Nem érdemes jogorvoslatért kiáltani, még ha Lőrinc miatt történik is minden
„A döntés lehet szakmaiatlan, vagy szakmai szempontokkal nem indokolható, de ennek olyan következménye nem lehet a magyar jogrendszerben, hogy egy állampolgár, vagy állampolgárok összessége bíróságon kereshetne emiatt jogorvoslatot.” Így reagált Magyar György arra a kérdésre, vajon nem lehet-e beperelni a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalt amiatt, hogy július 1-jétől jelentősen megemelte a villamosenergia rögzített rendszerhasználati díjait, miközben a villamosenergia kilowattóránkénti árát több mint a felével csökkentették. Az ügyvédnek persze megvan a véleménye arról, mi lehet ennek az értelme. „Talán az, hogy míg 2018 és 2020 között az áramtermelésben (a villamosenergia árában) volt érdekelt Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök barátja, addig 2020-tól már az áramszolgáltatásban (a rendszerhasználati díjakban) érdekelt, hiszen az folyik be hozzá”.
Érdekes fejleménynek lehettünk tanúi, szembesülve a kormánynak a rezsicsökkentés befuccsolását szóban nem, de a változásokat végre tettben beismerő lépéseivel. Németh Szilárd rezsibiztos július végén az energiaárak elszabadulásával indokolta, hogy miért nem tudják a jövőben fenntartani eddigi formájában a rezsicsökkentést. Egy konkrét júliusi számlából ugyanakkor feketén-fehéren látható, hogy miközben az áram ára az A1 kedvezményes díjkategóriában nettó 12,13 forintról 5,11 forintra csökkent (bár az MVM majdnem 15 forintos kWh-kénti áron veszi az áramot, tehát ezzel az állami cégnek jelentős vesztesége keletkezik), addig a lakosságnak továbbra is bruttó 36,20 forintos egységáron adják a rezsicsökkentett áramot (az átlagfogyasztás feletti piaci ár augusztustól ennek majdnem a kétszeresére emelkedett). Ennek oka az, hogy a rezsidíjon belül az átviteli díj júliustól a 3,5-szeresére nőtt.
A vonatkozó MEKH-határozatból kiolvasható, hogy a forgalomarányos díjak látványosan megugrottak: az átviteli díj minden csatlakozási kategóriában a korábbi három és félszeresére nőtt, miközben a forgalmi díj kategóriánként eltérően, de nagyjából a korábbi két és félszerese lett. Az ügy annak fényében „gyanús”, hogy az áramszolgáltatói piacon a villamosenergia továbbítása révén, ma már Mészáros Lőrincnek komoly érdekeltsége van.
Nem lehet-e beperelni, vagy ha nem, hát a Gazdasági Versenyhivatalnál bepanaszolni, illetve bármi más módon megpróbálni felelősségre vonni a „tettest”, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalt a drasztikus áremelés miatt? – ezzel a kérdéssel kerestük meg Magyar Györgyöt. Az ügyvéd válasza kiábrándító lehet azoknak, akik úgy vélték, lehet. Mint ugyanis rámutatott: „a MEKH jogszabályban rögzített hatáskörében, önálló szabályozó hatóságként jár el, leginkább szabályoz, döntései és határozatai bíróság előtt nem támadhatóak. Szabályszerű működésének ellenőrzése a kormány feladata, a kormányt pedig az országgyűlés ellenőrzi”.
De nem minősül-e vajon ez jogtalan haszonszerzésnek? – vetettük fel. A válasz erre is egyértelműen nem. Merthogy – magyarázta Magyar – állami-kormányzati szervként eljárva, döntése egy állami, kormányzati, politikai döntés, ami egyébként a piaci-gazdasági viszonyokhoz igazodik, tehát szakmai alapú – vagy annak kellene lennie – így jogi értelemben fel sem merülhet „jogtalan” haszonszerzés.
De nemleges a válasz a színlelt gazdasági tevékenység keretében megvalósuló, burkolt árdrágítás gyanújának jogosságára is. Magyar szerint a fentieknek megfelelően, jogi értelemben a burkolt „árdrágítás”, mint valamiféle jogellenes magatartás nem értelmezhető. „A döntés lehet szakmaiatlan, vagy szakmai szempontokkal nem indokolható, de ennek olyan következménye nem lehet a magyar jogrendszerben, hogy egy állampolgár, vagy állampolgárok összessége bíróságon kereshetne emiatt jogorvoslatot” – szögezte le az ügyvéd.
Hogy világos legyen, elengedhetetlennek tűnik némi háttér-magyarázat. A teljes ár több elemből áll. Egyrészt a rendszerhasználati díjból – ez hatósági ár, s a villamosenergia szállításához, a rendszer üzemeltetéséhez, illetve a villamosenergia méréséhez kapcsolódó árelemeket tartalmazza. Ugyanígy hatósági ár maga az energiaár, ami a villamosenergia beszerzési árából és az árrésből tevődik össze (ezek alapján írja elő az egységárakat a miniszteri rendelet és az egyetemes szolgáltatói üzletszabályzat). Magának az árrésnek is rendelet szabályozza a mértékét. A számlában ezen túl szerepel még egy 27 százalékos általános forgalmi adó is. A végeredmény egyelőre az, hogy a fogyasztó a rezsicsökkentett árnál a megadott kereteken belül nem fizet többet – emlékeztet Magyar György.
S hogy ennek mi az értelme? „Talán az, hogy az egykori Titász megszerzésével 2020 tavaszától a Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó üzletcsoport biztosítja Északkelet-Magyarországon az áramhálózati infrastruktúra üzemeltetését. Vagyis míg 2018 és 2020 között az áramtermelésben (a villamosenergia árában) volt érdekelt a miniszterelnök barátja, addig 2020-tól már az áramszolgáltatásban (a rendszerhasználati díjakban) érdekelt, hiszen az folyik be hozzá” – magyarázta az ügyvéd.
És itt jogos lehet a kérdés: a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal milyen alapon állapítja meg a rendszerhasználati díjat, ami a legutóbbi adatok szerint a tavalyi évhez képest a következőképpen néz ki: akkor 12,27 forintba került egy egységnyi villamosenergia, és 16,387 forint volt a rendszerhasználati díj, a számok idén júliusra 5,25 versus 23,4 forintra módosultak. Vagyis egy kilowattóra ára 12,27-ről 5,25-re csökkent, miközben a rendszerhasználati díj 16-ról 23-ra nőtt. Ilyen fordulatra 2017 óta nem volt példa – hívta fel a figyelmet Magyar György.
