdés, hogy a politikai felelősség mellett milyen konkrét bizonyítékokkal lehet alátámasztani a személyes büntetőjogi felelősséget. Mint fogalmazott, nehéz elképzelni, hogy a volt miniszterelnök írásos utasítást adott volna egy pályázat manipulálására, és valószínűleg közvetlenül sem ő intézte az ilyen ügyeket.
Tóth Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy jelentős különbség van a közvélemény erkölcsi ítélete és a jogi bizonyíthatóság között. A nyomozás során azonban léteznek olyan eszközök és taktikák, amelyekkel a tanúvallomások és más bizonyítékok feltárásán keresztül a felelősségi lánc magasabb szintjei is elérhetők. Hozzátette, hogy a rendőrség és az ügyészség konkrét lehetőségeibe kívülről nem lehet belelátni.
A vendégek az ügyészség jövőjét is fontos kérdésnek nevezték. Tóth szerint az új alkotmányról szóló társadalmi vitában érdemes lenne megvizsgálni a jelenlegi, erősen központosított ügyészi rendszer átalakítását. Elsődlegesnek azonban az ügyészség elleni panaszok elbírálásának nyilvánosabbá tételét tartaná. Felmerült az is, hogy bizonyos ügyekben az önkormányzatoknak vagy más decentralizált szerveknek is lehetne vádemelési lehetőségük.
Személyi viták és politikai kettős mérce
A beszélgetésben a kulturális költségvetés körüli viták is előkerültek. Lendvai Ildikó szerint a miniszterelnök parlamenti felszólalásában a kritikák hatására elismerte, hogy a kulturális támogatások belső elosztásával problémák vannak: a korábban a Fideszhez kötődő szervezetek aránytalanul több forráshoz jutottak, mint az eddig mellőzött intézmények és szereplők. A kormányfő változtatásokat helyezett kilátásba.
A vendégek Feledy Botond, a Magyar Külügyi Intézet vezetőjének három hónap után történt felmentését is megvitatták. A szakember korábban Lázár János minisztériumával állt szerződéses kapcsolatban, amit a kinevezése előtt nem ismertetett. Lendvai szerint önmagában nem lehet kifogás, ha valaki korábban a Fidesz-kormányzatnak dolgozott, de egy ilyen vezetői megbízatás előtt erről tájékoztatást kellett volna adnia. Azt is hangsúlyozta, hogy Feledy szakmai felkészültségét nem kérdőjelezi meg, a történteket azonban csalódásként értékeli.
Tóth Zoltán a rendszerváltás utáni időszakhoz hasonlította a jelenséget, amikor sokan igyekeztek elhallgatni korábbi politikai kötődéseiket. Feledy védekezésével kapcsolatban, miszerint nem tanácsadóként, hanem elemzőként dolgozott a minisztériumnak, Lendvai megjegyezte: az elemzések éppen azért készülnek, hogy azokból később döntésekhez használható tanácsok szülessenek.
A pártfinanszírozás kapcsán a vendégek arra is kitértek, hogy a Fidesz kifogásolja a Tisza Párt magasabb állami támogatását, holott annak elosztását általános jogszabály szabályozza. A rendelkezésre álló keret 25 százalékát egyenlően osztják el a jogosult pártok között, a fennmaradó 75 százalék pedig a választási eredményekhez igazodik. A korábbi kormányzati ügyek és az elszámoltatás kérdése pedig a vendégek szerint a következő választási kampányokban ismét meghatározó témává válhat.
