Nem kívánatos a Fidesz a Néppárt-frakcióban sem?
„Több jel szerint Orbán azon mesterkedik, hogy ha nem sikerül a Néppártban tartania a Fideszt, akkor belépteti a Konzervatívok és Reformerek (ECR) közé, majd a két pártcsalád között próbálna meg szoros kapcsolatot létesíteni, ezáltal valamilyen szinten mégiscsak kedvezőbbé téve saját pozícióját” – véli Szent-Iványi István. „Habár technikailag és jogilag lehetséges lenne a Fidesz részvétele a Néppárt frakciójában a pártcsoportban való felfüggesztése ellenére, de az őt övező jelenlegi hangulatban erre sok esélyt nem lát. Az biztos, hogy Orbán keményen taktikázik – kérdés, mit jelent be ma. Az alkudozások már meg is kezdődtek – minden szinten.
Orbán ugyan még tesz lépéseket, taktikázgat annak érekében, hogy maradjon az Európai Néppártban, hiszen tudja, számára az lenne a legjobb, de már olyan helyzetbe került, hogy csak megalázó feltételekkel tudna maradni, ami nem lenne számára túlságosan szerencsés – latolgatta megkeresésünkre a fideszes mozgásteret Szent-Iványi. A külpolitikai szakértő szerint Salviniékhoz („ahol futóbolond félnácik is vannak”) nem akaródzik Orbánnak átülnie, részint mert ott a 13 mandátumával nem lehetne meghatározó erő, részint, mert nem következett be a nagy áttörésük, így a szövetség maga sem lesz meghatározó az EP-ben. „Orbán nem buta, látja, hogy ha Salviniékhoz sorol, akkor a perifériára szorul, a Néppárt ellenségévé válik, s borzasztó helyzetbe kerül a meghatározó kérdések eldöntésekor, például a hétéves költségvetés elosztásakor vagy éppen a 7. cikkely szerinti eljárás esetében” – húzta alá a külpolitikai szakértő.
Aki szerint ha kirakják a Néppártból, Orbán számára az EU-kritikus ECR marad, a 26 mandátummal ott lévő Kaczyński-féle párttal az élén pedig örömmel látnák a Fideszt ebben a szövetségben. A csoportnak jelen állás szerint 59 képviselője van, de ebben benne van az a kilenc brit tory is, akik a Brexit után kiesnének.
Kérdés persze, hogy meddig és hogyan vár ki Orbán, aki – legalábbis Kovács Zoltán nemzetközi ügyekért felelős kormányszóvivő szerint – már ma komoly bejelentésre készül.
Szent-Iványi szerint Orbán
Mindenesetre június 28-áig ki kell mindennek derülnie – hiszen az az a nap, amikor minden képviselőcsoportnak le kell adnia a listáját, s vezetőjének nevét. A tárgyalások már meg is kezdődtek az egyes képviselőcsoportokban – mondta Szent-Iványi, példaként említve, hogy a liberálisok már mára informális tanácskozásra hívták a tagokat, beleértve a Momentum képviselőit.
Az tény, hogy a választási eredmények tükrében a Néppártnak nincs szüksége Orbán 13 mandátumára, simán elbírná, ha Orbánt követnék páran, ami vélhetően az RMDSZ kettő és a Szlovén Demokrata Párt három képviselőjét jelentené – mondja Szent-Iványi. Addig szerinte végképp nem számíthat semmi jóra Orbán a Néppárt részéről, amíg Manfred Weber biztosi pozíciója alku tárgya az EU-ban. Ugyanis ahhoz, hogy támogatást szerezzen más pártcsoportoktól azt kell sugallnia, hogy semmi köze nincs Orbánhoz, neki addig jó, amíg a Fidesz fel van függesztve.
Az alkudozások már meg is kezdődtek, hiszen konkrét határidőkig döntésre kell jutni három uniós vezető pozíció elosztásáról, sőt, többek szerint ez ezúttal kiegészül még egy negyedikkel is – mutat rá a szakértő. A pártcsaládoknak meg kell állapodniuk abban, hogy ki legyen a Bizottság elnöke (aki ugyan októbertől veszi át a posztot, de már a biztosokról neki kell tárgyalnia, akiket szeptemberben hallgat majd meg Parlament); a Tanács elnöke (akiről hivatalosan szeptemberben születik döntés, de informálisan már előtte meglesz a személye); a Parlament elnöke; s a plusz egy: az Európai Központi Bank (ECB) elnöke, akinek a mandátuma az idén jár le. Korábban a Néppárt és a szocialisták elosztották egymást között ezt a négy posztot, de most kettejüknek nincs meg a többségük, ezért nem tudnák átvinni sem a Tanácson, sem a Parlamenten a saját leosztásukat, így másokat – vélhetően a liberálisokat – is be kell vonni az alkudozásba, s nekik is kell majd pozíciót adni.
Néppártban nem, néppárti frakcióban igen?
„Vajon a Fidesz részt vehet-e a Néppárt frakciójának a munkájában akkor, ha a pártcsoportban fel van függesztve a tagsága” – ez sokak számára nem világos, Szent-Iványi Istvánt kértük a kérdés tisztázására. Mint elmondta: az EP-ben egy frakció befogadhat olyan képviselőt, akinek a pártja nem tartozik a frakció pártcsoportjához, olyat viszont nem, akinek a nemzeti pártja más EP-pártcsaládon belül politizál.
Azaz, ha a Fidesz független maradna az EP-ben, akkor elvben dolgozhatna a Néppárt frakciójában, akár felfüggesztett tagja a Néppártnak, akár egyáltalán nem is tagja. Ez egyáltalán nem példa nélküli, de olyan másodlagos szerepre kárhoztatja azt érintett pártot, amelyben nem osztanak pozíciókat, feladatokat, stb. „A Fidesz esetében azonban, a jelen hangulatban nem vennék túlságosan jó néven a Néppárti frakciótól, ha bevennék oda a Fideszt” – mondta a szakértő.
