Nem dőlt el a német választáson, hogy ki lesz Merkel utódja

Nem dőlt még el, hogy ki alakíthat majd német koalíciót – ez a vasárnapi választás fő mérlege. Várhatóan akár a szociáldemokraták, akár a kereszténydemokraták jutnak kormányalakítási lehetőséghez, hosszú tárgyalások várnak rájuk.

Az SPD a szavazatok 25,7 százalékát gyűjtötte össze, 5,2 százalékponttal erősödve a legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson elért, történelmi mélypontot jelentő 20,5 százalékhoz képest – írja az MTI.

A szociáldemokratáknak így 206 képviselőjük lesz a minden korábbinál nagyobb, 735 tagú Bundestagban.

A második a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége, amely története leggyengébb teljesítményével 24,1 százalékot szerzett.

A 16-ból 15 tartományban működő CDU a szavazatok 18,9 százalékát gyűjtötte be, 7,9 százalékponttal gyengülve a négy évvel korábbi 26,8 százalékhoz képest. Ezzel 151 képviselőt küldhet a parlamentbe.

A csak Bajorországban működő CSU 5,2 százalékot szerzett, ez egy százalékpontots visszaesés, és 45 mandátumot jelent.

A harmadik helyen a Zöldek 14,8 százalékkal, ami keserédes a számukra, hiszen álltak ennél sokkal jobban a kampány elején, de ez így is történelmi eredmény és megkerülhetetlen pozícióba helyezi a pártot. Az FDP is erősödött, a szavazatok 11,5 százalékát szerezte meg.

Ahogy arra számítani lehetett – az utolsó közvélemény-kutatások eredményei alapján –, az, hogy ki alakít majd kormányt, nem kizárólag az urnáknál dőlt el, hanem majd a következő napokban, hetekben fog a koalíciós tárgyalásokon – írja az Euronews.

Az SPD és a CDU/CSU is legkésőbb karácsonyra kormányt alakítana

A Német Szociáldemokrata Párt (SPD), és a Kereszténydemokrata Unió (CDU) valamint a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége is kormányalakításra készül Németországban, és mindkét politikai erő legkésőbb karácsonyra lezárná a folyamatot – mondták a pártok vezetői vasárnap este, a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után.

A ZDF országos köztelevízió által szervezett pártvezetői fórumon Olaf Scholz SPD-s kancellárjelölt és a CDU/CSU jelöltje, Armin Laschet egyaránt megerősítette, hogy a következő szövetségi kormány vezetője akar lenni, és nem kívánja folytatni a nagykoalíciót, a CDU/CSU és az SPD 2013-ban kezdett közös kormányzását.

Mindketten a Zöldekkel és a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP) kívánnak együttműködni.

Olaf Scholz a szociáldemokraták kormányalakítási szándékát indokolva, a többi között kiemelte, hogy az SPD, a Zöldek és az FDP erősödött a választáson, „mások viszont nem".

Azzal kapcsolatban, hogy a kormányalakítás a legutóbbi, 2017-es választás után rekord hosszú ideig, 172 napig tartott, a szociáldemokrata és a kereszténydemokrata jelölt is kiemelte, hogy ezúttal jóval hamarabb, legkésőbb karácsonyig le kell zárni a folyamatot.

Teljesen más Bundestagot választana Kelet- és Nyugat-Németország

Keleten 24,7 százalékkal nyerne az SPD, második 21,4 százalékkal az AfD lenne, a CDU pedig csak harmadik,16,4 százalékkal. A negyedik az egész ország területén most éppen kiesés közelében lévő Linke lenne, 11,2 százalékkal. Lényegesen kisebb a támogatottsága a Zöldeknek is az ország keleti felében.

Ezzel szemben, Nyugat-Németországban – ahogy országosan is – szoros szociáldemokrata-kereszténydemokrata küzdelem van (26,3 és 25,8 százalék). A Zöldeknek kicsit nagyobb támogatottságuk van, (15,5százalék), negyedik az FDP (11,9 százalék). Egy számjegyű az AfD támogatottsága és bőven a bejutási küszöb alatt van a Linke.

A fiatalok a két „középpártot" támogatták

A Szabaddemokratákra és a Zöldekre szavaztak a német első választók a legnagyobb arányban a vasárnapi választásokon – a Tagesschau által közölt adatok alapján. Eszerint ez a két, várhatóan kormányba kerülő párt összesen a fiatalok voksainak a 45 százalékát kapta, a szociáldemokratákra 15, a konzervatívokra 10 százalékuk voksolt. A választásra jogosult német állampolgárok harmada viszont 60 év feletti.