Nem kell a magyaroknak a bioélelmiszer
Évről-évre nő itthon is a kereslet az ökoélelmiszerek iránt – ezzel a jó hírrel összegezte Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője az Mfor.hu-nak a NielsenIQ piackutató céggel közös kutatás eredményét, amelyben feldolgozták a 2022–2024 közötti kiskereskedelmi bioélelmiszer-forgalom adatait.
Az Mfor.hu cikke szerint 2022-2024 között 36 százalékkal, csaknem negyvenmilliárd forintra nőtt az ökoélelmiszer- és -italforgalom itthon. Igaz, nagyon alacsony bázisról.
Még így is csak kevesebb mint egy százalék (0,6 százalék) az ökológiai termékek részaránya a teljes hazai élelmiszer-kiskereskedelmi forgalomban,
de a szakember szerint dinamikusan növekszik.
Uniós összehasonlításban persze még így is gyerekcipőben jár a hazai lakosonkénti fogyasztás. Míg európai vetületben évente átlagosan 66 eurót (26 600 forint) költ egy-egy fogyasztó biotermékekre, nálunk alig tíz eurót (4030 forint): főleg zöldségekre, gyümölcsökre, bébiételre.
Drexler Dóra szerint az áll a háttérben, hogy az ökológiai termékek nemcsak drágábbak a nem ökoélelmiszereknél, de nem is érhetők el mindenhol a kiskereskedelemben. Ráadásul az itthon kapható biotermékek többsége importáru. A hazai termelés mintegy kilencven százalékát ugyanis feldolgozatlanul nyugatra értékesítik a gazdák. A magyar biotermelők fájdalmára így az sem ritka, hogy az exportált hazai alapanyag nagyobb hozzáadott értékű német vagy osztrák termékként, feldolgozva, visszakerül a hazai boltokba.
A felmérés szerint a diszkontláncokban – főleg a zöldség-gyümölcs termékcsoportban – több mint 60 százalékkal bővült az ökológiai termékek forgalma 2022–2024 között. A további növekedéshez azonban a szakember szerint arra lenne szükség, hogy a hazai biotermelés ne a nyers kalászos gabonára, napraforgóra, kukoricára fókuszáljon, hanem a feldolgozásban jussanak el a hazai termékek legalább a lisztig, őrleményekig, olajig, hogy kialakuljon a termékpálya.
A hazai termelők számára további új távlatokat nyitna, ha a bioélelmiszerek itthon is bekerülnének a közétkeztetésbe. Drexler Dóra is megerősíti, hogy ez utóbbi a hazai ökotermelők számára nagy és biztos fejlődési lehetőséget kínálna, de ehhez a szükséges termelési volument, az előkészítő, tároló kapacitásokat és a logisztikát is meg kellene teremteni. Csak fokozatosan lehetne az integrációt kiépíteni, hiszen a hatalmas alapanyag-igényű közétkeztetésben főzésre előkészített, csomagolt alapanyagokkal dolgoznak.
„Ide nem lehet egy-egy zsák krumplival beállítani” – magyarázza a szakember – „hónapokra előre megtervezett alapanyagigényt kell folyamatosan kielégíteni”.
A hazai piac meghódításához, kiépítéséhez tehát a termelőknek össze kellene fogni, hogy a már meglévő ellátási láncokba bekerülhessen a hazai biotermék.
