Nem egy nyelven beszél a hatalom és az érdekvédelem
A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete némi fenyegetést is érzett abból a meghívóból, amelyet a sztrájkbizottság következő ülésére kaptak. A Belügyminisztérium csütörtökön akar ismét egyeztetni a pedagógusok sztrájkbizottságával, amely azonban válaszlevelet küldött Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak. Ebben felhívták néhány fájóan hiányzó „apróságra” a meghívót aláíró figyelmét.
Az államtitkár levele elején arról tájékoztatta a sztrájkbizottságot, hogy a „következő ülését ezennel összehívja”. Az érdekvédők azonban megjegyezték, hogy az egyeztetéseken a sztrájkbizottság és a kormány tárgyalói elvileg egyenrangú felek, vagyis inkább javaslatot kellene tenni a következő ülés időpontjára, helyszínére.
Az államtitkári levélben ezek után Maruzsa Zoltán a gyermekek igényeire kezd hivatkozni, és a pedagógusok kötelmeire hívja fel a figyelmet a következőképp: „felhívom figyelmüket, hogy a 2023. január 23-tól hét napig meghirdetett országos sztrájknapon köznevelési intézményekben a még elégséges szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatások teljes körű biztosítása érdekében a tankerületek és az intézményvezetők minden intézkedést megtesznek. Az ebben a körben a helyi sztrájkbizottságot, a helyi sztrájkszervezőt terhelő kötelmek be- és megtartása a gyermekek, a tanulók érdekeinek védelmét kell szolgálnia, semminemű hátrányt nem szenvedhetnek.”
A szakszervezetek válaszukban azt írták, megragadják az alkalmat, hogy néhány kötelezettségre ők is rámutassanak, amelyeknek szintén eleget kell(ene) tenni.
„A gyermekek, tanulók érdekét az szolgálná elsősorban, ha az intézményekben legalább annyi pedagógus és más, a fejlődésük érdekében fontos munkát végző szakember rendelkezésre állna, amennyit a hatályos jogszabályok előírnak, nem kényszerülnének az intézmények sztrájkon kívül is folyamatosan helyettesítéseket szervezni, és ha valamennyi tanórát és foglalkozást a jogszabályban előírt végzettséggel rendelkező személyek látnának el. Az szolgálná továbbá a gyermekek, tanulók érdekeit, ha nevelés és oktatás fűtött helyiségekben, olyan állagú épületekben folyna, amelyek biztonságos és barátságos környezetet biztosítanak számukra.”
Ugyanakkor írnak a sztrájkról is, eszerint: „a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatást előíró 2022. évi V. törvény 14. § (19) bekezdése előírja, hogy az intézményvezető köteles tájékoztatni a szülőket
– a sztrájk időtartamáról;
– a sztrájkban résztvevők várható létszámáról;
– a sztrájknak a gyermekek, tanulók nevelése, felügyelete kapcsán releváns részleteiről legkésőbb a sztrájkot megelőző második munkanapon 16 óráig.
A sztrájktörvény alapján köteles az intézményvezető a sztrájkbizottsággal együttműködni. Számos visszajelzést kaptunk arról, hogy ennek a tájékoztatási és együttműködési kötelezettségnek egyes intézményvezetők nem tesznek eleget, nem tájékoztatják a tényeknek megfelelően a szülőket (hanem például arról tájékoztatnak, hogy a sztrájk alatt a tanítás zavartalanul fog folyni, minden tanítási órát megtartanak, miközben tudják, hogy a pedagógusok több mint fele leteszi a munkát.) Reményeink szerint az önök által előírt még elégséges szolgáltatás szabályainak betartásáról szóló intelmeiket nemcsak hozzánk intézik, hanem az intézményvezetők figyelmét is felhívják a jogszerűség betartására, amely azt is magában foglalja, hogy nem akadályozhatják a sztrájkhoz való jogot, ha egyébként a még elégséges szolgáltatás sztrájkban részt nem vevő kollégákkal is megoldható.
2021. március 16. óta határozatlan idejű sztrájkot hirdettünk meg. A feleknek mindent meg kellene tenni annak érdekében, hogy a munkabeszüntetések érjenek véget, szülessen megállapodás a követelések tekintetében. A szakszervezeti oldal több ponton visszalépett eredeti követeléseitől. Önmagában az is engedménynek minősül, hogy a vágtató infláció ellenére sem növeltük az azonnali béremelésre vonatkozó követelésben meghatározott százalékokat. A kormányoldal részéről a követelések vonatkozásában nem történt érdemi lépés. A munkabeszüntetéssel csak annyiban foglalkoztak, hogy azt jogszabályokkal igyekeztek ellehetetleníteni és a szakszervezeti oldalt politikai vádakkal lejáratni.
A kormány részéről megállapodásra felhatalmazott tárgyalópartner nincs, a formális egyeztetésekre is hosszú szünetekkel kerül sor. Ez sem a gyermekek, tanulók érdekeit szolgálja.
Szeretnénk emlékeztetni, hogy a legutóbbi egyeztetésen azt az ígéretet kaptuk Öntől, hogy a teljesítményértékelésről és az új bérrendszerről szóló tervezetet 2023. január 9. után – amikortól a minisztérium újra működik – eljuttatja a szakszervezetek részére. Kérjük, hogy a tervezetet legkésőbb 2023. jan. 23-án küldje meg részünkre annak érdekében, hogy a csütörtöki egyeztetésre fel tudjunk készülni.”
Mit lehet mindehhez hozzátenni? Azt már tudomásul vettük – ha meg nem is szoktuk –, hogy a Fidesznek külön nyelvezete van. Nem szép, nem hasznos, inkább durva, degradáló, kioktató, „kivagyi”, de az övék. Csakhogy így még párbeszédet sem lehet folytatni egymással, nemhogy tárgyalni az oktatás mára számolatlan, égető problémájáról. A hatalomnak tényleg egyenrangú félként kellene kezelnie az ország azon részét is, amelyik nem ért egyet vele. Pláne azokat, akik egy jobb oktatásért, az ország jövőjéért küzdenek. Így azonban a felek csak elbeszélnek egymás mellett, a gondok-bajok maradnak, és mindennek épp azok a gyerekek isszák meg a levét, akikre az oktatási államtitkárság hivatkozik. És a jövő, ami a diákoktól tudjuk, tanár nélkül nincs. Végső soron pedig mi mindannyian fizetünk majd érte. Nem véletlenül mondta Szent-Györgyi Albert: „Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.”
